Kuijer, Guus (1942)

Polli. Mindörökké együtt. Ford. Wekerle Szabolcs (1973) - Ill. Hoogstad, Alice (1957) . Budapest, Pozsonyi Pagony, 2016. 211 p., 21 cm

A rendkívül olvasmányos, fordulatos, szókimondó holland ifjúsági regény főszereplője, a tizenkét éves Polli egyes szám első személyben beszéli el mindennapjait, azok minden komolyságával és humorával. A lány költő akar lenni, s halálosan szerelmes marokkói osztálytársába, Mimúnba, miközben tudja, hogy a fiúnak valaki mást kell majd elvennie, ha felnő. Polli szülei rég elváltak, kissé harsány, nevetős édesanyja és a lány osztályfőnöke egymásba szeretnek, és összeházasodni készülnek, kínos helyzetbe hozva ezzel Pollit. Főhősnőnk számára vallásos nagyszülei jelentenek menedéket, akiket hétvégente meglátogat vidéken, s ahol kisboci születik, „akit” Pollinak neveznek el. A lány apja, a kábítószerterjesztő Simli, aki költőnek vallja magát, bár eddig csupán egyetlen verset írt – méghozzá Polli emlékkönyvébe –, közben elvonókúrára kényszerül… A kötet napjaink multikulturális társadalmainak, kusza családi viszonyainak, problémáinak kiváló lenyomata, könnyed, rendkívül olvasmányos stílusban vet fel komoly kérdéseket, szól szeretetről, szerelemről, hitről, vallásról, másságról, toleranciáról, miközben meghat, elgondolkodtat és szórakoztat egyszerre. Egy kamaszodó lány szemszögéből láttatva mindent, méghozzá úgy, hogy jól megfér benne egymás mellett egy-egy trágár kifejezés, humor és líraiság. Wekerle Szabolcs remek fordításában olvasható a regény, melynek versbetétei Kemény Zsófi munkáját dicsérik. Az ízig-vérig mai történet a tizenkét éven felüli gyerekek olvasmánya.

A mű tartalmi jellemzője: ifjúsági regény