KÖNYVTÁRPOLITIKA
Majorné Bodor Ilona: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. vándorgyűlése Baján. I. rész 3-6
Az MKE levele az UNESCO főigazgató asszonyának 7
Tamásné Fekete Adrienne: Ahogyan mi láttuk. Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken. I. rész 8-17
Bánkeszi Katalin: A MOKKA-ODR egyesítésének előkészületei 18-23

FÓRUM
Reisz László: A homályzóna harcosai. Egy rejtőzködő könyvtár titkai 24-34
Amberg Eszter: Művek online közzététele a könyvtárakban. Megjegyzések Reisz László cikkéhez 34-37

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: “Kíváncsi vagyok arra, hogy mi történik máshol”. Beszélgetés Barátné Hajdu Ágnessel, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete külügyekért felelős alelnökével 38-47

HISTÓRIA
Szirányi Gábor: A Zeneakadémia könyvtárának története 48-61

KÖNYV
Vajda Kornél: A barátság szelleme 62-64

I. rész

2008-ban Baján új főiskolai könyvtár épült, Puhl Antal, Ybl-díjas szentendrei építész tervei alapján. A pályázat elindítója és kezdeményezője Albertné Herbszt Mária volt, 2006-ban megtörtént az alapkőletétel, és a tervek megvalósítása Majdán János rektor vezetői tevékenysége idejére tehető. A főiskola két szakkönyvtára gyönyörű környezetbe, a Sugovica partján megépült új épületegyüttesbe költözött. Ennek a nagy beruházásnak köszönhetjük a könyvtári integrált rendszer legújabb verziójának (Aleph 500) megvételét, a nagyarányú technikai fejlesztéseket. Könyvtárunkban több, mint ötven számítógép segíti olvasóinkat, amelyek használata minden látogatónk számára ingyenes. A háromszintes, légkondicionált épület kellemes időtöltést ígér minden könyvtárlátogatónak.
A könyvtárat a nagyközönség számára 2008. április 25-én adtuk át. Már ekkor megfogalmazódott bennünk az az igény, hogy ezt a korszerű, modern, új épületet – amely 2000 négyzetméter és 300 ülőhelyet biztosít a felhasználók részére – a könyvtáros szakma képviselőivel megismertessük. (tovább…)

Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken I. rész

Szakemberek sora értékelte szakfolyóiratainkban a vándorgyűléseket, rajtuk keresztül a könyvtáraink helyzetét, hivatásunk állapotát. Most ehhez a képalkotáshoz csatlakozunk ezzel az írással. Nem véletlen a többes szám használata! A cikk “társszerzői” azok a hallgatók, akik az MKE inspiráló hatására és pályázatának köszönhetően is az egri Eszterházy Károly Főiskola növendékeiként az elmúlt években tagjai lettek az Egyesületnek, és részt vettek a vándorgyűléseken.
A kollégák részéről már e rendezvényeken megnyilvánuló érdeklődés és immár három év tapasztalatai sarkalltak arra, hogy leírjam gondolataimat. Remélem, sokak kíváncsiságát elégítem ki, amikor hallgatóink írásaiból idézve, a pálya peremén, még részben a kívülállók szemével látott tükörképünk vizsgálatához nyújtok diákjaink segítségével töredékeket, miközben a konferenciák, többek között a vándorgyűlések képzésben és pályaszocializációban betöltött szerepét vizsgálom. (tovább…)

Bevezető

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyertes TÁMOP-pályázatának három pillére közül az egyik a MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisával történő egyesítése. A régóta húzódó feladat végre megvalósulhat, hiszen az uniós támogatások bevonásával rendelkezésre állnak a szükséges anyagi források.
Mint bizonyára ismert a könyvtárak világában, a Közép-Magyarország területén működő intézmények nem vehettek részt a TIOP-pályázatokon, így az eszközpark frissítésére, a nagyobb szakmai feladatok infrastrukturális hátterének megteremtésére nem volt módjuk. Az OSZK is csak a feladat szakmai megvalósítására pályázhatott, és a már meglévő eszközökön tudja azt elvégezni. Korábban e lap hasábjain is beszámoltunk arról, hogy 2008-ban vásároltunk egy szervert a MOKKA üzemeltetésére. 2009 folyamán megtörtént az adatbázis migrálása az új környezetbe, és kisebb javításokat is végeztünk a rendszeren, majd teljesen átálltunk a szolgáltatással erre az eszközre. Jelenleg is ezt a szervert használjuk az adatbázis és a keresőfelület működtetésére. Az Informatikai Igazgatóság munkatársai és a külsős rendszergazda közösen gondoskodnak a zavartalan üzemeltetésről és a karbantartásról. (tovább…)

A Silent Library Project

A “Silent Library Project” (SLP) olyan, technikát, innovációt és olvasást szerető embereket összefogó e-könyvtár, amelynek tagjai a digitális kultúra, az e-könyvolvasás elterjesztését tűzték ki céljukul. Kiadói terminológiával könyvdílereknek is nevezhetnénk őket, ha nem lenne a kifejezés anakronizmus: itt senki nem pénzért dolgozik. Mindenki a saját idejében, a saját eszközeivel maga állít elő e-könyveket, amelyeket aztán nonprofit alapon oszt meg más könyvbarátokkal.
Az interneten böngészve se szeri, se száma a kisebb-nagyobb e-könyvtáraknak, magára valamit adó megyei könyvtár nem létezhet “e-book” nélkül, a közismert házakat, projekteket említeni is felesleges.
Mi különbözteti meg az SLP-t ezektől? (tovább…)

Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete külügyekért felelős alelnöke. Az IFLA Knowledge Management Szekció vezetőségének 2005 óta tagja, ahol 2006 és 2009 között a titkári feladatokat is ellátta. Munkájának és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének elismeréséül 2008-ban meghívták az IFLA milánói konferenciája Knowledge Management Szekciója programjainak szervező bizottságába, majd 2009-ben megbízták, hogy vezesse a 2010-es göteborgi IFLA-konferencia Knowledge Management Szekció szervező bizottságát. Az idei ISKO konferencián beválasztották a Scientific Advisory Council-ba (a Tudományos Tanácsadó Testületbe). Szintén 2010-ben a Bill és Melinda Gates Alapítvány felkérte arra, hogy működjön közre az alapítvány munkájában. (tovább…)

2010. november 14-én ünnepli a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – közkeletűbb nevén Zeneakadémia – alapításának 135-dik évét. E születésnap jó alkalmat kínál arra, hogy Gádor Ágnes igazgató asszonnyal folytatott másfél évtizedes könyvtártörténeti kutatásaink eredményéből néhány lapot bemutassak.
Zenei könyvtár lévén az előadáshoz négy tételes zenei formát választottam ugyanazon variációs középtémával. E variációk – mint összekötő kapcsok – a következőek:
a) Könyvtári födözet hiányában a vásárlástól el kellett állanunk (1880-as évek).
b) Időközben egyéb sürgős szükségleteink merültek föl, melyekre rendes költségvetésünk keretében fedezetet nem találhattunk (1910-es évek).
c) Az anyagi eszközök erős redukciója miatt megvásárolni nem volt módunkban (1930-1940-es évek).
d) A költségvetés hiánya miatt mindennemű beszerzés csak a rektor írásbeli engedélyével történhet. (2000-es évek). (tovább…)