KÖNYVTÁRPOLITIKA
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzékének, valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának 2010. évi változásairól 3-6

MŰHELYKÉRDÉSEK
Hegyközi Ilona: Lépésről lépésre az európai minősítés meghonosítása felé 7-9
Sándor Gáborné: Ingyenes és térítéses könyvtári szolgáltatások Magyarországon 9-22
Szerafinné Szabolcsi Ágnes: Új utak a felsőfokú könyvtáros képzésben. 35 év mérlege Nyíregyházán 23-30
Páll Zoltán: Változik a világ. Egy szabolcsi felmérés tanulságai 30-40

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit: Könyvet a könyvtárból! Arculatváltás az amerikai könyvtárakban? 41-54

KÖNYV
Nagyváradi Enikő: A Szombathelyi Egyházmegye Kincsei 55-57
Vajda Kornél: Három Vas megyei helyismereti-helytörténeti kiadványról 57-61
Bényei Miklós: A Parainesis forrásvidéke 61-64

A Magyar Közlöny 2010. évi 132. számában (VIII. 13.) megjelent az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amelynek IV. fejezete hatályon kívül helyezte a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (Kt.), és módosította az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (Áht.) és más kapcsolódó törvényeket. Továbbá a Kormány 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendeletével módosította az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet (Ámr.) is.

Az alapító okirat Kt. szerint meghatározott tartalmi elemeiről bővebben a Korszerű könyvtár 2010. februári számában olvashattak. E kézikönyvben megjelentekhez képest a főbb változások a következők:
ad 1) az alapító okirat kötelező részei ismét visszakerültek az Áht.-ba, a 90. § (1) bek. értelmében az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) nevét, székhelyét,
b) a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,
c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,
d) alaptevékenységét,
e) illetékességét, működési körét,
f) irányító szervének nevét, székhelyét,
g) kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,
h) vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és
i) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését. (tovább…)

A magyar könyvtárosok már több ízben ismerkedhettek a CERTIDoc nevű európai minősítési programmal. A Könyvtári Intézet az Eurotéka-sorozatban közreadta a LIS Euroguide című alapdokumentumot,* majd a minősítés gondolata “bejárta” az egész országot: a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) által szervezett roadshow-k (Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal) alkalmával minden helyszínen elhangzott egy-egy előadás arról, hogy mi ennek az európai minősítésnek a célja, és hogyan alkalmazható a francia, német, spanyol és olasz könyvtáros-egyesületi kollégák vezényletével kidolgozott önértékelési módszer a gyakorlatban. Legutóbb 2010 júniusában a TÁMOP-program keretében kerülhetett sor ismét a CERTIDoc-kal kapcsolatos eseményre. A Könyvtári Intézet arra nyert támogatást, hogy – a TÁMOP nyelvén szólva – minőségfejlesztési és minőségbiztosítási módszereket alkalmazzon, illetve fejlesszen ki a könyvtárügy számára. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kétnapos szemináriumot szervezhettünk, ahol a minősítési rendszer meghonosítása érdekében a könyvtáros szakma néhány jeles képviselőjét kiképezték arra, hogy majdan el tudják látni a minősítést végző értékelő zsűri teendőit.
Amint talán az már közismert, az előzmények az 1990-es évek elejéig nyúlnak vissza, amikor Magyarország képviseletében az MKE részt vett egy, a könyvtárosképzés rendszeréről végzett nemzetközi felmérésben. Ezt a kezdeményezést követte az Európai Unió által is felkarolt CERTIDoc projekt, amely a már említett országok szakmai egyesületeinek nevéhez fűződik. Ezeknek az országoknak a szakemberei dolgozták ki azt az összetett és kifinomult európai minősítési rendszert, amely az egyéni kompetenciák értékelésére szolgál, és megfogalmazták a rendszer alkalmazásához szükséges útmutatót. Az említett országokban a minősítési rendszert szakmai önértékelésre használják, és jól működik a gyakorlatban. (tovább…)

Nyíregyházán 1975-től folyik felsőfokú, főiskolai szintű könyvtáros képzés. Eleinte nappali tagozaton, kétszakos formában, majd 1977/78-tól levelező tagozaton is megindult a képzés földrajz, illetve magyar szakkal párosítva. A szakpárok sora folyamatosan gyarapodott, így lehetőség nyílt a könyvtár mellett magyar, történelem, idegen nyelvek (angol, német, orosz, francia), számítástechnika, matematika, biológia, ének, ügyvitel szakokra jelentkezni és diplomát szerezni. A hallgatói létszám folyamatosan gyarapodott, míg a képzés történetében a 2006/2007-es tanévre elérte a 660 fős csúcsot. Az oktatási rendszer átalakítása, a Bologna-rendszerű képzés bevezetése óta a hallgatói létszámunk az egyszakos alapképzés miatt csökkent, a 2010/11-es tanévben 76 beíratkozott hallgatónk van.

Személyi és tárgyi háttér

A szak alapítása Csendes János nevéhez fűződik, ő 1990-ig vezette a Könyvtár tanszék munkáját. Érdemei elévülhetetlenek, hiszen megteremtette azokat az alapokat a könyvtáros szakmai képzés számára, amelyekre építhettek az őt követő tanszékvezetők, szakfelelősök. Emlékét ápoljuk, az MKE területi szervezete nevét viselő díjat, emlékérmet alapított, amelyet évente egy, a megye könyvtári kultúrájáért sokat tevő kollégának ítél oda. 1990 és 1996 között Tóvári Judit, majd rövid ideig, 1996. szeptember 1-jétől 1997. február 28-áig Fülöp Géza, ezt követően az 1997/98. tanévben Kovács Zoltán, majd 1998-tól én kaptam megbízást a tanszék, később – a Matematika és Informatika Intézet megalakulásakor – a csoport vezetésére, a szakfelelősi munkára. A kollégák száma fokozatosan emelkedett egészen a kilencvenes évek elején elért tízfős létszámig. A második tanévtől fokozatosan kapcsolódtak be az új kollégák az oktatómunkába: Jakab Károlyné, Berecz Andrásné, L. Nagyné Bandi Emília, Pető Hajnalka, Vraukóné Lukács Ilona, Tóvári Judit, Bordé Katalin, Lupkovicsné Major Edit, V. Kokovay Zsuzsanna, Németh Kornél, Simonné Gőz Ágnes, Laskai Erika, Eszenyiné Borbély Mária, Salgáné Medveczki Marianna, Tóth Erzsébet. Neves szakemberek (Doszlop Miklós, Merkovszky Pál, Rába Tamás, Rába Tamásné, Nagy László, Bényei Miklós, Bihari Albertné, Gál Józsefné, Zselinszky Lászlóné, Kovács Zsuzsanna, Pappné Angyal Ágnes, Kovács Tibor, Toldi Gyuláné, Varga Józsefné, Virágos Zsoltné, Gellér Ferencné, Vavrinecz Veronika, Berecz József, Sári Mihály, Szabó Sándor, Szepesváry Tamás, Blaskóné Brösztl Márta, Cserhalmi Ferenc, Horváth Zoltánné, Koczkáné Kiss Ildikó, Takács Béla, László Gézáné) is segítették az oktató munka zavartalanságát, amikor egyszerre több fiatal tanársegéd gyermekgondozási szabadságon volt. (tovább…)

Felmérések szerint az amerikai lakosság kevesebb, mint fele olvas szépirodalmat. A szépirodalom értelmezése jelen írásban magában foglalja a populárisabb címeket is; némelyiktől ugyancsak elkerekedne a legtöbb magyar-könyvtár szakon végzett kolléga szeme. Mi tagadás, az amerikaiak kikapcsolódás céljából kézbe vett könyvei (a munkakör miatt, szakmai továbbképzés céljából olvasott szakirodalom és iskolai kötelező olvasmány kizárva), ugyanolyan változatosságot mutatnak műfajilag, mint az amerikai könyvtár olvasóközönsége etnikai, kulturális, iskolázottsági, anyagi és egyéb szempontból.

A szigorúan ellenőrzött költségvetésből gazdálkodó amerikai könyvtárak mindent megtesznek azért, hogy minél többen járjanak könyvtárba. A könyvtárhasználat sokféle módon számszerűsíthető: a kölcsönzési adatok, a könyvtári programok száma, összóraszáma és egyéb részvételi adatai, a tájékoztatópultnál megválaszolt kérdésekkel töltött idő mellett az elektronikus források letöltéseinek száma, a könyvtár honlapjának látogatottsága vagy épp az online érkezett kérdések mennyisége ugyancsak gyorsan és egyszerűen rögzíthető adatokkal szolgál. A mennyiségi értékelés mellett az amerikai könyvtárak sokat adnak az olvasói feedbackre, viszszacsatolásra, akár tömeges és célzott kérdőívek szabadon fogalmazott válaszai, akár spontán módon, kéretlenül a könyvtár honlapjára beküldött olvasói visszajelzések formájában. Az országos adatokkal összevethető teljesítménymutatók ugyancsak összemérhetők más, hasonló adottságú intézmény adataival, és jól jelzik egy-egy könyvtár szerepét és jelentőségét is az adott közösségben. A statisztikai adatok nyilvánosak, és az anyagi támogatásokról döntést hozó testületek kedvelt forrásai. Bár a könyvtárlátogatók nem feltétlenül könyvet kölcsönözni mennek be az épületbe, viszont ha már ott vannak és használják a könyvtár infrastruktúráját az adott olvasói igénynek az adott pillanatban megfelelően, a könyvtár jó helyzetbe kerülhet, hogy tegyen valamit az olvasási készségeik fejlesztéséért is. (tovább…)