Könyvtárpolitika
Juhász Erika: A biblioterápia helye a karriermenedzsmentben (tovább…)

„A biblioterápia erejét abban látom, hogy a szöveg által közvetített érzéseket és képeket automatikusan, öntudatlanul is saját, egyéni aktuális élethelyzetünkbe helyezzük, s olykor különös módon megvilágosodunk általuk. A szövegre vonatkozó szabad asszociációval ugyanis feltárhatjuk önmagunk eddig ismeretlen területeit: mint valami fénysugár, ami az addig sötét helyet megvilágítva új nézőpontokat, más látásmódot tesz lehetővé. (…) A csoport pedig lehetőség arra, hogy egymás gondolatát meghalljuk és befogadjuk, ami belénk szivárog, és aztán új felismerésként bukkanhat elő.” (Juhász Erika) (tovább…)

Végzős egyetemisták munkaerő piacra történő belépésének támogatása ‒ egy pilot-projekt tapasztalatainak bemutatása

Bevezetés

Fejvadászként és egyetemi oktatóként is találkozom a fiatalok karrier-témát érintő problémáival. A szakember-kiválasztás területén szerzett közel három évtizedes tapasztalatom alapján pedig úgy gondolom, hogy reális önismeret, fejlett empátia, az egymáshoz és a változáshoz való megfelelő viszonyulás nélkül szinte elképzelhetetlen a sikeres álláskeresés és a munkaerőpiaci jelenlét. (tovább…)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt évvel ezelőtt, a 2010. év végén vásárolta meg az ALEPH integrált könyvtári rendszert (IKR). Az egyetem nyilvános közbeszerzési pályázatán nyertes Ex-Lh Kft. a könyvtárosokkal együttműködve már a szerződéskötés napján megkezdte az addig használt Horizon rendszerről való zökkenőmentes áttérés előkészítését, az összes modulra kiterjedő oktatás megszervezését, amelynek eredményeként hat hét múlva mind a kölcsönzés, mind a hagyományos és időszaki kiadványok katalogizálása az új IKR-ben történt. (tovább…)

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, 2016.
Ez volt a tízedik konferencia azóta, hogy az Informatikai és Könyvtári Szövetség a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár partnereként bekapcsolódott a Kárpát-medencében élő magyar könyvtárosok évenkénti konferenciájának szervezésébe, rendezésébe. Az időpont is a szokásos volt: május utolsó hétvégéje, vasárnap és hétfő. A vendégszerető fogadtatás szintúgy a szokásos: meghitt, barátságos, figyelmes, amikor kell, ünnepélyes. A város is a megszokott képét mutatta: zöld, virágzó, illatos. A légkör, a hangulat ugyancsak ismerős: felszabadult, őszinte, szakmai-baráti szempontból tartalmas. (tovább…)

A konferencia szervezőitől kapott előadás címét szeretném úgy kiegészíteni, hogy az a magyar kultúra lehetséges szerepéről szóljon.  Ezt a kiegészítést az a tény indokolja, hogy ma még korántsem használjuk ki a kultúra azon funkcióit, amelyek hozzájárulnak a társadalmi kérdések megoldásához, a gazdasági teljesítmény fokozásához, illetve végső soron a jóléthez. (tovább…)

Megtisztelő számomra, hogy ismét itt állhatok a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának előadói pódiumán, és beszámolhatok programunk elmúlt öt évéről. (tovább…)

A kisebbségi jogokat Horvátországban több jogszabály is rendezi, ezek közül négyet kell kiemelni. Elsősorban az Alkotmányt, amely államalkotó kisebbségnek ismeri el, a többségi horvát nemzet mellett a szerbeket, a magyarokat, a cseheket, a szlovákokat, az olaszokat, a zsidókat, a németeket, az osztrákokat, az ukránokat, a ruszinokat és másokat. Az Alkotmány mellet ezen a téren fontosnak minősül még három törvény, ezek pedig a Kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvény, a Nemzeti kisebbségek nyelv- és íráshasználatáról szóló törvény, valamint a Nemzeti kisebbségek nyelvén és írásával történő oktatásról szóló törvény. Az említett törvényi előírások, a kultúra és az oktatás terén a horvátországi kisebbségeknek többek között kulturális autonómiát, saját nyelv- és íráshasználatot és kisebbség nyelvén folyó oktatást biztosítanak. (tovább…)

A 2009-2014-es periódus a romániai közkönyvtári hálózat számára a sokat emlegetett és súlyosan megtapasztalt világválságtól teljesen eltérő fejleményeket hozott: ebben az időszakban zajlott le a Bill&Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott Global Libraries nemzetközi program a világ tíz, majd tizenkét országában, köztük Romániában is.
We’re working to narrow the digital divide in ten countries around the world
A digitális megosztottság visszaszorításáért dolgozunk a világ tíz országában –

ez volt a program jelmondata. (tovább…)

Jeles napjaink sorában kiemelkedő helye van a magyar kultúra napjának, amely nemzeti identitásunkat erősíti. 1989 óta minden évben január 22-én emlékezünk meg évezredes hagyományainkról, nemzetünk tárgyi és szellemi értékeiről. Nemzeti himnuszunk születésnapja január 22. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le, fejezte be Csekén a Himnusz kéziratát. Azt a verset, amely egymagában is örökre megőrizte volna a nevét, ha semmi mást nem írt volna, hiszen kivételes erővel sűríti össze történelmünk évszázadait, és vet fel nemzeti sorskérdéseket. (1823 más szempontból is kiemelkedően fontos esztendő a magyar irodalom számára, hiszen ekkor született Petőfi Sándor és Madách Imre.) (tovább…)

A 2002 és 2008 között kétévente megjelent OIK-évkönyv hosszabb szünet után jelentkezett újabb kötettel, ezúttal a könyvtár alapításának 60. évfordulója alkalmából. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a használói igényekkel összhangban képviseli azt az átfogó idegen nyelvi profilt, amelyet fokról fokra kiformált a nyelv- és irodalomtudomány, esetenként az etnológia, illetve kiemelten az eredeti nyelvű és magyar fordításban kiadott szépirodalmi művek vagy a nyelvtanulás témakörében. (tovább…)

Vélhetően a fent idézett gondolatnak a szellemében is fogott kötete összeállításába Füleki Mihály, aki pályáját, életét a kultúra szolgálatában töltötte, és jelenleg nyugdíjasként, de még mindig az ifjak szellemének jobbításán, gyarapításán dolgozik. (tovább…)

„Csak az ember olvas” – hangzik az egyik legnagyobb magyar könyvkiadó szlogenje, kölcsönvéve Márai Sándor gondolatát. A kijelentéssel nem érdemes vitába szállni, ezt az antropológiai adottságot senki nem kérdőjelezi meg. Azonban hogy az emberek mekkora hányada űzi rendszeresen és főleg tudatosan ezt a tevékenységet, csak becsülni tudjuk. És hogy szűkítsük a kört: vajon hányan lehetnek, akik olvasmányaikról jegyzeteket is készítenek? (tovább…)

Nem sokkal Galbavy Jenő prior atya által a Magvetés újság 2014. évi 1. számában méltatott könyv megjelenése után a szerzőtől kaptam ajándékba a címben említett vaskos kötetet, baráti hangvételű, dedikáció kíséretében. Örömmel tettem a könyvtáram polcára a többi, a szerző, Sipos Imre által dedikált kötet mellé:

• Az önzetlenség öröme: az altruizmus természetrajza (2006);
• Üldözöttek találkozása: a németek kitelepítése és a felvidékiek betelepítése Somogydöröcskén (2007);
• Hazahúz a szív / az 1956-ban Amerikába kiment Sipos Imre visszaemlékezése alapján írta Sipos Imre (2010). (tovább…)