Pászti Amina

Glóbi kalandjai. Ill. Hajba László. Budapest, Scolar, 2014. 46 p., ill., 21x21 cm

Miközben bolygónk kering az univerzumban, kicsinyített mása egy varázslat segítségével megjelenik a gyerekek között. Mint hamarosan kiderül, azért, mert Glóbit, a kis földgolyót – akinek legjobb barátai a Hold és a Nap, vagy ahogyan ő nevezi, Szundi és Sugár – csak a gyerekek menthetik meg a rá leselkedő veszélyektől, amelyekről el is kezd mesélni. Egy napon Glóbi köhögni kezdett, beteg lett, mert az emberek elkezdték pusztítani az esőerdőket. Az állatok összesereglettek, hogy meggyógyítsák, és Glóbi Sámán Sas varázslatának köszönhetően új alakot öltött. Együtt aztán segítettek Tóbiáson, a piros Trabanton, aki akarata ellenére füstölgött, ám Sugár segítségével új életre kelt. A kötet következő történetében megismerkedhetünk Kukamanóval, aki a veszélyes hulladékoktól egyre csak növekszik, s közben egyre gonoszabbá válik. Az erdei patakot is megmérgező óriási szörnyet végül egy kisfiú ejti csapdába, s az veszélyes hulladékok híján ismét manóvá zsugorodik, az erdő pedig megtisztul. Seholsincs-szigetet később egy apró hód menti meg a sűrű, fekete olajtól, amely elönti az addig kristálytiszta patakot. Az utolsó mesében az állatok izgatottan készülnek Sámán Sas születésnapi ünnepségére. Egyedül Glóbi szomorú, mert neki nincs születésnapja. Ám nem sokáig pityereg, hiszen az idős varázsló elárulja, hogy április 22-e az ő napja, sőt, egy varázscipővel is megajándékozza, aminek segítségével pillanatok alatt bárhova eljuthat. A rendkívül olvasmányos, ötletes történetet remekül kiegészítik a kedves, mozgalmas, humoros, színes rajzok. A környezettudatos életre buzdító, ugyanakkor remek szórakozást is ígérő kötetet érdemes a gyerekeknek ajánlani.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, környezetvédelem