KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: Vándorgyűlés a partnerség jegyében 3
Pegán Anita: “nemcsak szolgáltató vagyok, hanem partnere is a másik félnek.” : interjú Mader Bélával 4-8

MŰHELYKÉRDÉSEK
Boldizsár Ildikó: Rágom, nézem, hallgatom : a 0-6 éves korú gyermekek “olvasmányairól” 9-12
Donkó Erika: Kompetenciafejlesztés az iskolai könyvtárban 13-16
Gellér Ferencné: A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ új épülete 17-22
Tóth Máté: Múzeumi könyvtárak a statisztikai adatok tükrében (2001-2005) 23-29
Marton Erika: Német szaknyelv könyvtárosoknak : egy továbbképzés első tapasztalatai 30-31
Szabó Orsolya: Az ISBN és az ISMN rendszer változásai 2008-ban 32-36

EXTRA HUNGARIAM
Hegyközi Ilona: Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek – avagy milyen követelményeknek kell megfelelniük az európai könyvtári és információs szakembereknek 37-41

KONFERENCIÁK
Mezey László Miklós: Jövőkép és lehetőség : a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája 42-45
Monok István: A nemzeti könyvtár és a határon túli könyvtárak – változó szerepek 45-52

KÖNYV
Vajda Kornél: Volt egyszer egy Laza klub 53-55
Pogány György: A magyar bibliofília képeskönyve 56-58
Csűrös Miklós: Bertók László bibliográfia 58-60

Interjú Mader Bélával
 
Az MKE 39. Vándorgyűlése előtti délután sikerült Mader Bélával, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatójával, az egyik rendező intézmény vezetőjével találkoznom. Nem látszott rajta feszültség, kedvesen mutatta az utat a főigazgatói dolgozószoba felé. Úgy tűnt, az elkövetkező sűrű napok nem okoznak számára idegességet.
- Milyen a hangulata? Hogyan éli meg a rendezvény előtti estét?
- A jelentősebb események előtti éjszakán szokott rám törni a “pánik”. Felébredek éjszaka, és eszembe jut, hogy ez sincs meg, meg az sincs meg. Aztán reggel, amikor bejövök, látom, hogy minden rendben van. Itt az épületben, már mindig nyugodt vagyok, tudom, hogy megbízható kollégákkal dolgozom, és minden a legnagyobb rendben folyik.
- Mit gondol, az elkövetkező éjszakája nyugodt lesz?
- Ezt csak utána lehet megmondani. – mosolyog. – Sokan vettek részt a szervezésben. Mostanra úgy érzem, minden a helyén van. A szállással, étkezéssel, szabadidős programokkal kapcsolatos ügyeket a Conference Tours-ra bíztuk. Az egyetem gazdasági részlegével, nagy leterheltségük miatt ezt nehezen lehetett volna megoldani. A tudós tartalom pedig a fejekben van. Olyan előadókat hívtunk, akik ténylegesen érdeklődésre tarthatnak számot. (tovább…)

A 0-6 éves korú gyermekek “olvasmányairól”

Gyermekeik jövőjéért aggódó szülők leggyakoribb kérdései közé tartozik, mit tehetnének azért, hogy a gyerekeik “sikeresek” legyenek az iskolában. Az köztudott, hogy az olvasni tudó és szerető gyerekek könnyebben boldogulnak a tananyaggal, de az, hogy mikor és hol érdemes elkezdeni az olvasóvá nevelést, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a gyerek szeressen olvasni, már kevésbé ismert. Ráadásul mire a szülők megkapják a kérdéseikre a választ, általában túl késő. Az olvasóvá nevelés ugyanis a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd az úgynevezett “ölbeli játékokkal” folytatódik. Ugyanis azok a gyerekek, akiket otthon sokat ringatnak ölben, miközben az édesanya vagy az édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, nagyon könnyen tanulnak meg olvasni, és kevesebb tanulási nehézséggel küzdenek, mint azon társaik, akiket csecsemőkorukban sosem ringattak ölben.
Az ölbeli játék nem valami új keletű, modern találmány, hanem ősrégi tudásközvetítő forma. Ezek a játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, miként a népmesék is. Mára már több olyan generáció nőtt fel, amelynek tagjai nem ismerik ezeket a végtelenül egyszerű, ám fölöttébb hasznos játékokat, ezért nem is tudják továbbadni őket (ez alól két kivétel egészen biztosan minden családban akad: a “kerekecske-gombocska”, illetve az “ez elment vadászni” kezdetű játékok). (tovább…)

A kezdet

Új épület avatása mindig öröm, könyvtárépületé különösen. A 2007 tavaszán átadott Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ létrejöttének története van, ami rögzíthető és nyomon követhető.
A megyei könyvtár 1952 óta működik Debrecenben, a Kereskedelmi Akadémia egykori – az 1893-ban neoreneszánsz stílusban épült – műemlék épületében, a mai Piac u. 8. szám alatt, 889 négyzetméter hasznos alapterülettel. A helyhiány miatt először galériák építésével kellett megnövelni a hasznos teret, majd fokozatosan kiszorult az épületből a gyermekrészleg, a hálózati módszertan, a nyomda, és lakótelepi pincékben költöztek a könyvraktárak, az állomány 70 százalékával. Az épület zsúfoltsága, a részlegek és a gyűjtemény szétszórtsága nehezítette a könyvtári szolgáltatást, a gazdaságos működtetést, a hatékony munkaszervezést. (tovább…)

(2001-2005)

A Könyvtári Intézet Kutatási és szervezetfejlesztési osztályán 2006 őszén célul tűztük ki, hogy a statisztikai adatok elemzése, illetve a megjelent szakirodalom alapján képet kapjunk azon könyvtártípusok jellemző problémáiról, amelyek korábban periférikus helyzetük miatt kimaradtak a látókörünkből. (A publikált vizsgálati eredmények sorát Vidra Szabó Ferenc Könyvtárak a büntetés-végrehajtási intézetekben című cikke nyitotta meg a 3K 2007/6. számában – A szerk.) A következőkben ezen statisztikai elemzés alapján mutatom be a múzeumi könyvtárakban az elmúlt évek során felmerült problémákat, végbement változásokat.
A szakirodalom böngészése nyomán megállapíthatjuk, hogy a múzeumi könyvtárak rendkívüli mértékben alulreprezentáltak a könyvtári szakirodalomban, a múzeumi szaksajtó sokkal mélyrehatóbban foglalkozik a kérdéskörrel. Erre jó példa, hogy amíg a Múzeumi Hírlevél önálló rovatot szentelt ezeknek az intézményeknek, és az elmúlt években hónapról hónapra bemutatott egy-egy múzeumi könyvtárat, a könyvtári szakirodalomban csak elvétve találunk példát rá, hogy ezen intézményi kör tagjai a figyelem fókuszába kerültek volna. (tovább…)

Ahogy tavaly már hírt adtunk róla (3K, 2006. 11. sz.), 2007-től új ISBN szabvány van érvényben (MSZ ISO 2108:2005)1, amelynek értelmében az ISBN már nem 10, hanem 13 jegyű; megegyezik a kereskedelemben használt EAN-13 vonalkód számsorával. 2008-tól hasonló változás vár a kották azonosítójára, az ISMN-re is. A jövő év az ISBN rendszerben is hoz újdonságot: a 978 mellé bevezetik a 979 előtagot, és módosulhat az ISBN gyűjtőköre is. Az alábbiakban ezeket a változásokat mutatom be.

A 13 jegyű ISMN bevezetése
“Ráhangolódásképpen” először magáról az ISMN-ről.

(tovább…)

A jogi háttér, és a valóság (a de jure és a de facto állapot)

Kulturális alaptörvényünknek (1997. évi CXL. törvény) a nemzeti könyvtárra vonatkozó részében külön, kiemelt feladatként szerepel a határokon túli magyar könyvtárak támogatása. A támogatás módját a követő jogszabályok (végrehajtási utasítás, köteles rendelet, OSZK alapító okirat) sem határozzák meg, de a gyakorlat és az életszerű működés ezt történetileg kialakította. A könyvtári módszertani, a továbbképzési, az információellátásban nyújtott segítség mellett ez a támogatás leginkább a dokumentumok beszerzésében, könyvadományokban nyilvánult meg. A könyvadomány persze mindig cserén alapult, ha nem is mindig értékazonos cserén. Legyünk pontosabbak: pénzben kifejezett értékek azonossága nem érvényesült csupán, hiszen a nemzeti könyvtár számára egy kis közösség helyismereti kiadványának megszerzése sokszor lényegesen többet ér, mint egy sok ezer forintos magyarországi kiadvány. A Vekerdy József vezette nemzetközi csere osztály tevékenysége nem is elsősorban az adományok vagy a cseretevékenység “értéke” miatt volt fontos. Sokkal többet jelentett az összetartozás tudatának kifejezése terén. (tovább…)