KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? 3-9
Bánkeszi Katalin: Mi kell az olvasónak? : Felhasználóbarát könyvtári szolgáltatások 10-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Payer Barbara: Kinőttük – lecseréljük : A Könyvtári Intézet megújult honlapjáról 16-23
Kovácsné Eördögh Rita: Fókuszban az olvasó! : Olvasásfejlesztési tréning a British Council és a Könyvtári Intézet közös szervezésében 24-27
Hajnal-Ward Judit: Könyvtár szakon Amerikában : feljegyzések az iskolapadból 28-33

KONFERENCIÁK
Kégli Ferenc: Komáromi főhajtás id. Szinnyei József emlékműve előtt 34-38
Perjámosi Sándor: Id. Szinnyei József a Nemzeti Könyvtár élén (1893-1894) 39-44

PERSZONÁLIA
Gerő Gyula: Lipták Pál emlékezete 45-53
Mader Béla: Bakonyi Géza (1950-2007) 54-57

KÖNYV
Bényei Miklós: Tisztelgés a helyismeret munkásai előtt : széljegyzetek egy különleges életrajzi lexikonhoz 58-60

A könyvtár csendes üzem, miután létrehozzuk, alig hallatja hangját, általában figyelmünkön is kívül esik. A veszély árnyéka eleddig ritkán vetült rá. Ám a könyvtár nem egy külön világ. Kontaktus intézményként számos hatás érte, módosult arculata, funkciókészlete. Békés átalakulásai után most gyűjtögető életmódjáról át kell térnie a halászatra, vadászatra.

Civilizációs alapintézmény

A könyvtár a társadalomban való létezés egy meghatározott intézménye, az ember körül kiépült társadalmi szféra része. A közös tudás megőrzésének szükséglete hozta létre. Az ember, Heidegger hasonlatával, a “távolság lénye” (Wesen der Ferne), aki nem egyidejűségben él. Szüksége van szellemi tartalmai, hagyományai őrzésére, továbbadására. Idők és terek távolságait befogó, áthidaló dokumentumok gyűjtését és a következő generációk számára a továbbadás szolgálatát, egy őrző, továbbadó mechanizmus működtetését várjuk a könyvtártól.
Koevolúcióban, egymásra hatásban él kultúra és könyvtár. A könyvtárak az egyes civilizációk (kulturális) alapintézményei.1 Kultúrába ágyazottak, tradíciókat folytatnak. Minden korszak könyvtára egy sajátos kulturális és információközvetítő szerepet képvisel. Ennek határain belül fejlődik, ennek követelményei szerint éri szelekciós hatás szerkezetét, funkcióját, ideáját. (tovább…)

Felhasználóbarát könyvtári szolgáltatások*

Bevezető

A Neumann-háznál szerzett tapasztalataimra építve igyekeztem a józan megfontolás és szakmai ajánlások alapján összeállítani azokat a szempontokat, amelyeket érdemesnek tartok megfontolni mindenkinek, aki kulturális szolgáltatásokat készül kialakítani az interneten.
Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy a Neumann János Digitális Könyvtár szolgáltatásait az igényesség jellemezte. Mindig arra törekedtünk, hogy válogatott szövegeket dolgozzunk föl, lehetőség szerint a dokumentumok legjobb kiadását válasszuk ki digitalizálásra, és az elkészült elektronikus szöveg a lehető legjobb minőségű legyen. A digitalizálással azonban nem ér véget a feladat, hiszen az egyik legfontosabb cél, hogy ezek a dokumentumok minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Erre legalkalmasabb az internet nyilvánossága, amennyiben a szerzői jogok nem korlátozzák a művek közzétételét. (tovább…)

A Könyvtári Intézet megújult honlapjáról

Történeti kitekintés

A Könyvtári Intézet honlapja fennállása (2001) óta három nagyobb átalakításon esett át, ami egytől-egyik az új elektronikus tartalmak miatti átstrukturálásból állt. A mostani váltás azonban eltér az eddigiektől, hiszen teljes technikai átalakításra került sor. Ez azt jelenti, hogy az eddigi statikus leírónyelvből felépülő oldalakat felváltja egy dinamikus, adatbázis alapon működő, szerveroldali lekérő nyelvvel dolgozó honlap.
Az Könyvtári Intézet interneten megjelenő szolgáltatásait áttekintve ehhez egy technikailag és struktúrájában is megfelelő tartalomkezelő rendszert kellett keresnünk. (tovább…)

Olvasásfejlesztési tréning a British Council és a Könyvtári Intézet közös szervezésében*

Számos felmérés bizonyítja, hogy az emberek világszerte egyre kevesebbet olvasnak, olvasáskultúrájuk átalakul, és az olvasott szöveg értelmezése is egyre nehezebben megy. Az olvasni nem tudó ember szociálisan és gazdaságilag is a társadalom perifériájára szorul, személyisége fejletlen, én-tudata kialakulatlan marad.
A gazdasági és társadalmi átalakulások a világ számos országában az olvasás hanyatlásához vezetnek, még az olyan nagy irodalmi hagyományokkal rendelkező, demokratikus államban is, mint az Egyesült Királyság. A britek, a világ egyik vezető nagyhatalmaként hamar felismerték, hogy az évszázadokon keresztül kivívott tekintélyes gazdasági pozíciót szellemi tőkéjük megtartásával, a társadalmi kreativitás megőrzésével tudják csak fenntartani. Ebből a munkából a könyvtárak – a közoktatás intézményei és más hivatalos szervek mellett – igen nagy szerepet vállalnak magukra. (tovább…)