Lakatos Menyhért (1926)

Hosszú éjszakák meséi. Budapest, Széphalom, 1995. 181 p., 25 cm

A putrilakó kis Füstös, aki nagyanyjával osztozik a nyomorúság keserű kenyerén, védelmébe vett két üldözött állatot; a kutya és a cica - mivel otthonosak a varázslatok birodalmában - elhozzák nagyanyónak és unokájának a boldogságot és gazdagságot a kötetnyitó mesében (Az öreg fazék titka). Angárka meséjében még bátrabban szárnyal a képzelet; az öt folyó környékére röpít a fantázia, ahol tizenkét fia között kell rendet teremtenie az egyszeri, ősz, öreg királynak. Ki legyen az utód? Nem nehéz a választás, hiszen a tizenkettőből - egy kivételével - mindegyik léhűtő. A címszereplőre esik a választás, de a bölcs és igazságszerető ifjú úgy érzi, előbb meg kell szolgálnia a kitüntetést. Sok próbatétel vár rá, míg elfoglalhatja atyja trónját, de mindenből bátorsággal vizsgázik. Aranyszőrű táltos lova segítségével még a rontás alól is sikerül kiszabadítania a tündérleányt. A hosszabb lélegzetű cigány tündérmese hőse Busladarfi, aki rossz útról tér meg, mélyről verekszi föl magát. Miközben szinte emberfeletti feladatokat old meg, a benne mindvégig bízó Judica tündéri hatalma segítségével, jó szándékú, igaz szívű ember válik az egykori világ lustájából. Az átváltozásos mesék balladás hang­vételű darabja hét fivér sorsát énekli meg, akiket anyjuk megátkozott. A farkasokká változott fiúk szabadítóra várnak, s íme, anyjuk megszüli kishúgukat, Tundát, aki szeretetével, nagy hűségével megtöri a rossz varázslatokat (A hét szakállas farkas). A klasszikus európai mesekincs és a cigány hiedelemvilág sajátos ötvözete A paramisák ivadékai: a rákkirályfi és hűséges szerelmese, Bogárka és fiuk, Gujdár története. A költőien szép mesék nagy erővel tolmácsolják Lakatos Menyhért népének felemelkedésébe vetett hitét.

A mű tartalmi jellemzője: népmesék, magyar népmesék, mesék