e-könyves infotár

Typotex Elektronikus Kiadó

A Typotex (www.typotex.hu/) már évek óta foglalkozik elektronikus kiadással. Számos könyvük érhető el e-formátumban is.

A kiadó hozta létre a Bábelmátrix (www.babelmatrix.org/) webhelyet, és Interkönyv (www.interkonyv.hu/) néven alakított ki egy olyan szolgáltatás, amelyen akár több kiadó e-könyvei is megjelenhetnek egy keretrendszerben.

Az Egyesülés az e-könyvekért egyik alapító tagja.

SOSITY Beáta: Interkönyv. A Typotex elektronikus könyvkiadói portálja

A tanulmány bemutatja a Typotex kiadó 2009-ben bevezetett elektronikus könyvkiadási profilját. Az Interkönyv (http://www.interkonyv.hu/index.php?page=rolunk#sosity) oldalán a könyvek eredeti PDF formátumban, DRM-mel védetten, a teljes készletben adott kereshetőséggel, elektronikus bankolási és számlázási technikával állnak az olvasók rendelkezésére.
Miért jó az e-könyv?
Az elektronikus könyv (e-könyv, e-book, interkönyv) főként szöveges, elektronikus dokumentum. Az, hogy a könyvet digitálisan tároljuk, s képernyőn jelenítjük meg, számos előnyt kínál olvasó, szerző és kiadó számára egyaránt, nem beszélve arról, hogy a papír megtakarításával kíméli a környezetet.

Forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5242&issue_id=510

E-könyv a könyvtárban – egy kiadó és egy könyvtár kísérleti projektje (2012. június 12. Budapest, OMIKK)

A Typotex kiadó és a BME OMIKK közt párbeszéd kezdődött arról, hogy a kiadó által előállított és térítéses szolgáltatás keretében, a kiadó által fejlesztett környezetben szolgáltatott elektronikus könyvek, hogyan jelenhetnének meg egy ellenőrzött szolgáltatás keretében a BME OMIKK kínálatában.

A Typotex vezetője, Votisky Zsuzsa nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, de a részletekről szemmel láthatóan eltérően gondolkodtak a felek. A kiadó korábban már próbálkozott DRM-rendszer bevezetésével, de rossz tapasztalatai miatt mára elhagyta ezt a technológiát. A könyvtár képviselői olyan megoldást kerestek, amely lehetővé teszi az olvasónak, hogy távolról elérje a keresett e-könyvet, és akár mobil eszközön is használhassa addig, amíg a kölcsönzési idő le nem jár. Ez azt jelentené, hogy maga a fájl kap védelmet (mondjuk DRM keretében szolgáltatnák), amely biztosítja, hogy a kölcsönzés lejárta után (ha nem hosszabbít az olvasó) többet nem nyithatja meg a könyvet. Megfelelő beállításokkal tetszés szerint korlátozható a kölcsönzött dokumentum használata, és a rendszer a konkurens olvasást is ki tudja zárni. A kiadó (amellett, hogy a DRM-ben is megingott a bizalma) nem akarja támogatni a letöltést, csak a távolról történő megjelenítést, míg a könyvtár valójában abban lát fantáziát, ha az olvasó a saját mobil eszközére is letölthetné a fájl, és magával viheti és akár közlekedés közben is használhatná. Ez jelentene a könyvekéhez hasonló kölcsönzési módot.

A beszélgetés során szóba került a példányok archiválása is, de ez a két dolog elválasztható egymástól. Nem kell minden egyes könyvtárnak gondoskodnia a kölcsönözhető e-könyvek archiválásáról, ha erre születik egy központi megoldás. Fölösleges több helyen, minden szolgáltató ponton megoldani az archiválással kapcsolatos kérdéseket. A hosszú távú archiválásra mindenképpen központi megoldást kell nyújtani, amely sokkal inkább az elektronikus köteles példányok beszolgáltatása alapján lenne megoldható.

Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt előtérbe kerül az elektronikus szolgáltatás, ami érthető, tekintve, hogy az információhoz jutásnak ez gyors és rugalmas módja, és a tanuláshoz is számos rugalmas keresési és felhasználási lehetőséget kínál hallgatóknak és tanároknak egyaránt.

Bizonyára nem véletlen, hogy az európai uniós források felhasználásával éppen most készülhet egy központi rendszer az elektronikus dokumentumok könyvtári forgalmazására, de ez már egy másik történet.

Kapcsolódó dokumentum: OEDR pályázati felhívás

http://www.sff.hu/11829.palyazat.Orszagos_konyvtari_szolgaltatasok_bovitese_fejlesztese_az_oktatas_es_kepzes_tamogatasanak_erdekeben_TAMOP_324B_11