KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Könyvtárak a globalizáció korában 3-24
Kovács Csilla: “Szók zsonganak, a dolgokat eltakarják.” Az olvasatlanság jelensége : a lelki munkakerülés és annak felülírása 25-28

FÓRUM
Perjámosi Sándor: Szükség van-e nyomtatott bibliográfiákra? Hozzászólás Bényei Miklós előadásához 29-31

MŰHELYKÉRDÉSEK
Gulyás Enikő: Biblioterápiai foglalkozások debreceni egyetemisták körében 32-34
Tud még újat mutatni egy gyűjteménykezelő rendszer? 35-38

EXTRA HUNGARIAM
Hegyközi Ilona: Újra együtt a Visegrádi Országok könyvtárosai 39-49

HISTÓRIA
Megyeriné Viola Andrea – Osváth Zsolt – Zalainé Kovács Éva: Mozaikok a Budapesti Corvinus Egyetem 150 éves Entz Ferenc Könyvtár és Levéltára történetéből 50-53

PERSZONÁLIA
Elekes Eduárdné: Bella Margit (1925-2009) 54-55

KÖNYV
Székelyné Török Tünde: Kertész Imre bibliográfia 56-60
Nagyváradi Enikő: Friss kutatás magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól 60-64

„A kultúra nem az írni-olvasni tudás.Ez csak eszköze a kultúrának.A kultúra nem iskolák, a múzeumok, a könyvtárak, a színházak sokasága.Ezek csak színhelyei a kultúrának.A kultúra egy nép összes öntudatos elemeinek összhangzatos, egységes ritmusú törekvése az emberiség legjobbjai által lehetõ magasra fejlesztett szellemi tulajdon részesévé, munkálójává, élvezõjévé tenni minden embert.”

Szabó Ervin:Szabad-e hinnünk? Népszava, 1902.június 10.

„Más szóval ez a rendszer, belsõ lényegét tekintve kemény diktatúra, amely azonban demokratikus formákat használ a politikai élet látható terében.Ennek az elkorcsosult hibridnek azért »demokratúra« a neve, mert olyan politikai–társadalmi–gazdasági rendszer, amely röviden megfogalmazva belül diktatúra, kívül pedig látszatdemokrácia.”

Drábik János:Világdemokratúra

A „posztmodern” könyvtárügy alapkérdései a globalizáció hatalmi konstrukciójában Umberto Eco világhírű regénye, A rózsa neve – olvasatomban – egy társadalom világnézeti–hatalmi tudatmanipulációjának, a „tudás” birtoklásának–megosztásának „összeesküvés-elméleti” archetípusa, amely tulajdonképpen egy krimibe ágyazott filozófiai–politikai vita, vagyis egy írói szemiotikai, „könyvtár-politikai” program „kódolt” üzenetét is hordozza. (tovább…)

Egyfajta kultúra a címe annak a Babits-versnek, amelyből az előadás* címadó idézetét választottam.
„A fáradt, modern fajhoz tartozol/és már nem is tudsz a dolgokra gondolni”– indítja a verset Babits. Mitől fáradt ez a modern faj? Mibe is fáradhatunk bele? Ha valamiből sokat csinálunk, sokat dolgozunk vagy sokat pihenünk, vagy ha mindig egyféle módon dolgozunk, működünk. Minden fárasztóvá válik, ha túlzásba visszük. De a túlzás mértékének eldöntése szubjektív és objektív körülmények kérdése. Fárasztó és kimerítő egy olyan világban, ahol a piac törvénye és a mindenek feletti teljesítmény az úr, ahol a gazdasági versenyre és a technológiai fejlődésre nem mint eszközre, hanem mint célra tekintenek. Nem meglepő tehát, hogy sokan visszhangozzák magánéletükben is ezt a globális ideológiát, és túlzottan belemerülnek munkájukba minden más tevékenység kárára. (tovább…)

2010. október 20–21-én a Könyvtári Intézet kerekasztal-megbeszélést szervezett a Visegrád Alap támogatásával az Országos Széchényi KönyvtárbanÚjra együtt! A V4-országok könyvtárosainak találkozója és kerekasztal-megbeszélésecímmel. A résztvevők a Visegrádi Országok könyvtári intézeteinek egy-egy képviselője és a Könyvtári Intézet munkatársai voltak. Külföldi vendégeink voltak: Eva Bartůňkova, a Könyvtárügyi Tájékoztatási Központ vezetője, a Cseh Nemzeti Könyvtár Könyvtárügyi Intézetéből. A Lengyel Nemzeti Könyvtárat Marcin Drzewiecki, a Könyv és Olvasás Intézet igazgatója képviselte. A Szlovák Nemzeti Könyvtár Jarmila Majerová feldolgozási igazgatóhelyettest delegálta a tanácskozásra. Magyar részről Bartos Éva igazgató sajnálatos távolléte miatt a korábbi igazgató, Dippold Péter képviselte a Könyvtári Intézetet, egyben az Országos Széchényi Könyvtárat.

(tovább…)