A legfontosabb könyvtári mutatók változásai (1989–1999)

Kategória: 2001/ 4

Gyakorló könyvtárosok sűrűn kérdezik: mi haszna van a statisztikai adatgyűjtésnek, mire valók ezek a bonyolult kimutatások – azon túl, hogy rengeteget kell velük dolgozni. Legutóbb 1997-ben tettük fel ugyanezt a kérdést, és az akkor megfogalmazott válaszokat a 3K 1997/6-os számában tettük közzé, melynek során áttekintettük az 1985 és 1995 közötti változásokat.

Azóta eltelt néhány év, és a világ – ha nem is biztos, hogy előrébb ment – minden esetre sokat változott. Az ezredforduló tájékán ismét foglalkoztatni kezdett bennünket a kérdés, hogy a környezet változásaival párhuzamosan történt-e változás a könyvtárakban, illetve ha voltak elmozdulások, vajon tükrözi-e a statisztika a könyvtárak életében bekövetkezett elmozdulásokat. Elemzésünk tehát elsősorban a könyvtári statisztika adataira támaszkodva próbálja felvázolni azokat a legfőbb tendenciákat, amelyek az elmúlt tíz évet jellemezték. Elemzésünk tárgya a települési könyvtár, adataink legfőbb forrása pedig a Könyvtári Intézet (korábban: KMK) által évenként megjelentetett statisztikai kiadvány. (Korábbi címe: TEKE, jelenleg: A könyvtárak statisztikai adatai.) Elemzésünkből kimaradnak az egyéb könyvtárak: a szakszervezeti és munkahelyi könyvtárak azért, mert számuk és jelentőségük az utóbbi időben jelentősen lecsökkent; a szakkönyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak pedig azért, mert visszamenőlegesen nem rendelkezünk pontos, hiteles forrásokkal. Szempontjaink közé új elemként bevettük viszont a nyilvános könyvtárak megjelenését, melyek – főleg a fővárosban – jelentősen módosítják az ellátottság szintjét.

(tovább…)

Címkék:

Címkék