(Kerekes Pál alábbi írása október 2-án jelent meg a konyvkonnektor.hu-n, és a szerző engedélyével vettük át az infotárra.)

A könyvtárak természetes módon rá vannak kényszerülve az e-környezet követelte fejlődésre. Az anyagi lehetőségek néha méltatlan szűkítésének keretei között is, de igyekszenek megfelelni a digitalizáció kihívásainak. Elég csak az elektronikus katalógusokra gondolni, vagy a kölcsönzés teljes gépesítésére. Az e-könyv megjelenése is új igényeket szül. A feladat nem teljesen ismeretlen, hisz digitális tartalmakat eddig is szolgáltattak a könyvtárak (például Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy helytörténeti gyűjtemények digitalizált verziói), ráadásul teljesen ingyenesen, nem korlátozva az elérhetőséget. A beiratkozott tagok részéről azonban érthető igény, hogy a digitálisan készült és készletezett műveket, tehát a mai, tág értelemben vett kortárs szerzők alkotásait is elérhessék az Interneten keresztül könyvtári szolgáltatás keretein belül.

A fejlődési alapkésztetésen kívül a könyvtáraknak az alábbi kényszerítő feltételekkel is számolniuk kell:

Kiadói szöveg-disztribúció (kölcsönzés) megjelenése

• olvasók új konstrukciókba terelése: pl. egyéb fogyasztáshoz kötött könyvvásárlás, kuponos engedmények rendszere
• e-könyv kölcsönzés és értékesítés (távközlési, pénzügyi szolgáltatók kínálata)
• e-könyvek, e-könyv-olvasók árának csökkenése
• új, tőkeerős, globális cégek megjelenése a könyvkultúra különböző ágazataiban (főleg média-vállalkozások irányából)
• könyvtári rendszeren kívüli projektek megjelenése (Google Books)

A könyvtári e-könyv kölcsönzés formái még nem szilárdultak meg. Nemzetközi – és néhány hazai – gyakorlat szak-kiadványokban olvasható ismertetése alapján látható, hogy alapvetően két kölcsönzési konstrukció látszik kibontakozni:

• e-könyv-olvasó kölcsönzése (eszköz-kölcsönzés)
• e-tartalom kölcsönzése (dokumentum-kölcsönzés: szöveg mellett hang-, kép-, videó-állomány is)

Sokat ígérő, ugyanakkor szerzői jogi problémákkal terhelt lehetőség az e-könyv kölcsönzés. Ez a könyvtári e-szerviz nem szabad felhasználású digitalizált dokumentumokat – amelyeket a világ bármely országából, minden időben, bárki letölthet – kínál olvasásra, hanem az intézmény tulajdonában lévő virtuális kópiákat (e-példányokat). A kölcsönzés a megszokott könyvtári üzemmód szerint történik: a beiratkozott olvasó a web felületen kikölcsönzi (kosarába teszi, egyéni könyvespolcára húzza) a keresett művet, ezzel adott időre (többnyire két-három hétre) megszerzi az olvasás jogát és lehetőségét. Természetesen nem csak e-könyv-olvasó eszköz jöhet számításba, minden olvasására alkalmas szerkezet (asztali gép, note-book, stb.) megfelel. A könyvet nem kell lejártakor visszavinni, újra dokumentálni, a mű olvashatósága (kinyithatósága) határidőre megszűnik. A lebonyolítás módjára a következő alapesetekkel számolhatunk:

Web-alapú kölcsönzés
A művet a könyvtári portálon keresztül lehet kikölcsönözni, ezt követően a dokumentum bármikor kinyitható, olvasható a megszabott ideig.

Hálózati alapú kölcsönzés
A dokumentum nem kerül kikölcsönzésre, csak hozzáférést kap az olvasó. Ennek megfelelően csak aktív internet-kapcsolattal olvasható, és logikusan egy adott példányt mindig csak egy ember olvashat. Így előjegyezni kell a könyvet, vagy bízni a szerencsében, hogy más éppen nem olvassa a részemről is keresett szöveget. Tekintettel arra, hogy maga a példány nem kerül, még időlegesen sem, az olvasó birtokába, talán megfelelőbb elnevezés erre a szolgáltatási módra a szöveg-bérlet terminológia.

Használati alapú kölcsönzés
A könyvtár licencet vásárol, és minden egyes kikölcsönzött példány után licencdíjat fizet. Akár az sem kizárható, hogy bizonyos összeg elérése után a könyv a birtokába kerül, ez után már szabadon kölcsönözheti. Így elkerülhető a várakozás a könyvre, hiszen egy példány korlátlan számban kölcsönözhető egyidejűleg. A kölcsönzés fogalom itt az olvasó szempontjából helytálló, a könyvtár tevékenysége tulajdonképp a text-lízing fogalommal írható le.

Intézményhez kötött kölcsönzés
Csak a helyszínen, tehát a könyvtárban, vagy a könyvtár által üzemeltetett letöltő-központban juthat az olvasó a dokumentumhoz, off-line tranzakció keretében (gépre való feltöltés). A törlés, a határidő lejártával, itt is lehet automatikus.

Az itt felsorolt működési módozatokhoz a könyvtári architektúrák már rendelkezésre állnak több országban, megbízható szállítók kínálják rendszereiket. A problémát a kiadók idegenkedése jelenti. A könyv létrehozói nem látják biztosítottnak jogaik védelmét, tartanak attól, hogy ami bekerül egy ilyen elektronikus körforgásba, az rögtön másolhatóvá, azaz illegális használatra alkalmassá válik, megfosztva a könyv létrehozóit költségeik megtérülésének lehetőségétől. Felmerült az is, hogy nem az olvasók kezén válik sokszorosíthatóvá a könyv: egyszerűen betörnek a könyvtári szerverre, és onnan lopják ki erre szakosodott profik a műveket. Ilyen támadásokra ugyanis a könyvtárak nincsenek felkészülve, a hackerek könnyen utat találhatnak az egyszerű védelem feltörésére.

A könyvtári e-book kölcsönzés kapcsán ismét hangsúlyozni kell: az e-könyv léte és népszerűsége már régen nem a technológián, hanem a birtoklás és ellenőrzés, valamint a fogyasztói magatartás kérdésén múlik. Az e-könyv kölcsönözhetőségének megteremtése kiadói és könyvtári érdek, a feltételek adottak is ehhez az új művelődési konfigurációhoz. A működéshez szükséges kiegyensúlyozott módszertan (üzleti nyelven: biznisz-modell) azonban még nem teremtődött meg.

* * *

A bejegyzés eredetije a konyvkonnektor.hu-n:
http://konyvkonnektor.hu/?p=2434

Az írás teljes részletességében elérhető Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 58. évf. (2011) 5. számában “Az elektronikus könyvek kölcsönzésének problémái: szövegbérlet-, textlízing-konstrukciók megjelenése” címmel.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5496&issue_id=526