Könyvtárpolitika
Poprády Géza: A 65. IFLA konferenciáról 3
Fogarassy Miklós: Az ALA ’99-es nagykonferenciája, avagy az évezredvég könyvtári kihívásai 8
Vathy Zsuzsa: Író, ne írj! 12
Balogh Margit: Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciójáról 16

Műhelykérdések
Vasas Lívia: Benchmarking az orvosi könyvtárakban 23
Fejős László: Írás, rajz és fotó, hang és mozgókép számítógépen – de hogyan lehet tömörebben? 26
Vanya Edina: Hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztése 37

Extra Hungariam
Hegyközi Ilona: A svéd könyvtárak felkészítése az integrációra 42
Bánhegyi Zsolt: A (közel)jövő könyve 45

Fórum
Nagy Attila: A mesemondó és hallgatósága 47
A Könyvtárellátó válasza 49

Könyv
-ri-ko: Zenei könyvtári ismeretek 52
Pappné dr. Angyal Ágnes: Felnőttnevelési ismeretek – könyvtárosoknak is 55
Lilik János: Magyar néprajzi bibliográfia (1995-1996) 56

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 59

Nézzük a nyomdai kéziratot: 1250, 1800 vagy 2000 leütés az írógépen oldalanként, s ugyanaz mennyivel tömörebb és áttekinthetőbb átlagos betűnagyságban és sorközzel nyomtatva!

Az eredeti példány védelme érdekében az állományvédők kimunkálták a mikrofilmezés technikáját, hogy a nyomdai szedésű kéziratoldalból akár 4-5 elférjen egy bélyeg méretű felvételen, ami az olvasókészüléken tetszés szerint nagyítható, és papírmásolat készíthető róla. A könyvraktározás szakemberei pedig a tárolás ésszerűsítésével próbáltak úrrá lenni az egyre tragikusabb helyzeten, például a méret szerinti elhelyezéssel, a tömörraktározással, hogy minél kevesebb kihasználatlan raktári tér maradjon. Az így kialakult módszer azonban nem teszi lehetővé a dokumentumhoz hozzájutni akaró számára, hogy csak úgy böngészgessen közöttük, a katalógus számára a közvetítő.
Hogyan alakul mindez, ha a művet számítógépes kezeléshez dolgozzuk fel? Az erre a célra készített programok felkínálják mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a nyomdász is dolgozik: különféle rajzolatú betűket, ezek normál, dőlt, kövér és aláhúzott változatát tetszés szerinti méretben, változatos bekezdésbeállításokat, keretezéseket, háttereket és természetesen: rajzok, fotók beillesztését. Mindezek különféle, a szöveg köré épülő vezérlő utasítások formájában válnak a dokumentum részeivé, a fotó a méretétől függően beépülhet vagy csak arra az időre válik a dokumentum részévé, amíg képernyőn látjuk, s nem lapoztunk még tovább. Ez utóbbi megoldás kitűnő módszer pl. a folyamatosan változó, más programmal kezelt táblázatok esetében, amelyek így mindig a legfrissebb állapotot mutathatják.

A számítógépek mágnesezhető tároló felületei, amelyekre csupa 0 vagy 1 értéket megtestesítő jelek kerülnek, már a 70-es évek végén ámulatba ejtők voltak: a Commodore 64-es gépek floppyján 165 ezer betű fért el a formázatlan kéziratból, fotóból, rajzból azonban esetleg egy sem. Az utóbbiakat ugyanis elemi pontokként kódolva tárolja a számítógép, míg a betűket egy előre rögzített és szabványos kódrendszer közvetítésével, amelyben pl. a 32-es kód a szóközé. Mára a házi használatra szánt tároló lemezek (winchesterek) is legalább 7000-szeresét teszik ki a C64-esének.

(tovább…)

A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára az 1998/99-es tanévben a Nemzeti Kulturális Alaptól 230 000 forintos támogatást nyert a hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztésére. A város és környéke általános iskolái, valamint az Általános Iskolai Hétközi Diákotthon tanulói így tartalmas és ismereteket adó programokon vehettek részt.

Salgótarján városban és környékén a gyermekek közel 30%-a hátrányos helyzetű (mintegy 1500 fő), és egyes iskolákban, intézményekben igen nagy ezen gyermekek aránya. Programjaink szervezésekor elsősorban ezekkel az intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, és fogadtuk az onnan érkező gyermekeket.

Legfőbb feladatunknak tekintettük – és tekintjük – a gyermekek érdeklődésének felkeltését, megnyerését és fenntartását, a könyvekhez, könyvtárhoz való kötődés kialakítását, kulturális értékeink közvetítését. A társas viselkedés szabályaihoz való igazodás, a könyv- és könyvtárhasználat írott és íratlan szabályainak betartására való nevelés, módszereinek elsajátíttatására való törekvés, az olvasás, a könyvek megszerettetése szerepelt céljaink között. A társas kapcsolatok alakulását, a kortársakhoz való viszonyt és kötődést, a pozitív minták elterjedését is próbáltuk befolyásolni tevékenységünkkel, illetve enyhíteni az otthonról hozott szociokulturális hátrányokat.

Mindezt változatos, ismereteket nyújtó foglalkozások, előadások, rendezvények, vetélkedők, szabadidős programok keretében.

(tovább…)