Verstegen, Jeska (1972)

Kannácska királykisasszony. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2016. 92 p., ill., 24 cm

A holland szerző maga illusztrálta eredeti hangú, olvasmányos, vidám meséjét, melynek főszereplője, Katalin Katarina Jozefina egy korántsem átlagos királykisasszony. Mindenki Kannácskának hívja, mert vidám fütyörészése a teáskannához hasonlít, amiben forr a víz, amikor pedig néha mérges, gőz szökik a füléből. Szülei mindent megtesznek, hogy lányuk rangjához illően viselkedjen, egyebek mellett megtanuljon királyi módon integetni, szépen enni, és csöndben játszani. A szertelen kislány azonban gyakran okoz kalamajkát, így akkor is, amikor új barátjával, Pepi malaccal érkezik az iskolába, és ezzel a cselekedetével bekerül az esti híradóba. Mulatságos kalandjainak se szeri, se száma. Találkozik a miniszterelnökkel, akit titokban még Apa tábornok is okostojásnak hív, azután kiállítást nyit meg, részt vesz egy virágbemutatón és egy királyi ünnepségen, telefonál, helikopteren utazik, s eközben mindig történik vele valami vicces. Búvóhelynek használja az ételliftet, s a nagypapával jókat bolondozik. Kitalálja a mesetörvényt, amelynek értelmében minden gyereknek fel kell olvasni egy mesét elalvás előtt. Mindeközben feltűnik mellette Hólabda, a cica, és Trapp is, a nyugdíjba vonuló ló. A mozgalmas, tarkabarka, mulatságos rajzok éppúgy remek szórakozást ígérnek az öt éven felüli gyerekeknek, mint a lendületes, humoros történetek.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék