Dóka Péter (1974)

Lila királylány. 9 mese. Ill. Pikkov, Anne. Budapest, Móra, 2014. 120 p., 21 cm

A Dóka Péter-féle mesék egyáltalán nem tartják tiszteletben a mesei hagyományokat, hősei egytől egyig különc alakok, „fura szerzetek”. A királylányok nem éppen a legszebbek, vagy „elég kövér, meg kócos”, vagy 43 kiló és halálos beteg, ha meg szép és művelt, magának kell fölkerekednie, hogy délceg lovagját megtalálja. A királylányok megmentésére siető „deli vitézek” sem tűnnek ki képességeikkel: nem tudnak kardot forgatni, nagyon okosnak és bátornak sem mondhatók, leginkább semmihez sem értenek. A királyi udvar hercegnőinek rettegett rablói, a sárkányok pedig otthon házi papucsban és köntösben mászkálnak, pirított gesztenyével és saját verseik, eposzaik felolvasásával kedveskednek foglyaiknak, ha lángot fújnak, azzal éppen csak megperzselik áldozatukat, sőt akad közöttük olyan is, amelyről az a hír járja, hogy nem rabol többé királyleányt, hanem a napot lopja, kocsmázik és pálinkát vedel egész nap. Ám a szereplők mindegyike szeretetre, igaz szerelemre vágyik és ha megtalálja, az örökre szól. Így történhet meg a címadó mesében is az a csoda, hogy amikor a Lila királylány találkozik a Fekete lovaggal és megérintik egymást, a világ eltűnik számukra, és többé nem tudnak egymás nélkül létezni. Nem tudják elengedni egymást kezét, ezért nemcsak együtt esznek és öltözködnek, de a királylány még a mosdóba is elkíséri szerelmét... A kötetbe foglalt, sajátos humorral előadott, kilenc mese a neves észt grafikus, Anne Pikkov karakteres rajzainak kíséretében nagyszerű szórakozást nyújt gyerekeknek, mesekedvelő felnőtteknek egyaránt.

A mű tartalmi jellemzője: mai mesék, mesék