Tartalom

Kategória: 1999/12

Könyvtárpolitika
Országos könyvtári napok 3
Monok István: A Nemzeti Könyvtár könyvtári és tudományos együttműködési stratégiája 6
Helmeczy László: Megnyitó 15
Szendrőné Font Erzsébet: A kultúra helye a vidékfejlesztésben 18
Bariczné Rózsa Mária: Területfejlesztés és a könyvtári rendszer 19
Koreny Ágnes: Hozzászólás 23

Fórum
Nagy Attila: “…a szegények mindig veletek lesznek” 25

Vásárok
Murányi Lajos: Az 51. frankfurti könyvvásárról – mozaikszerűen 29
Lukáts János: Gazdag ország könyve – szegény ország könyve 35
Futaky László: Szubjektív jegyzetek a Frankfurti Könyvvásárról 40

Extra Hungariam
Nemes Erzsébet: Látogatás Norvégia könyvtáraiban 44

História
Pogányné Rózsa Gabriella: Domanovszky Ákos emlékezete 50

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 55

Tartalom

Kategória: 1999/11

Könyvtárpolitika
50 éves az egyetemi szintű könyvtárosképzés 3
Sebestyén György: A Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék jelentősége a képzésben 4
Horváth Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái 10

Konferenciák
Mader Béla: Szubjektív beszámoló egy nemzetközi konferenciáról 16
Kereszturi József: A Pécsi Városi Könyvtár negyven éve 25

História
Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat? 30

Műhelykérdések
Fejős László: A zenei anyagok tömörítésének bajnoka: az MP3 35

Perszonália
Haraszti Pálné: Beszélgetés Teveli Judittal 40

Fórum
Végh József: Borges, a könyvtárban élő ember 45

Könyv
Pogány György: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 51

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 56

Tartalom

Kategória: 1999/10

Könyvtárpolitika
Poprády Géza: A 65. IFLA konferenciáról 3
Fogarassy Miklós: Az ALA ’99-es nagykonferenciája, avagy az évezredvég könyvtári kihívásai 8
Vathy Zsuzsa: Író, ne írj! 12
Balogh Margit: Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciójáról 16

Műhelykérdések
Vasas Lívia: Benchmarking az orvosi könyvtárakban 23
Fejős László: Írás, rajz és fotó, hang és mozgókép számítógépen – de hogyan lehet tömörebben? 26
Vanya Edina: Hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztése 37

Extra Hungariam
Hegyközi Ilona: A svéd könyvtárak felkészítése az integrációra 42
Bánhegyi Zsolt: A (közel)jövő könyve 45

Fórum
Nagy Attila: A mesemondó és hallgatósága 47
A Könyvtárellátó válasza 49

Könyv
-ri-ko: Zenei könyvtári ismeretek 52
Pappné dr. Angyal Ágnes: Felnőttnevelési ismeretek – könyvtárosoknak is 55
Lilik János: Magyar néprajzi bibliográfia (1995-1996) 56

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 59

Tartalom

Kategória: 1999/ 9

Könyvtárpolitika
Vándorgyűlés Pápán 3
Monok István: Kutatás, állományfejlesztés, szerzővé válás 7
Győri Erzsébet: A kiadók és a könyvtárak, a könyvtárak mint kiadók 12

Fórum
Kormos Sándor: Könyvrendelés az Interneten a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól 23
Berke Barnabásné: Gondolatok és kérdések a könyvtárellátásról 25

Könyv
Pogány György: Régi magyar orvosdoktori értekezések 27
Tájékoztató a könyvtári szakmai kollégium pályázatának elbírálásáról 30
A “Könyvtárpártoló Önkormányzat – 1999″ cím és a címmel járó támogatások nyertesei 45
A “Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése” című pályázat eredménye 47

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 54

Tartalom

Kategória: 1999/ 8

Könyvtárpolitika
Beszélgetés Monok Istvánnal, az OSZK új főigazgatójával 3
Egy projekt befejezése – tanulságokkal 13

Műhelykérdések
Koltay Tibor: Objektivitás a referálásban 17
Gereben Ferenc: Hogyan olvasunk – határon innen és túl? 19
Nemes Erzsébet: A könyvtár szerepe a kisebbségi sorsban élők identitásának megőrzésében 27
Fogarassy Miklós: Kontinensünk mai gyermekkönyvtári világa (2.) 33

Konferenciák
Fejős László: A Networkshop ’99 számítástechnikai konferencia (3., befejező rész) 35
Mészáros Anikó: A könyvtári tájékoztatás hagyományos és új formái 51

Perszonália
Egy “bértollnok” jubileumára 54

Könyv
Dűlőnevek gyűjtése – csúcsszinten 57

Tartalom

Kategória: 1999/ 5

Könyvtárpolitika
Beszélgetés Sebestyén Györggyel, az ELTE tanszékvezetőjével 3
Könyvtárosképzés a hazai felsőoktatásban 8
Az információközvetítő 13
Katsányi Sándor: Az információfogyasztó társadalom, az ifjúság és a könyvtár 15
Sz. Nagy Lajos: A finn könyvtárak felkészülése az integrációra a 90-es évek első felében 17

Műhelykérdések
Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő 22

Extra Hungariam
Fogarassy Miklós: Európai integráció: kutatás és dokumentáció a digitális korban 35

História
Freisinger Jenő: 50 év az egészségügy szolgálatában 38

Könyv
A Géza-paradigma egy lehetséges megoldása? 45
Az iskolai könyvtár 47
Kertész Gyula: Romániai magyar néprajzi könyvészet 1919-1944 49

Perszonália
Zircz Péter 1927-1999 52
A magyar Maurois 53

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 55

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 55

Tartalom

Kategória: 1999/ 4

Könyvtárpolitika
A könyvtárak és az európai integráció 3
Skaliczki Judit: A hazai könyvtárügy az integrálódó európai könyvtárügyben 4

Műhelykérdések
Fogarassy Miklós: Kontinensünk mai gyermekkönyvtári világa 9
Lukáts János: Rendszerváltó évtized – A magyarországi németek a könyv-kiadás tükrében, 1985-1995 12
Prókai Margit: Terminológiai változások a könyvtári szaknyelvben 17

História
Prőhle Éva: Édesapámról, Prőhle Jenőről 32
Pogány György: Egy óvári nyomdász a múlt században 42

Extra Hungariam
Mondok Ildikó: Finn könyvtárakról 46

Perszonália
Simon Zoltán: Búcsú Czine Mihálytól 52
Csoboth Attila (1940-1999) 53
Miska János: Áldott kikötők. Megkésett búcsú Béky-Halász Ivántól 54

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 57

 

Tartalom

Kategória: 1999/ 3

Könyvtárpolitika
Egy újjáépített könyvtár avatása 3
Ambrus Zoltán: A polgár biztonságérzete 5
Bariczné Rózsa Mária: A kulturális törvényt követő “központi intézkedések” a megyei könyvtáraknak előírt hálózati feladatok megvalósításához 5
Kiss Gábor: A megyei könyvtár mint a könyvtári együttműködés szervezője 10
Gyuris György: Regionalitás a helyismeretben 14
Kenyéri Katalin: Aktuális kérdések a jogalkotásban és a jogalkalmazásban 18

Műhelykérdések
Kürti Lászlóné: Könyvtárközi kölcsönzési konzultativ tanácskozás az OSZK-ban 26
Bodnár Mária: Változó szerkezet és “örökzöld” problémák a könyvtárközi kölcsönzésben 35

Konferenciák
Molnár Márta: “Olvasó család – tanuló társadalom” A Magyar Olvasástársaság vásárosnaményi konferenciája 40

Perszonália
Futala Tibor hetvenéves 45
Batári Gyula: Tombor Tibor 90 éves 47

Könyv
Egy lokálpatrióta könyvről 49
Pogány György: Az OSZK évkönyvéről 49
Varga Gábor: Könyvjelző-kiállítás a Hajdúböszörményi Könyvtárban 53

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 55

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 57

Tartalom

Kategória: 1999/ 2

Könyvtárpolitika
Beszélgetés Ambrus Zoltánnal, az MKE új elnökével 3
Vajda Erik: Elnöki beszámoló 11
Ottovay László: Főtitkári beszámoló 28
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete gazdálkodási irányelvei a következő évekre 31
Bánhegyi B. Miksa: Az egyházi könyvtárakról 33

Könyvtárak
Poprády Géza: A Szabad Európa Rádió anyaga az Országos Széchényi Könyvtárban 36
Karácsonyi ajándék az OSZK-nak 40

Perszonália
Futala Tibor: 20 éve halt meg Sallai István 43
70 éve született Fodor András 45
Pajkossy György (1919-1998) 47
Bartók Györgyi: Bisztray Ádám halálára 49

Könyv
A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár jubileumi évkönyvéről 51

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 53

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 55

Tartalom

Kategória: 1999/ 1

Könyvtárpolitika
Papp István: Ha halkan szól a zene, akkor is lehet táncolni 3
Városi Nyilvános Könyvtár (Dokumentum) 16
Bényei Miklós: Közkönyvtárak az idő sodrában 21

Műhelykérdések
Kökény Vera: Interperszonális kapcsolatok gyermekkönyvtárban 27
Lakatos Éva: Gyermekkönyvtári konfliktushelyzetek és kezelésük 34
Németh Tiborné: A Vas megyei községi könyvtárak helyzetének alakulása 1989 és 1997 között 41

Fórum
Bánhegyi B. Miksa: Levél Szent Jeromoshoz 54

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 56

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 57

A Nemzeti Könyvtár könyvtári és tudományos együttműködési stratégiája

Kategória: 1999/12

Nem képzelhető el olyan könyvtár a világon, amely – függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy a könyvtári rendszerben milyen helyet foglal el – a jogalkotó által a számára előírt feladatokat önmaga egyedül teljesíteni tudná. E közhelynek joggal nevezhető bevezető mondatot lehet természetesen az éppen adott intézményi szándékok, az egyes intézmények személyi feltételei mentén komolyan venni vagy közhelyszerűsége és magától értetődősége ellenére eltekinteni tőle, s megpróbálni a külön utat. Az 1997. évi CXL. törvény III. része azonban a törvény erejével kötelezi a nyilvános könyvtári ellátás rendszerében résztvevőket az együttműködésre, kifejezve az államnak azt a negatív szándékát, hogy a munkamegosztásban megvalósítandó célok bármelyik elemét párhuzamos finanszírozással képzelné el. A legrövidebb megfogalmazásban tehát az Országos Széchényi Könyvtár együttműködési stratégiája a törvény betartása, az abban meghatározott feladatainak teljesítése és az, hogy az együttműködés által Nemzeti Könyvtárként működjön (olyan nemzeti könyvtárként, amelyet a hatályos magyar helyesírási szabályok ellenére is lehet nagy kezdőbetűkkel írni). A törvény azonban értelmezhető, sőt értelmezendő. Nem tagadható ugyanis, hogy a III. fejezet (A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei) és az egyes könyvtártípusokról szóló IV. (A nemzeti könyvtár), V. (Tudományos és szakkönyvtári ellátás) és VI. (Közkönyvtári ellátás) fejezetek több párhuzamosságot tartalmaznak. Ezek a párhuzamosságok a feladatok elvégzésében együtt munkálkodó intézmények között vitákat okozhatnak egy olyan együttműködési szándék mellett, amely a feladatoknak nem a gyakorlati szempontú elhatárolását tekinti mérvadónak. Eltérés mutatkozik az 1975. évi és a hatályos 1997. évi szabályozás szellemisége között, jóllehet az egyes intézményekben, így az Országos Széchényi Könyvtárban az előbbinek megfelelően alakították a szerzeményezési politikát, a gyűjteményépítési munkát, a szolgáltatások rendjének kialakítását. És részben ennek megfelelően alakult a könyvtár belső szerkezete is. A törvényi szabályozásnak említett jellemzőin túlmenően azonban a Nemzeti Könyvtárról és a Könyvtári Intézetről még nem jelent meg az a miniszteri rendelet, amely tartalmilag az említett törvény végrehajtási utasításának is tekinthető. Fontos lehet tudni a jogalkotó számára is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár milyen szellemben, milyen hangsúlyokkal szeretné maradéktalanul teljesíteni feladatait. Fontos ez a könyvtári, a kulturális és a tudományos intézményi hálózat valamennyi résztvevőjének is, hiszen az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményei a Kárpát-medence szellemi örökségének legnagyobb lerakatai.

(tovább…)

Címkék:

Területfejlesztés és könyvtári rendszer

Kategória: 1999/12

Arról szeretnék itt és most számot adni, hogy a kulturális tárca, illetve a kulturális intézményhálózat mit tehet és mit tesz a területfejlesztés célkitűzéseinek megvalósításáért. Miután nagyon sok könyvtáros is van a résztvevők között, engedjék meg, hogy felolvassam a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben megfogalmazott célokat, s aztán nézzük meg, hogy egyrészt a nyilvános könyvtári ellátásról szóló törvényben, másrészt a könyvtárak mindennapi gyakorlatában ezek a célok vajon tetten érhetők-e.

“A területfejlesztés és területrendezés célja az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása. Célja továbbá a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti, az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Célja továbbá az ország célszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, illetve a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.” (Lásd: az 1996. évi XXI. törvényt.)

(tovább…)

Címkék:

Domanovszky Ákos emlékezete

Kategória: 1999/12

“A címleíró [...] munkája rossz lesz,
ha csak a szabályt tartja szem előtt
s nem egyúttal az embert is,
kinek számára a címeket leírja.”
Az idén emlékezhetett volna a könyvtáros szakma Domanovszky Ákosra halálának 15. évfordulója alkalmából. Tudtommal ezt senki sem tette, holott nap mint nap köszönetet mondhatnánk “Ákos bácsi”-nak – ahogyan azok az idősebb kollégák emlékeznek rá, akik még ismerhették – akár a bibliográfiai leírás és katalogizálás elméletének nemzetközi hírű kimunkálásáért, a területet szabályozó szabvány(ok) létrehozásában kifejtett tevékenységéért, akár az ISBN magyarországi bevezetésének szorgalmazásáért. Álljon itt e néhány adat és gondolat megemlékezésül egy kevéssé méltó méltató tollából!

Domanovszky Ákos nem egyedüli sarja családjának, aki a magyar tudományos élet jó hírét öregbíti. Szinnyei József a “Magyar írók élete és munkái” című nagylélegzetű művének második kötetében (988–990. h.) – illetve ennek folytatásában, Gulyás Pál munkájában (VI. kötet, 59. hasáb) – már találkozhatunk a család egyik jeles tagjával, Domanovszky Endrével (1817–1895), a nyugalmazott jogakadémiai bölcselettanárral, filozófiai íróval, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával.

(tovább…)

Címkék:

A könyvtártudományi–informatikai tanszék jelentősége a képzésben

Kategória: 1999/11

Megköszönöm az ünnepségünket megnyitó minisztériumi és egyetemi vezetők tiszteletreméltó szavait és ezzel kezdetét veszi a tematikus ülés. Mielőtt azonban felolvasnám előadásomat, engedjék meg, hogy a magam és mindannyiunk nevében meleg szeretettel és nagy tisztelettel köszöntsem tanszékünk doyenjét, a körünkben megjelent dr. Babiczky Béla tanár urat, aki az idén töltötte be 80. életévét és már 50 évvel ezelőtt is itt volt a tanszék alapításánál. Most igazából véve nem is tudom, hogy nekünk-e meghatóbb érzés az, hogy itt köszönthetjük az 50. évfordulón, vagy pedig őneki jelent egy páratlan, felülmúlhatatlan élményt, hogy jó egészségben és a legteljesebb szellemi erőben itt ünnepelhet velünk és majd megtartja rendkívül érdekes előadását.

Nagy tisztelettel köszöntjük tehát őt.

Az én feladatom az, hogy előadásom keretében ismertessem Önökkel a tanszékünk jelentőségét a felsőfokú könyvtárosképzésben És az 50. évforduló alkalmából beszéljek Önöknek a tanszék helyzetéről. Nos, mindenkinek örömmel adhatom tudtára, hogy a tanszék, mint láthatjuk, jól van, és sikeresen vette az 1999. év különösen nehéz és meredek akadályait. Néhány hónappal ezelőtt estünk át az egész ELTE akkreditációjának a keretében egy nagy megmérettetésen, amely érzésünk szerint igen sikeresen zárult, és fizikai létünkben sem viselt meg bennünket különösebben az ELTE múzeum körúti épülettömbjének általános rekonstrukciója.

(tovább…)

Címkék:

A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái

Kategória: 1999/11

Amikor megkaptam a megtisztelő felkérést ennek az előadásnak megtartására, arra gondoltam, hogy könnyű feladatom lesz, hiszen Tamperében 1991-ben ebben a témában tartottak nemzetközi tanácskozást. Nincs más dolgom, mint összefoglalni és kommentálni az ott elhangzottakat. Aztán rádöbbentem, hogy a feladat mégsem olyan könnyű, mert ahány ország, a képzésnek annyi változata alakult ki, szinte követhetetlenül sokféle. Sőt, ahány képzési hely, annyi a változat pl. Magyarországon is.

A tarkaság ellenére is tapasztalható azonban a képzésben néhány általános tendencia. Az előadásban ezek közül szeretnék egyet-egyet vázolni megtoldva néhány hazai jellegzetesség ismertetésével is.

Mondandómat három téma köré csoportosítom.

  1. Az információtudomány (hagyományosan a könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika nevet is viseli) meg tudja határozni önálló tárgyát; mondván, feladata az eredeti információ átalakítása reprezentációjává. Ennek az átalakításnak eredményeként jelenik meg az ún. szurrogátum – talán ezen a néven ismerősebb –, amely egy ötéves egyetemi vagy négyéves főiskolai képzés tananyagának központjában állhat. Ez a mai könyvtár, az ismeretgazdálkodó könyvtár fő problémája.
  2. Meg kell vizsgálnunk az információtudománynak és határterületeinek [szociológia, információelmélet, logika, nyelvtudomány (pontosabban szövegtan), számítógép-tudomány stb.) viszonyát abból a szempontból, hogy az információtudományt sokáig ezek valamelyikére kívánták építeni alkalmazott tudományként.
  3. A tudáshoz való hozzáférés emberi jog, ennek intézménye a könyvtár (bár nem feltétlenül). A mai, de főként a jövő társadalmában a jog gyakorlása összefügg azzal a kérdéssel, hogy a tudásalapú társadalomban mi köti össze az ismereteket a polgárokkal, akik az információhoz való hozzáférést életük természetes részének tekintik.

(tovább…)

Címkék: ,

A Pécsi Városi Könyvtár negyven éve

Kategória: 1999/11

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pécsi–Baranyai Szervezete, a Pécsi Városí Könyvtár és a Csorba Győző Megyei Könyvtár 1999. október 5-ikén 50 ÉVES A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRHÁLÓZAT címmel konferenciát szervezett a Pécsi Városi Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárában, ahol a megyei és városi könyvtárosság fél évszázados történetét megidéző, a megyei könyvtár munkatársai által gyűjtött és összeállított kiállítást találtak az eseményre érkező régi és új kollégák, meghívott előadók. A tanácskozáson dr. Ujváriné Füzy Ágnes, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatójának megnyitója és Boda Miklós MKE megyei titkár köszöntője után előadások hangzottak el. Szente Ferenc, a Kölcsey Alapítvány ügyvezető igazgatója pécsi könyvtárosi emlékei felelevenítését követően a közművelődési könyvtárügy elmúlt évtizedeiről, Juhász Jenő az OIK főigazgatója személyes hangú bevezetője után a Művelődésügyi Minisztérium korabeli tevékenysége során megélt tapasztalatairól beszélt. Kiss Jenő, a FSZEK ny. főigazgatója szemtanúként, résztvevőként, emlékezőként az országos, dr. Román Lászlóné ny. igazgató pedig a baranyai sikerekről, nehézségekről szólt. Surján Miklós ny. igazgató a mögöttünk hagyott évtizedek emléktöredékeit villantotta föl régi munkatervek és beszámolók részleteiből válogatva, míg Gerő Gyula ny. főszerkesztő a könyvtárak, könyvtárosok médiabéli jelenlétét – vagy éppen hiányát – értékelő elemzést tartott. A programban szerepelt Kereszturi József, a Pécsi Városi Könyvtár osztályvezetője visszaemlékezése az intézmény negyven éves históriájáról, előadásának szerkesztett szövegét az alábbiakban adjuk közre:

 

 

A Körzeti Könyvtár és az 1943-ban megnyitott Városi Könyvtár összevonásából 1952. augusztus 20-án felavatták a Baranya Megyei Könyvtárat, az új intézmény azonban a belváros lakosságának könyvtári ellátása mellett, támogatottság hiányában a külső városrészek kiszolgálása érdekében alig-alig tudott valamit tenni. 1959-ben 23 fiókkönyvtárban összesen 13-14000 könyvet talált a beiratkozott 3600 olvasó.

1960. január 1-jén néhány megyeszékhelyen – köztük Pécsett is – sor került a városi könyvtárak újjászervezésére, főképpen azzal a céllal, hogy a fiókkönyvtári hálózat kiépítésével illetve megerősítésével közelebb vigyék a szolgáltatásokat a lakossághoz. Ettől a dátumtól számítjuk a Pécsi Városi Könyvtár újabbkori történetét, ami azt is jelenti, hogy az esztendő végén pontosan negyven évesek leszünk. Ha ezt a négy évtizedet korszakokra próbáljuk osztani, három jól elkülöníthető időszakot különböztethetünk meg.

Az első másfél évtized inkább a mennyiségi gyarapodás ideje – a fiókkönyvtárak számának (hosszú ideig a harmincat is meghaladta) és különösen a fiókok könyvállományának növelése a könyvtárvezetés felvállalt törekvése. Ezt fogalmazta meg Szöllősy Kálmán igazgató az A Könyvtáros 1960. októberi számában:

(tovább…)

Címkék:

Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?

Kategória: 1999/11

A címben megfogalmazott kérdésre természetesen minden könyvtáros tudja a feleletet: 1904-ben. S ha netán valaki kételkednék számmemóriájában, kinyithatja a Magyar Minerva Iegfrissebb kötetét. Ugyanazt a feleletet kapja.

De ha valakin eluralkodik a kétkedés ördöge, és Szabó Ervin írásaihoz fordul – e kérdésben mégiscsak ő a legkompetensebb –, egészen más feleletet kap. Ez itt a bökkenő.

Mi több: a Magyar Minerva első, 1900-as kötete (négy évvel az alapítás előtt?) szintén felel erre a kérdésre, és az utána következők is felelnek persze, de csaknem mindegyik másként.

Az itt következő írás voltaképp olvasónapló: a Magyar Minerva átlapozása során szerzett élményeimet szeretném megosztani másokkal is. Mindenekelőtt azt az észrevételernet, hogy ennek a tisztes korú műnek két olvasata van. Egyrészt olvashatjuk a tények könyveként, kultúrtörténetként, másrészt viszont megjelenik benne az adatokat közlő, azokkal operáló s olykor manipuláló, kultuszt teremtő ember, a könyvtáros képe, olvashatjuk kultusztörténetként is.

Még valamit előre kell bocsátanom. Kronológiai ismereteink előzetes felelevenítése érdekében egy bekezdés erejéig felsorolom a fővárosi könyvtár korai történetének néhány eseményét, ezzel válik ugyanis érthetővé Minerva-elemzésem.

(tovább…)

Címkék: ,

Írás, rajz és fotó, hang és mozgókép számítógépen – de hogyan lehet tömörebben?

Kategória: 1999/10

Nézzük a nyomdai kéziratot: 1250, 1800 vagy 2000 leütés az írógépen oldalanként, s ugyanaz mennyivel tömörebb és áttekinthetőbb átlagos betűnagyságban és sorközzel nyomtatva!

Az eredeti példány védelme érdekében az állományvédők kimunkálták a mikrofilmezés technikáját, hogy a nyomdai szedésű kéziratoldalból akár 4-5 elférjen egy bélyeg méretű felvételen, ami az olvasókészüléken tetszés szerint nagyítható, és papírmásolat készíthető róla. A könyvraktározás szakemberei pedig a tárolás ésszerűsítésével próbáltak úrrá lenni az egyre tragikusabb helyzeten, például a méret szerinti elhelyezéssel, a tömörraktározással, hogy minél kevesebb kihasználatlan raktári tér maradjon. Az így kialakult módszer azonban nem teszi lehetővé a dokumentumhoz hozzájutni akaró számára, hogy csak úgy böngészgessen közöttük, a katalógus számára a közvetítő.
Hogyan alakul mindez, ha a művet számítógépes kezeléshez dolgozzuk fel? Az erre a célra készített programok felkínálják mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a nyomdász is dolgozik: különféle rajzolatú betűket, ezek normál, dőlt, kövér és aláhúzott változatát tetszés szerinti méretben, változatos bekezdésbeállításokat, keretezéseket, háttereket és természetesen: rajzok, fotók beillesztését. Mindezek különféle, a szöveg köré épülő vezérlő utasítások formájában válnak a dokumentum részeivé, a fotó a méretétől függően beépülhet vagy csak arra az időre válik a dokumentum részévé, amíg képernyőn látjuk, s nem lapoztunk még tovább. Ez utóbbi megoldás kitűnő módszer pl. a folyamatosan változó, más programmal kezelt táblázatok esetében, amelyek így mindig a legfrissebb állapotot mutathatják.

A számítógépek mágnesezhető tároló felületei, amelyekre csupa 0 vagy 1 értéket megtestesítő jelek kerülnek, már a 70-es évek végén ámulatba ejtők voltak: a Commodore 64-es gépek floppyján 165 ezer betű fért el a formázatlan kéziratból, fotóból, rajzból azonban esetleg egy sem. Az utóbbiakat ugyanis elemi pontokként kódolva tárolja a számítógép, míg a betűket egy előre rögzített és szabványos kódrendszer közvetítésével, amelyben pl. a 32-es kód a szóközé. Mára a házi használatra szánt tároló lemezek (winchesterek) is legalább 7000-szeresét teszik ki a C64-esének.

(tovább…)

Címkék:

Hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztése

Kategória: 1999/10

A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára az 1998/99-es tanévben a Nemzeti Kulturális Alaptól 230 000 forintos támogatást nyert a hátrányos helyzetű gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának fejlesztésére. A város és környéke általános iskolái, valamint az Általános Iskolai Hétközi Diákotthon tanulói így tartalmas és ismereteket adó programokon vehettek részt.

Salgótarján városban és környékén a gyermekek közel 30%-a hátrányos helyzetű (mintegy 1500 fő), és egyes iskolákban, intézményekben igen nagy ezen gyermekek aránya. Programjaink szervezésekor elsősorban ezekkel az intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, és fogadtuk az onnan érkező gyermekeket.

Legfőbb feladatunknak tekintettük – és tekintjük – a gyermekek érdeklődésének felkeltését, megnyerését és fenntartását, a könyvekhez, könyvtárhoz való kötődés kialakítását, kulturális értékeink közvetítését. A társas viselkedés szabályaihoz való igazodás, a könyv- és könyvtárhasználat írott és íratlan szabályainak betartására való nevelés, módszereinek elsajátíttatására való törekvés, az olvasás, a könyvek megszerettetése szerepelt céljaink között. A társas kapcsolatok alakulását, a kortársakhoz való viszonyt és kötődést, a pozitív minták elterjedését is próbáltuk befolyásolni tevékenységünkkel, illetve enyhíteni az otthonról hozott szociokulturális hátrányokat.

Mindezt változatos, ismereteket nyújtó foglalkozások, előadások, rendezvények, vetélkedők, szabadidős programok keretében.

(tovább…)

Címkék: ,

Kutatás, állományfeltárás, szerzővé válás

Kategória: 1999/ 9

A könyvtárak, de általában a közgyűjtemények alapfeladatai sorába ugyan beletartoznak azok, amelyek elvégzése mentén ezen intézmények dolgozói könyvek szerzőivé válhatnak, ám ezek az intézmények általában a tudománypolitika oldaláról nem tudományos műhelyként számon tartottak. Tanulmányomban megkísérlem számba venni azokat a jelenségeket, amelyek kialakították bennem azt a meggyőződést, miszerint a mai könyvtáraknak hallatlanul megnőtt az esélyük arra, hogy intézményként – és hangsúlyoznám az intézményes jelleget – olyan tudományterületekre, jobb esetben oktatási területekre léphessenek, amelyek kikerültek a kutatómunkát alapfeladatként végző intézmények, illetve főállásban ilyen tevékenységet folytatók tevékenységi köréből és sok esetben látóköréből is. Annak ellenére, hogy a közgyűjteményekből elmennek a tudományosan minősítettek, a humán szakmákban jelentkező újpozitivista szemlélet felértékeli a könyv-, kézirat- és levéltári alapkutatásokat, amelyek elvégzéséhez több generációnak már hiányoznak az alapismeretei. Az említett számbavétel során a humán tudományok, a felsőoktatás, a könyvtárosok képzése, illetve a könyvtári munka egyes területein mutatkozó jelenségekre térnék ki azzal a céllal, hogy felvessem a könyvtári napi feladatok és a tudományos kutató munka összekapcsolásának a lehetőségét.

* * *

A könyvtárosok, illetve a könyvtárban dolgozók társadalmi megítélésének változására az elmúlt három-négy évtizedből számos érdekes példát emelhetnénk ki. Azért nem akarok most történeti – a régebbi korokig visszamenő – példákat idézni, mert a közelibb idő s jelenünk éppen elég, mindenki által megtapasztalt jelenséget eredményezett.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (58) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (11) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)