Darvasi László (1962)

Trapiti avagy A nagy tökfőzelékháború. Budapest, Magvető, 2017. 306 p., ill., 21 cm

Darvasi László meseregényének színhelye Kavicsvár, a bizurr-mizurr nép lakhelye. Egy napon furcsa kis manócska érkezik a városba, hogy fenekestül felforgassa az addig oly nyugodt kis települést. Ő Trapiti, akinek a nevét gyorsan megtanulja mindenki, ugyanis akivel csak találkozik, azzal trapitizik... (Ez annyit jelent, hogy mindenki azt csinálja játékos formában, amit a legjobban szeret, és közben barátságot köt a másikkal). Amikor Kukta Gerozán, Főfőváros Főfőtanácsosa támadást indít a kavicsváriak ellen, a városlakók győzelmük reményében megalakítják a tökfőzelékszerződést. Ehhez erőt Holle mama világbajnok tökfőzelékéből merítenek, mely erejéről mindent elárul az, hogy miután a Farkas megkóstolja, nem akarja megenni a nagymamát, sőt Piroskát sem. A váratlan fordulatokban bővelkedő mesében a jó győzedelmeskedik, de közben szerelmek szövődnek, elveszettnek hitt hősök kerülnek meg, és arra is rádöbben az olvasó: nem mindenki az, akinek látszik. A tortaterroristából megmentő lesz, a varázsfakanálból éktelen fadarab, a világ háromszorosan leggonoszabb boszorkánya, a Vén Nyanya Csúfság pedig már-már arcpirító dolgokat művel: segít az embereken. A groteszk, bumfordi humorú meseregény jó és szívet melengető alkotás. Érdemes ajánlani a tíz éven felüli gyerekolvasók körében.

A mű tartalmi jellemzője: meseregény