KÖNYVTÁRPOLITIKA
Voit Pál: Vázlat egy XXI. századi könyvtárképhez. Fenntartható fejlődés a kultúrában 3-7
Payer Barbara: Digitális felzárkóztatás. Egy sikeres pályázat és folytatása 8-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Czupi Gyula: Hatvan év – együtt az olvasókkal 16-19
Nagy Erzsébet Viktória: Harminc éve “Barátunk a könyv” 20-31

KONFERENCIÁK
Németh Márton: Benyomások a göteborgi IFLA-kongresszuson 32-34

EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Stratégiai tervezési körkép az észak-európai könyvtárügyről 35-42

HISTÓRIA
Nagy Beatrix Havaska: Mit rejtenek a dobozok? Az OSZK irattáráról 43-47

KÖNYV
Katsányi Sándor: Könyvkultúra, nemzeti megújulás, polgárosodás. Fülöp Géza posztumusz könyve 48-53
Kégli Ferenc: A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921-1944. 53-57
Pogány György: Komárom nyomdászat- és sajtótörténete 58-62
Gaálné Kalydy Dóra: Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer 63-64

„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat,
amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”
(Márai Sándor)

A különböző kulturális intézménytípusok közönségkapcsolataik erősítésére, új használói csoportok vonzására hagyományos tevékenységüket kiterjesztik a „közművelődés”, az élethosszig tartó tanulás, a játszva, szórakozva megvalósítható ismeret- és tudásbővítés irányába, s így a komplex információs, kulturális, oktatási, kutatási, szakmai szolgáltató és közösségi központok kialakítása jelenti a jövőt. (tovább…)

A Miniszterelnöki Hivatal 2008 decemberében tette közzé a MENET-2008 kódjelű pályázatot, amelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) is sikerrel indult.
Pályázatában azt a nem kis célt tűzte ki maga elé az MKE, hogy a lakosság széles körei számára olyan digitális kompetencia-oktatásokat tart, amelyek során a felhasználók gyakorlatias formában ismerhetik meg és sajátíthatják el az alapvető digitális írástudást, a magyarorszag.hu Ügyfélkapulakossági és vállalkozói e-közigazgatási szolgáltatásait. (tovább…)

Bevezetés

Mostanában a könyvtárak társadalmi szerepe iránti érdeklődés a régió országainak polgárai részéről nagyobb, mint valaha.1Ezzel együtt sorra jelennek meg a kihívásokat összegző, illetve előretekintő összefoglalók, szakmai tervezetek, stratégiák.
A könyvtárfejlődés társadalmi összefüggésrendszere mindig alapvető jelentőségű, a szektor soha sem fejlődik csupán önmagában. A könyvtárügy társadalmi képét tudatos tervezés, kreatív víziók és szilárd elhatározású konkrét cselekvések mentén alakítják. Tehát a törvénykezés mellett, azzal szerves összefüggésben legalább annyira fontos odafigyelnünk e szakpolitikai tervezési és cselekvési folyamatra. Ennek az egyik oldalról főbb elemei a kormányzati jelentések, nemzeti stratégiák, szabályozási tervezetek, költségvetési tervezési elképzelések.2 Másik oldalról az állami forrásokon túl hangsúlyozottan az összkép része a projektalapú finanszírozási formák, valamint a partneri kapcsolatok feltérképezése és menedzselése. (tovább…)