Elveszett alvókák. Ill. Megyeri Annamária. Budakeszi, Betűtészta, 2018. 60 p., ill., 24 cm

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy plüssállata minden gyereknek van. Hogy mit jelent az elvesztése, azt hiszem, azt is sokan megtapasztaltuk már, felér egy igazi tragédiával. A Betűtészta Kiadó most egy olyan kötetet jelentetett meg, amelyben kilenc kortárs magyar író – Adamik Zsolt, Dániel András, Finy Petra, Gávai Csilla, Harcos Bálint, Kertész Erzsi, Majoros Nóra, Szabó Borbála, Tamás Zsuzsa – meséli el, hova tűnnek, mit csinálnak a kis kedvencek, amikor elvesznek. Mi lesz velük, ha netán soha nem kerülnek elő? Megismerkedhetünk Ezüst Mókussal, a tengerésszel, aki kincskeresésre adta a fejét, hogy ne kelljen üres kézzel a kis Lujzika elé állnia, ha majd az egyszer megkerül. Megtudhatjuk, hogy tényleg tudnak-e beszélni a plüssök, s, hogy az igazán ijesztő dolgok nem is annyira ijesztőek, ha jobban megismerkedünk velük. Ellátogathatunk az Elveszett Lények Irodájába, sőt, még a semmi közepén is megfordulhatunk Károllyal, a piros, bársonnyal bevont, hercegnős szundironggyal, aki éppen az ő öt éves kis gazdáját, Rozit keresi. A kilenc fantáziadús, humorral átszőtt történet még akkor is vigaszt nyújthat, ha a kis kedvenc végül mégsem kerül meg. Legalábbis egyelőre… Megyeri Annamária kedves, vidám, színpompás illusztrációi kísérik az óvodás korú gyermekeknek szóló remek kötetet.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék