KÖNYVTÁRPOLITIKA
Skaliczki Judit: Ajánlás az Ajánláshoz 3
Ajánlás a fogyatékossággal élő könyvtárhasználók könyvtári ellátásának javítására 4-9
Dippold Péter: Az egész életen át tartó tanulás kiterjedésének hatása a könyvtárak tevékenységére. Hazai helyzetkép és lehetőségek 10-15
Bényei Miklós: A helytörténeti kutatás és a helyismereti dokumentumok digitalizálása 16-25

MŰHELYKÉRDÉSEK
Dávid Adrienne: Kulturális örökségünk digitális képeken. “Megnyílt” a Magyar Digitális Képkönyvtár 26-32
Hegyközi Ilona: Viszlát, MANCI – helló, HUMANUS! Új helyen a friss könyvtári szakmai publikációk adatai 32-35
Horváth Varga Margit: Egy díjazott könyvtár élete (2001-2009) 36-38

KONFERENCIÁK
Balogh Margit: Vállalati könyvtárak tegnap és ma 39-42
Szakmári Klára: Tehetséggondozás, esélyteremtés, multikulturalitás az iskolai könyvtárban. Könyvtárostanárok XII. Nyári Akadémiája Pécsett 42-46
Nagy Attila: Nyári Akadémia – Ugrin Márta nélkül 46-48 
Németh Márton: Médiaműveltségről sok szemmel – Prágában 49-51

PERSZONÁLIA
Dejcsics Konrád: Bánhegyi Béla Miksa OSB (1928-2009) 52-53

KÖNYV
Nagyné Orosz Ildikó: A könyves szakképzés új tankönyvei 54-57
Vass Johanna: “Mert nem igaz, hogy mi, mai nemzedékek úgy születtünk, hogy előttünk itt nem volt semmi.” 58-60

Ajánlás a fogyatékossággal élő könyvtárhasználók könyvtári ellátásának javítására címmel jelent meg az OKM Könyvtári osztályának – a Miniszteri Értekezlet által elfogadott – előterjesztése az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. évi 21. számában (VII. 28.).Mindazok, akik ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak tudják, hogy a fogyatékossággal élők társadalmi, könyvtári integrálásáról és esélyteremtéséről a külföldi és a hazai könyvtári szakirodalomban egyaránt évtizedek óta lehet olvasni. Sok hazai konferencia, szakmai nap, akkreditált és egyéb tanfolyam, képzés, publikáció, kiadvány foglalkozott és foglalkozik a témával.
Érdemes megemlíteni, hogy a kérdéskör hazai fölkarolásában része volt az IFLA-nak, hiszen az 1972. évi budapesti kongresszusnak ez volt a témája, és természetesen a később született IFLA-irányelvek is foglalkoznak a fogyatékossággal élők könyvtári ellátásával.
Az Ajánlásban megfogalmazott feladatokkal kapcsolatban nem új dologról van tehát szó, hanem régi hazai adósságról. Arról, hogy érvényt szerezzünk a fő célnak: a szolgáltatásokhoz való hozzájutást mindenki számára biztosítsuk. (tovább…)

(Készült a Könyvtárfejlesztési stratégia 2008-2013, Portál program részeként)*

1. A fogyatékosság mint társadalmi probléma: az alapvető szemléletváltás szükségessége

Magyarországon a 2001-es népszámlálási adatok tanúsága szerint – az 1990. évi népszámlálás adataihoz képest 3,5 százalékról 5,7 százalékra nőtt (mintegy 600 ezer ember) a fogyatékossággal élők aránya. A fogyatékossággal élő emberek iskolai végzettsége, bár valamelyest javult, még így is jóval alacsonyabb a nem fogyatékossággal élő emberekénél.
A fogyatékosságnak sok változata van, fizikai, érzékszervi, intellektuális, pszichológiai vagy többszörösen halmozott károsodást takar. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága elfogadhatatlanul alacsony színvonalú. Ez annak az egyértelmű jele, hogy jelentős részük számára néhány alapvető emberi jog még mindig nem elérhető, vagyis az élet minden területéhez való teljes és egyenlő hozzáférés joga nem valósul meg. Általánosan megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek körülményei nagyon különbözőek Európában, attól függően, hogy milyen mértékben tudatosult helyzetük a döntéshozókban, a szakmai körökben és a közvéleményben, és a társadalmi-gazdasági fejlődésnek milyen fokán helyezkedik el az adott ország. (tovább…)

Az Európai Unió oktatásfejlesztési programjai – nemzetközi pályázati projektek közvetítésével – Magyarországon is egyre jobban elterjednek. Az élethosszig tartó tanulás ma már nemcsak elméleti szinten kerül szóba, hanem gyakorlatias módon válik valósággá Magyarországon is.
A 2000-ben megfogalmazott Lisszaboni stratégia megvalósítása láthatóan nem a tervezett ütemben történt. A célkitűzések teljesíthetősége érdekében reformokra volt szükség: a meglévő oktatási-képzési rendszerek nem voltak képesek a kitűzött célok megvalósítására, ezért nyitni kellett az oktatás egyéb formái felé. A Bolognai Nyilatkozattal (1999) elinduló folyamat során például a korábban széttagolt, összehangolatlan egyetemi oktatási rendszer egységes európai felsőoktatási térséggé bővült, és az oktatás más szintjein is elindult az egységesítés.
Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezett oktatás keretein kívül is komoly erőforrások bevonása lehetséges és szükséges a Tudás Európájának kiépüléséhez. A nyitás két irányba történt: a nem formális tanulás, illetve a különböző közösségi színterek oktatás-képzésbe történő bevonása felé. Ebben a kontextusban került előtérbe a közgyűjtemények szerepe az oktatás-képzésben. A közgyűjtemények (könyvtár, levéltár és múzeum) az élethosszig tartó tanulás eszméjéhez kapcsolódva jelentős szerepet játszhatnak az iskolán kívüli képzésben, és adottságaiknak megfelelően természetes közösségi helyszínt biztosítanak ezen tevékenységek számára. (tovább…)

Valahogy úgy adódott, hogy az elmúlt két évben két alkalommal is statisztikai adatokat kellett gyűjtenem a hazai helyismereti-helytörténeti kiadványokról. 2007-ben az Országos Helyismereti Szövetség felkérésére tartottam előadást, és a felkészülés szakaszában a Magyar Nemzeti Bibliográfia 2004-es, 2005-ös és 2006-os évfolyamában megszámoltam a lokális tartalommal megjelent könyveket. Az eredmény impozáns: 1108, 984 és 952, összesen 3044 tétel. (Ehhez hozzávehetjük még a Honismeret című folyóirat bibliográfiájában fellelhető 158 határon túli magyar címet.) Tavaly az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének országos konferenciáján az 1974-2006 közötti időszak könyvtári kiadványairól beszéltem; ezúttal négyszer három esztendő (1974-1976, 1984-1986, 1994-1996, 2004-2006) – szintén a Magyar Nemzeti Bibliográfiából merített – adataira támaszkodtam. Immár három évtized távlatában állapíthattam meg, hogy a magyarországi helyismereti könyvek mennyisége emelkedő tendenciát mutat: 1065-1591-2203-3044. (Hasonló tendencia figyelhető meg a regisztrált könyvtári kiadványok számában: 74-97-106-130.) (tovább…)

Június közepén új szolgáltatással bővült a hazai könyvtári szféra hálózati szolgáltatásainak portfóliója: hivatalosan is “megnyitotta kapuit” a Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK), amelyet közzétettünk a http://www.kepkonyvtar.hu  weboldalon. A több mint negyvenezer kereshető képpel induló MDK az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával létrehozott országos könyvtári képadatbázis, amely a Reneszánsz Év keretén belül, az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. Létrejöttének célja a már digitalizált könyvtári képanyag egypontos szolgáltatása egy olyan könnyen áttekinthető, felhasználóbarát felületen, amely speciális szolgáltatásokkal segíti a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. Gyűjteménye gazdag, szabadon felhasználható (vagyis szerzői jogilag rendezett), oktatási, tudományos és kulturális szempontok figyelembevételével kialakított, és folyamatosan bővülő gyűjtemény. (tovább…)

Új helyen a friss könyvtári szakmai publikációk adatai
Az elmúlt években megújult a könyvtártudományi és könyvtörténeti tárgyú cikkek dokumentációs feldolgozása a Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárában (KSZK). Az egyik legfontosabb változás – amely lényegében a továbbiakat magával hozta -, hogy a feldolgozás a Micro-ISIS-alapú MANCI adatbázisból fokozatosan átkerült a HUMANUS adatbázisba, amely a Bodza keretrendszert használja, tehát lezártuk a MANCI adatbázist, amely az 1980-as évek közepén indult, és közel 61 ezer tételt tartalmaz. Használói a nyitóoldalon (http://w3.oszk.hu/manci.htm) értesítést kaptak, hogy tudják: a frissebb magyar és külföldi szakirodalmat – a 2007-ben és azután megjelent magyar anyagot, illetve a 2008 második félévében és azután publikált külföldi cikkeket – a HUMANUS (http://www.oszk.hu/humanus) adatbázisban érdemes keresniük.
Az áttérés – a szabványos rekordok és egyéb előnyös megoldások mellett – azt is jelentette, hogy már nem munkaadatbázisokban kell dolgoznunk, és nem negyedévenként tölthetjük fel az új tételeket, hanem a bibliográfiai tételek a külföldi cikkek referátumaival/autoreferátumaival egyetemben folyamatosan kerülhetnek be az adatbázisba, és a használók számára az on-line adatbevitelt követően azonnal elérhetőek. (tovább…)