Molnár T. Eszter (1976)

A Kóbor Szálló. Ill. Molnár Jacqueline. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2018. 109 p., ill., 22 cm

Az igazán eredeti, varázslatos meseregény főszereplője, a jószándékú, bánatos Hetedhét Hugó szerencsétlen flótás, akinek nincs tető a feje fölött. Egy napon azonban a barlangban élő, emberkerülő Búbanya figyelmébe ajánlja a Kóbor Szállót. Ide belépve főhősünk úgy érzi, hazaérkezett. A szálló lakói között megtaláljuk Lust Alfonzt, a cilinder helyett hálósipkát viselő nyugalmazott operaénekest, Cinit, a kétbalkezes boszorkánytanoncot, Bolíviát, a lustakötés címzetes egyetemi tanárát s a kedves Gizit, a francia receptekért rajongó vendéglátójukat. Hamarosan feltűnik még a szeretetre, játékosságra és szabadságra vágyó rottweiler, Dínó és Gizi ötéves unokája, a borzas, szőke kislány, Riki, aki oly annyira nem ijedős, hogy még a szomszéd Manyi nénitől sem fél, pedig neki kivehető fogai vannak. Ők – együtt számos izgalmas kalandot átélve – mindannyian jó barátok lesznek, s miközben feltárul a múltjuk is, új életet kezdenek, és Hugó arcán is felbukkan a rég elfeledett mosoly a kedves, humoros, szívmelengető történet végére. Molnár Jacqueline színes, vicces, mozgalmas illusztrációi kísérik a fordulatos, remek humorú, igazán eredeti, élvezetes stílusban megírt meseregényt, mely minden bizonnyal rabul ejti a hat éven felüli gyerekeket. A rendkívül olvasmányos, fantáziadús, szórakoztató és egyben csupaszív kötet nagyobb betűkkel, szellősen nyomtatott sorokkal, fejezeteken belüli tagolásokkal segíti a kezdő olvasókat, érdemes széles körben ajánlani.

A mű tartalmi jellemzője: mai meseregény, gyermekregény, meseregény