KÖNYVTÁRPOLITIKA
Somogyi József: Könyvtári ellátás az ezredforduló után – a számok aspektusából 3-24
Szávai Ilona: Miért (nem) olvas a gyermek? 25-27

MŰHELYKÉRDÉSEK
Harkainé Perhócs Petra: Az EBSCO folyóirat-adatbázisok Magyarországon 28-36
Hock Zsuzsanna: “Régióról régióra”. A könyvtári együttműködés egy lehetséges változata 36-39
Kiss Csabáné – Szabó Tünde: “Sárkánykodás”. Könyvtári foglalkozások diszlexiás gyermekeknek 39-43

KONFERENCIÁK
Nagy Attila: Szerves fejlődés vagy radikális megújulás a Magyar Olvasástársaságban? 44-47

EXTRA HUNGARIAM
Németh Márton: Az észak-európai országok közkönyvtárügyéről 48-55

PERSZONÁLIA
Zimáné Lengyel Vera: Győri Lajosné Tarány Piroska (1927-2008) 56-57

KÖNYV
Nagy Villő: Pálmacsemete Ázsiából 58-60

Mindőnk érzi, hogy a változások fölgyorsultak – a könyvtárakban is. Mik ezek, merre vezetnek? Mint könyvtárstatisztikus a változások adatait elemezve megkísérelem kitapintani a változások főbb irányait, noha nagyon is tisztában vagyok vele, hogy a számokból a valóságnak csak egy része olvasható ki. Mégis: “…a kalászt is sejted, hogyha a pelyvát nézed…”. Ebben bízom könyvtáraink statisztikáját vizsgálva. Provokatív ez az írás, szándékoltan az. Fő célja fölhívni a figyelmet a nyilvános könyvtárak, és közöttük a településiek helyzetében bekövetkezett és várható heveny változásokra; utánanézni annak az empirikus munkahipotézisnek, amely szerint a gyors sodrású társadalmi közegben a szolgáltatás feltételeinek és a használatnak diszharmonikus alakulása radikálisan formálja át könyvtárainkat. Legfőképpen kölcsönkönyvtárból virtuális könyvtárrá.
A Könyvtári Intézet munkatársai időnként, amikor már távlatból látható, áttekintik a magyarországi könyvtárak fejlődését1. Általában a statisztikára támaszkodnak. A jelen dolgozat szerzője is ezt a hagyományt szeretné folytatni. A statisztika sok módszertani buktatója miatt kérdéses, lehet-e az adatokból releváns tanulságokat levonni? Ez az elaborátum – talán – adalék a kérdés megválaszolásához is.
A szünetelő vagy megszűnt könyvtárakat értelemszerűen figyelmen kívül hagytam. A nem nyilvánosakat is, hiszen nemrég kerültek górcső alá a Könyvtári Intézetben2. De elsősorban nem ezért koncentráltam ebben az adatelemzésemben a működő nyilvános könyvtárakra, hanem mert kerültem az ellátás perifériáját. (tovább…)

A 2003 és 2007 közötti országos könyvtári stratégia kiemelt célja volt a közkönyvtárak bekapcsolása a nemzetközi és hazai elektronikus dokumentum- és információszolgáltatás rendszerébe. E cél elérése érdekében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Könyvtári Főosztálya olyan színvonalas, nemzetközi információforrás használati lehetőségének kialakítását (licenszelését) tűzte ki célul, amely tartalmánál fogva több könyvtártípus használóit is ki tudja elégíteni. 2003-ban a minisztérium hároméves időtartamra országos felhasználói szerződést kötött az amerikai EBSCO Information Services csoporthoz tartozó EBSCO Publishing adatbázis-forgalmazó vállalattal; az adatbázisokkal kapcsolatos országos koordinátori feladatok ellátásával a Könyvtári Intézetet bízta meg.
A bostoni székhelyű EBSCO Publishing az EBSCO Information Services egyik nagy ágazata, amely bibliográfiai és teljes szöveget is tartalmazó elektronikus folyóirat-adatbázisok forgalmazásával foglalkozik. Az EBSCO Publishing az 1943-ban alapított, birminghami (Alabama, USA) székhelyű EBSCO Industries, Inc. leányvállalata. Az EBSCO és társrészlege, az EBSCO Subscription Services több mint hatvan esztendeje áll a könyvtárak és kutatóközösségek szolgálatában. Az EBSCO Publishing nem kiadói, hanem aggregátori (közvetítői) tevékenységet folytat, tehát más kiadók kiadványait teszi elérhetővé az EBSCOhost on-line keresőfelületen. Az EBSCO Publishing legfontosabb ügyfelei tehát egyfelől a tudományos kiadók, amelyek az elektronikus adatbázisok tartalmát biztosítják, másfelől a könyvtárak és vállalatok, amelyek az adatbázisokat a legkülönfélébb felhasználói csoportok számára (kutatók, oktatók, diákok, munkavállalók és a nagyközönség) teszik elérhetővé. (tovább…)

Többször jelent meg már a 3K hasábjain eszmefuttatás arról, mennyire fontos az alapvető paradigmaváltás a könyvtári világban a dokumentum- és intézmény-központúságtól a felhasználó középpontba kerülése felé. Gyakorlati szinten ennek megvalósíthatóságára a legjobb példákat az észak-európai régió könyvtárügye nyújtja számunkra. A régiót Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland együttese alkotja, tágabb értelemben ideértik a Feröer-szigeteket és Grönlandot is.

Társadalmi háttér

Ezen a tájékon az intézményi szempontú megközelítés helyett a felhasználó-központúság válik uralkodóvá. A közkönyvtárak fennmaradásáról végső soron az állampolgárok döntenek, amikor megválasztják a kistérségi önkormányzatokba azokat a döntéshozókat, akik vagy felvállalják az információszolgáltatás ügyét vagy nem. Ahhoz, hogy felvállalják, komoly társadalmi legitimáció szükséges, amelyet egyes egyedül az adott intézmény tud a helyi közösség igényeit mindinkább kielégítve garantálni. Illetve nem csupán a helyi intézmény, hiszen minden közkönyvtár egy átfogó hálózat része, amelynek szolgáltatásai megsokszorozzák a hatókörét. (tovább…)