„Ne veszítsétek el tehát bátor bizalmatokat”

Kategória: 2020/11

Egyházi könyvtárosok és könyvtárak a pandémia második hullámában

Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szorítanak,
bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk,
üldözést szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk,
földre terítenek, de el nem pusztulunk.
(2Kor 4, 8–9)

A COVID-járvány első hulláma

2020 májusában a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) koordinálásával az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE), az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel (IKSZ), a Könyvtárostanárok Egyesületével (KTE), az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumával (EKK) és a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségével (MOKSZ) együtt részt vett annak a részletes szakmai ajánlásnak az elkészítésében, mely segítette a könyvtárosokat a könyvtárak újranyitásában a COVID-járvány első hulláma után. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

Egyházi könyvtári szolgáltatási modell1

Kategória: 2018/11

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Könyvtáros Munkatársaim!

Elsőként szeretném megköszönni a meghívást és a felkérést erre az előadásra. Szeretném megköszönni azt, hogy egy egyházi könyvtár – ugyan Magyarország legrégebbi könyvtára – könyvtárosaként és az Egyházi Könyvtárak Egyesülése elnökeként itt lehetek. Egyben szeretném megköszönni itt és most az egész könyvtáros szakmának, minden, a magyar könyvtárügyet tevékenyen alakító kedves kollégának a támogatást, segítséget, együttműködést, amit a magyar egyházi könyvtárosok és könyvtárak az 1990-es évek közepétől folyamatosan tapasztalhatnak részükről. (tovább…)

Címkék:

Élő muzeális gyűjtemények – Élő egyházi könyvtárak1

Kategória: 2018/10

Élő muzeális gyűjtemények – Élő egyházi könyvtárak címmel szervezett szakmai napot az Egyházi Könyvtárak Egyesülése 2018. október 2-án, az MTA KIK Konferenciatermében. A rendezvény az Országos Könyvtári Napok 2018: Könyvtárak – Közös tudás – Közösségi hozzáférés tematikus hét Örökség és emlékezet programjához kapcsolódott. (tovább…)

Címkék: ,

Újabb töprengések… az egyházi könyvtárak és az Egyházi Könyvtárak Egyesülése régi-új feladatairól1

Kategória: 2017/ 1

„… hasonlítva a házigazdához,
aki kincseiből régit és újat hoz elő.” 2

A rendszerváltozás után az egyházi könyvtárak sajátos utat jártak be, nevezetesen: ahhoz, hogy élő könyvtárak legyenek, hogy könyvtárként és nem múzeumként vagy irattárként tekintsenek rájuk, vállalniuk kellett bizonyos közfeladatokat, közgyűjteményi jelleget, a települési könyvtárakra jellemző nyitottságot és nyilvánosságot, mely sajátosságok valójában idegenek tőlük. (tovább…)

Címkék: ,

Egyházi, iskolai kiskönyvtárak régi/muzeális gyűjteményeinek állományvédelme

Kategória: 2017/ 1

A 25 éves Pro Bibliotheca Antiqua Baksayana Alapítvány 2016. szeptember 30-án jubileumi emlékülést és szakmai konferenciát rendezett Kunszentmiklóson, az Öreggimnázium gyülekezeti termében. A konferencián részt vett és felszólalt Hoppál Péter, az EMMI államtitkára.

A jubileumi emlékülést az alapítvány elnöke, Baski Imre nyitotta meg, majd Pintér Gyula lelkész-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója, a kuratórium titkára, a konferencia szellemi atyja, rendezője és levezető elnöke ismertette az alapítvány történetét, és bemutatta az ünnepre megjelent könyvtár- és alapítványtörténeti kötetet. Baráth Julianna, az alapítvány társelnöke e könyvvel és jubileumi emléklappal köszönte meg az alapítók, kurátorok, segítők munkáját. (tovább…)

Címkék: , ,

“… arra rendeltelek titeket, hogy munkátokkal maradandó gyümölcsöt hozzatok…”

Kategória: 2014/ 9

Húszéves az Egyházi Könyvtárak Egyesülése

“…minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
… gyümölcseikről ismeritek fel őket.”

(Mt 7,17-18, 20)

Az idén húszéves Egyházi Könyvtárak Egyesülése könyvtáros szakmai munkaközösség és ökumenikus egyházi-lelki közösség egyszerre, amelynek tagjai általában vallásos elkötelezettségű könyvtárosok. Ez a kettősség, ez a meggyőződés vezérli mindennapjaikat, irányítja magán- és közösségi életüket, határozza meg munkavégzésüket. Az egyesület vezetői mindig is szem előtt és fontosnak tartották ezt. (tovább…)

Címkék: ,

Egyházi könyvtárak a 21. század elején

Kategória: 2014/ 8

2014. március 25-én került megrendezésre az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) előadótermében az Egyházi könyvtárak a 21. század elején című konferencia. A célja az volt, hogy az egyházi könyvtárak bemutassák az elmúlt években elvégzett munkájukat. Megmutassák, hogy a modern kor kihívásainak meg tudnak felelni, és szolgáltatásaikkal részei a magyar könyvtári rendszernek. A konferencia fővédnöke a Magyar Könyvtárosok Egyesülete volt, elnöke, Bakos Klára vállalta a moderátor feladatát, és értő figyelemmel vezette az előadások folyamát.
A konferenciát Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya vezetője levelének felolvasása nyitotta, aki személyesen nem tudott jelen lenni. Majd Boka László, az OSZK tudományos igazgatója köszöntette a megjelenteket. “Tudjuk, hogy a feladatok, a kihívások egyre nőnek, s ebben becsülettel igyekeznek helytállni, lépést tartani és igen, iniciátornak is lenni, ha kell az egyházi könyvtárak. Fontos számukra a világi kollégákkal való együttműködés, s ez talán az egyik alapgondolata, legfontosabb területe, témája e mai konferenciának is.”
Ezután következtek az előadások. Elsőként Könyvtári hívogatók: arculattervezés az egyházi könyvtárakban, Török Beáta, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárának vezetőjének előadása hangzott el, majd Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatóhelyettese tartotta meg előadását Egyházi könyvtárak és nyilvánosság címmel. Ezután következett “Közel az olvasóhoz”. Egyházi és világi könyvtárak együttműködése Debrecenben címmel Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójának beszámolója a megyében, egyházi intézmények és világi könyvtárak összefogásával megkezdett munkáról. Nyitott gyülekezeti könyvtár Debrecenben címmel Kertiné Rózsa Anikó mutatta be gyülekezetük könyvtári életét. Ezután Balogh Ferenc, az egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatóhelyettese Turizmus, kiállítások című előadása következett. Az egyházi könyvtárak adatbázis-fejlesztései címmel Baranya Péter, a budapesti Piarista Központi Könyvtár vezetőjének előadása következett, és végül Pályázatok szerepe a megújulásban címmel Kövécs Ildikó, a szegedi Gál Ferenc Főiskola Könyvtára vezetőjének előadása zárta a konferenciát.
A rendezvényen az egyházi könyvtárak munkatársai mellett, számos érdeklődő vett részt, világi könyvtárak dolgozói közül is számosan.

A következőkben az utolsó két előadás szerkesztett változata olvasható

Címkék:

Egyházi könyvtárak adatbázis-fejlesztései

Kategória: 2014/ 8

Manapság a könyvtáraink bemutatásakor, jellemzésekor a gyűjtemény ismertetésének fontos része a könyvtár adatbázisainak, elektronikus katalógusának ismertetése. Természetes hát, ha az egyházi könyvtárak bemutatásakor is szó esik róluk. (tovább…)

Címkék: ,

Pályázatok szerepe az egyházi könyvtárak megújulásában

Kategória: 2014/ 8

“Mert Isten az, aki bennetek
az akarást és a véghezvitelt
egyaránt műveli jóakarata szerint”

(Fil 2,13)

Az előadásom célja, hogy körbejárjuk azt a kérdést: jelen vannak-e és mennyire jelentős tényezők a pályázatok, a pályáztatás az egyházi könyvtárak működésében és fejlődésében. (tovább…)

Címkék: ,

Befejeződött a magyarországi egyházi-felekezeti könyvtárak szakfelügyelete

Kategória: 2013/ 3

“… nem … akarunk uralkodni rajtatok, inkább örömötöknek szeretnénk munkatársai lenni.”

(2 Kor 1,24)

Az egyházi-felekezeti könyvtárak1 szakfelügyeleti vizsgálata 2006-ban kezdődött el, évente átlagosan öt könyvtár vizsgálatával. 2012-ben a hét éve tartó munka befejeződött. Bár tevékenységünkről, tapasztalatainkról folyamatosan tájékoztattuk a könyvtáros szakmát,2 most munkánk végén szeretnénk közzétenni az alábbi összefoglalót. (tovább…)

Címkék: ,

Monostor, könyv, szerzetesség

Kategória: 2006/ 9

Tűnődések a 950 éves Tihanyi Bencés Apátságban

A Tihanyi alapítólevél tanúsága szerint a “Balaton fölött a Tichon nevű helyen” 1055-ben Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére szentegyház – templom – és monostor, szerzetesi közösség alapíttatott. (tovább…)

Címkék: ,

Egyházi könyvtárosok találkozója – Csurgó, 2005

Kategória: 2005/11

A történelem során betöltött szerepükből fakadóan az egyházi könyvtárakban kultúránk és írásbeliségünk fontos értékei halmozódtak fel. Az ezekben az intézményekben őrzött szellemi kincs sokszor került veszélybe: az egyik legnehezebb korszakot bizonyára a XX. század második fele jelentette. Az itt őrzött értékek megóvása komoly feladatot adott a rendszerváltás előtt “egyházi” könyvtárként működő intézményeknek; a több évszázados tradíciókkal rendelkező nagy egyházi gyűjtemények is csupán korlátozott lehetőségekkel működtek. (tovább…)

Címkék:

Az egyházi könyvtárak a XX. század utolsó évtizedében

Kategória: 2003/ 6

– Változások a rendszerváltás után –

Az egyházi könyvtárak csoportjába azok a könyvtárak tartoznak, amelyeknek fenntartója valamely egyház, felekezet, vallási közösség. (tovább…)

Címkék:

A bencés monostorok olvasáskultúrája a középkorban

Kategória: 2001/ 6

A művelődéstörténetben ma már szinte közhelynek számít arról beszélni, hogy a középkor Európájának kultúráját döntő módon Nursiai Szent Benedek Regulája, illetve az e szerint a Regula szerint élő monostorok életformája határozta meg. A szinte kizárólagos érvényű Regula a 800-as évektől a kolduló rendek megjelenéséig volt általánosan uralkodó, de éppen ezekben a századokban alakultak ki a későbbi Európát alkotó államok akár a Római Birodalom határain belül, akár azokon kívül, mint Magyarország. Természetesen a keleti egyházhoz tartozó új államok is beletartoztak ebbe a kultúrába, de esetükben az mégis más színezetet kapott a bizánci egyháztól, mint a nyugati keresztény kultúra, A benedeki regula viszont, illetve az abból táplálkozó életforma még szorosabb kapcsolatban állt a keleti szerzetességgel, hiszen a Regula is hivatkozik “Szent Vazul Atyánk”, azaz Nagy Baszileiosz tanítására:

A magyarországi kultúrának a bencés szellemiségű szerzetességgel való kapcsolatára nagyon jellemző példákat vonultatott fel a Pannonhalmán rendezett két kiállítás: 1996-ban a Mons Sacer – Pannonhalma 1000 éve, jelenleg pedig a Paradisum plantavit címet hordozó kiállítás a középkori Magyarország bencés monostorairól.

(tovább…)

Címkék: , ,

Az egyházi könyvtárakról*

Kategória: 1999/ 2

1. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülését 1994. november 8-án hoztuk létre, s körülbelül egy év múltán hivatalosan bejegyzett egyesülés lett. A német katolikus teológiai könyvtárak munkaközösségének (AKThB) biztatására és mintájára alapítottuk meg, azonban ökumenikus jelleggel. Jelenleg 42 tagja van az egyesülésnek: katolikus, református, evangélikus, zsidó, unitárius és szerb ortodox könyvtárak, szinte mindazon intézmények, amelyeket egyszerűen “egyházi” könyvtáraknak szoktak nevezni. Azonban ez az elnevezés csak részben fedi a valóságot, hiszen például a református tagkönyvtárak között vannak régi állománnyal rendelkező iskolai könyvtárak, a katolikusok között egyetemi, egyházmegyei és szerzetes könyvtárak stb. De nehéz volna csupán az “egyházi” kategóriába beszorítani az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárát, amely ilyen értelemben egyházi, de ugyanakkor főiskolai, valamint szakkönyvtár is.

Egyesülésünket meghívta tagjai közé a Teológiai Könyvtárak Egyesüléseinek Nemzetközi Tanácsa (Conseil International des Associations de Bibliothéques de Théologie), amely elsősorban az európai szervezeteket fogja össze – de vannak tengerentúli tagjai is –, szintén ökumenikus jelleggel. A Conseil az 1996. évi közgyűlését az ezer éves magyar könyvtárügy iránti megbecsülésből Pannonhalmán tartotta. Hogy még nem vagyunk ennek a nemzetközi, az Európai Unió által is elfogadott tanácsnak a tagjai, annak elsősorban anyagi okai vannak. Az említett két szervezettel állandó kapcsolatban állunk, részt veszünk évi közgyűléseiken, megkapjuk beszámolóikat. Mindezek lehetővé teszik a tájékozódást nem csupán a más országokban létező szervezetek munkájában, hanem az egyes jelentős teológiai és egyéb könyvtárakban is.

(tovább…)

Címkék:

Észrevételek az egyházi könyvtárak szakfelügyelete kapcsán

Kategória: 2012/ 6

Beszámoló a teljesség igénye nélkül a 2009 és 2011 közötti időszakról1

Az egyházi könyvtárak szakfelügyelete 2006-ban kezdődött el. Évente általában 5, (2010-ben 7) könyvtár vizsgálatával ebben a könyvtártípusban a munka lassan a végéhez közeledik.2
A kísérleti évről (2006) a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban olvashattunk beszámolót,3 majd az első három évről (2006-2008) összegző írás jelent meg az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a könyvtári szakfelügyeletről kiadott kötetében.4 Az alábbiakban a 2009 és 2011 között eltelt három év tapasztalatait kívánjuk öszszefoglalni az egész “projektre” vonatkozóan, tágabb összefüggésben szemlélve az elvégzett munkát. (tovább…)

Címkék: ,

Helyzetkép az egyházi könyvtárak muzeális és külön(leges)gyűjteményeiről a XXI. század elején

Kategória: 2012/ 1

Ha egy könyvtár gyűjteményéről beszélünk, a következőkről kell szólnunk: a könyvállomány jellege, nagysága, állapota, feldolgozottsága, szolgáltatása. Ezeket a szempontokat meghatározza a “humánerőforrás”, vagyis, milyenek a személyi feltételek az adott könyvtárban.

Könyvtár? Levéltár? Múzeum?

Ha az egyházi könyvtárak “csoportját” kívánjuk bemutatni, fontos megjegyeznünk, hogy ezekkel a könyvtárakkal gyakran szervezeti, gazdasági, irányítási vagy egyéb szempontból sajátosan együttműködik az (egyházi) levéltár vagy (egyházi) múzeum, esetleg mindkettő. Gyakran az intézmények nevében is a “gyűjtemény” kifejezés szerepel, arra utalva, hogy e név alatt nemcsak könyvtár működik. Az ún. (muzeális) teremkönyvtár1 – amelynek eredeti célja az volt, hogy a díszes könyvtárterem kiállítások rendezésére is alkalmas legyen – egyben múzeum is, mind a mai napig.
Ha megválaszolni nem is tudjuk, meg nem kerülhetjük azt a kérdést, hogy mi számít könyvtári és mi levéltári dokumentumnak? Ez a kérdés napjainkban is gyakran gerjeszt vitákat a szakmabeliek között. Vajon a könyv formátumú, de tartalmát tekintve oklevélgyűjtemény, a Liber Ruber, amelyet a pannonhalmi Főapátsági Levéltár őriz, könyvtári vagy levéltári dokumentum? Vajon biztosan oktalan-e az, aki a nyelvemléknek számító Tihanyi Apátság Alapítólevelét a Főapátsági Könyvtárban keresi, holott szintén az apátsági levéltár őrzi. A könyvtárban őrzött flamand hóráskönyvekre emlékeztető díszítésű Pannonhalmi Hóráskönyv vagy a Pannonhalmi Evangelistarium nem műkincs-e, “muzeális” tárgy-e, s mint ilyen, nem a Főapátsági Gyűjteményeknek nevezett múzeumba való-e? (tovább…)

Címkék: , ,

“[A könyvtáros] afféle középhely egy teljes egyetem összes fakultásai és valamely felsőbbrendű lény között?”1. Egyházi könyvtárosok a XXI. század elején

Kategória: 2011/ 7

Ha egy könyvtárat – bármilyen könyvtárat – szeretnénk bemutatni, a következőkről kell szólnunk. A könyvtár 1. gondozásának, szolgáltatásának személyi feltételei, 2. a gyűjtemény nagysága, jellege, 3. állapota, 4. feldolgozottsága, 5. “szolgáltatása”. A kor követelményének megfelelően a jellemzést a következő pontokkal egészítjük még ki: 6. digitalizálás-kiadványok, 7. (szerzői) jogi védelem.
A személyi feltételt azért tettük az első helyre, mert tapasztalataink szerint ez a legfontosabb, minden mást meghatározó szempont. Megfelelő számú és képzettségű könyvtáros nélkül szinte lehetetlen gondozni és áttekinteni, érdemben feltárni és szolgáltatni egy gyűjteményt. A könyvtáros formálhatja a gyűjtőkört és gyarapíthat ennek megfelelően, vagyis alakítja a könyvállományt. (tovább…)

Címkék: ,

Töprengések az egyházi könyvtárak sorsának változásáról

Kategória: 2011/ 6

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése,1 amely az egyházi könyvtárak érdekképviseleti szervezete, 2009-ben ünnepelte 15. születésnapját. Az évforduló kapcsán az egyesület történetét feldolgozva2 érintőlegesen szóltunk azokról a változásokról, amelyek a rendszerváltozást követő két évtizedben részben történtek, részben – szinte szükségszerűen – bekövetkeztek az egyházi könyvtárakban.
Bár még napjainkban is gyakorta tapasztaljuk, hogy az egyházi könyvtárakat a potenciális könyvtárhasználók, a politikai döntéshozók, “a szakma” (könyvtáros kollégák) egy része is egyféle “misztikus-mitikus tisztelettel” vagy “az ismeretlennel kapcsolatos bizalmatlansággal” veszik körül, sokuk számára az egyházi gyűjtemények már nem “tabuk.” Ismerik jellemzőiket, vagyis, hogy a legrégebbi gyűjtemények, hogy sajátosan együttműködik bennük a könyvtár, múzeum, levéltár, vagy a három intézményből kettő, és hogy a nagy országos könyvtárak mellett a nemzeti kulturális vagyon jelentős részét őrzik. Tudjuk azt is, hogy az egyházi könyvtárak az egyik legősibb könyvtárcsoportot alkotják, hiszen – ezerszer leírtuk, elmondtuk már -, hogy könyvtára vagy egy világi vagy egyházi méltóságnak, illetve közösségnek volt. Ismeretes az egyházi könyvtárak XX. századi, a rendszerváltozást megelőző sorsa is,3 amelynek következtében ez a könyvtártípus kiesett, vagy inkább kimaradt a hazai könyvtári hálózatból. (tovább…)

Címkék:

Címkék