Könyvek magántulajdonban (1770-1820)

Kategória: 2020/ 3

Könyvtörténeti konferencia az MTA Könyvtár és Információs Központban

2020. március 6-án az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820 Kutatócsoport, a MOKKA Egyesület, MOKKA-R Tagozat és az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága konferenciát rendezett a kutatócsoport által vizsgált időszak olvasmányműveltségéről. A tanácskozásra az MTA Könyvtár és Információs Központban (MTA KIK) került sor. Monok István (MTA KIK) nyitó előadásában beszélt a két olvasmánytörténeti kutatásokkal foglalkozó programról (kora újkor, 1530-1750; programvezető: Keserű Bálint, Monok István; 1770-1850; programvezető: Granasztói Olga). Szólt többek között a két korszak eltérő forrásadottságairól, Európa és a Magyar Királyság, illetve Erdély művelődéstörténeti szempontból eltérő korszakolásáról.

A Könyvtermelés, könyvterjesztés, olvasástörténet szekcióban elsőként Gra­nasz­tói Olga (MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport; Európai könyvterjesztési hálózatok, német kereskedők, magyarországi könyvfogyasztók II. József korában. Új felvetések Pozsony, Pest-Buda és Bécs könyvkereskedelmének kutatásában) előadásában a 18. század végi Bécs, Pozsony és Pest-Buda német könyvkereskedőinek (pl. Anton Lőwe, Doll-testvérek) a külföldi szerzők (a vizsgált mintában: francia nyelvű könyvek) hazai elterjedésében és befogadásában játszott szerepét vizsgálta. Granasztói Olga nem a korabeli francia olvasmányok magyarországi recepciójára volt kíváncsi, hanem a könyvkereskedők mint az olvasóközönséget és az európai könyvpiacot összekötő közvetítők, és az irodalom áruvá válása álltak kutatói érdeklődése középpontjában. Vasné Tóth Kornélia (Országos Széchényi Könyvtár; Széchényi Ferenc alapkönyvtára. Vásári ponyvák a nemzeti nyelv és az olvasás szolgálatában (1770-1820)) az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárában őrzött kb. 6700 darabból álló ponyvagyűjteményt vizsgálta. Áttekintést adott a vásári kiadványok nyomdahely- és possessor szempontú megoszlásáról. Beszélt Széchényi Ferenc (1754-1820) könyvtára provenienciakutatásának problémáiról.  Bemutatott az OSZK említett különgyűjteményében őrzött kincsekből néhányat. A kiadványok Széchényi Ferenc, Horvát István (1784-1846), Jankovich Miklós (1773-1846) és id. Szinnyei József (1830-1913) possessor-jegyeit (ex librisek, pecsétek) őrzik. A szekció záróelőadásának alapját az előadó, Verók Attila (Eszterházy Károly Egyetem; Nyugat-Magyarország vs. Kelet-Magyarország? Könyvtermelés az ország legnagyobb egyházmegyéjében (1755-1826)) társszerkesztésében megjelent, az egri egyházi nyomda két évszázadának termékeit számba vevő kétkötetes bibliográfia adta. (A könyvkiadó egri Líceum. Történet és kiadányjegyzék. I-II. Szerk. Mizera Tamás, Nagy Andor, Verók Attila. Bp., Kossuth, 2017.) Verók elemzése a tipográfia működését, 1755-1826 közötti könyvtermelését az egri egyházmegyében adott időszakban hivatali idejét töltő két püspök (Barkóczy Ferenc, Eszterházy Károly) és két érsek (Fuchs Ferenc, Fischer István) tevékenységén keresztül mutatta be. Beszélt a főpásztorok nyomdához való viszonyáról, eltérő könyvkiadási preferenciáiról. Az egri nyomda kiadványait összehasonlította dunántúli tipográfiák nyomtatványaival.

A tanácskozás második és harmadik szekciójában a köznemesek és az alsópapság olvasmányai és a főúri gyűjtemények témakörében hangzottak el előadások. Horváth József (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér; Adalékok a Győri Egyházmegye római katolikus alsópapságának könyvkultúrájához. Falusi és mezővárosi plébánosok könyvhagyatékai, 1770-1820.) jelentős forrásanyag tükrében elemezte mezővárosi plébánosok könyvhagyatékait. A gyűjtemények könyvtártörténeti, olvasmánytörténeti (a könyvtár nagysága, a dokumentumok nyelve, az állomány tematikai összetétele, tartalmi „frissessége”) szempontú értékelésében a végrendeletek és árverési katalógusok a könyvek továbbadására vagy eladására vonatkozó adatok is helyet kaptak. Hegyi Ádám (Szegedi Tudományegyetem; Hogyan lesz magánkönyvtárból közösségi könyvtár? Példák két délvidéki református egyházmegye lelkészi könyvtáraira a 18/19. század fordulóján) források alapján – az ő kifejezésével élve – kulturális szempontból perifériának tekinthető két délvidéki református egyházmegye (alsó baranyai, békési) könyves műveltségét vizsgálta. A két terület könyvkultúráját a kéziratos és nyomtatott dokumentumok egyéni és közösségi használata, szóbeliség és írásbeliség találkozása jellemezte. Lásd például: a Béllyei graduál protestáns kéziratos liturgikus énekeskönyv énektételeinek gyülekezeti használata az Alsó-Baranyai Református Egyházmegyében; a reformátusok által tiltott passió szövegének kéziratos terjedése Békésben. Simon Beáta (MNL Zala Megyei Levéltára; Köznemesek magánkönyvtárai a 18. századi Zalában, hagyatéki leltárak alapján) a 18. századi zalai köznemesség könyvanyagát, olvasmányműveltségét vizsgálta hagyatéki leltárak alapján. Az állományok elemzése kapcsán felhívta a figyelmet a tematikát érintő hangsúlyeltolódásokra. A szerényebb könyvvagyonnal rendelkező tulajdonosok mellett jelentős gyűjteménnyel Inkey Ferenc rendelkezett, aki könyvtárát a megyére hagyta. Czeglédi László (Eszterházy Károly Egyetem; Könyvgyűjtők, mecénások a zólyomradványi tékában) egy valamikor rendezett főúri bibliotéka, a radványi Radvánszky család egykor radványi kastélyában található könyvtárával kapcsolatos ismereteket, a 17. századtól kezdődő könyvgyűjtés folyamatát foglalta össze. Az állományról maradtak fenn katalógusok, a gyűjtemény egy része ma is létezik, mégis a teljes rekonstrukció még várat magára. Szabó Ádám (MTA KIK; Egy főúri tudóskönyvtár: a Telekiek gyűjteménye) előadásában az MTA könyvtárának alapját képező Teleki-könyvtár főúri gyűjtőinek állományépítési elképzeléseit mutatta be. A kutató hangsúlyozta, hogy a két Teleki József (1738-1796; 1790-1855) és Teleki László (1764-1821) a különféle tudományterületeken modern és magas színvonalú szakirodalom összegyűjtésére törekedett, így a bibliotéka 1826-os, a Tudós Társaság javára történt felajánlásakor tartalmi szempontból megfelelően segíteni tudta az újonnan létrejött intézmény munkáját.

A konferencia utolsó négy előadása értelmiségiek, tudósok, irodalmárok gyűjteményeibe engedett betekintést. Zvara Edina (Szegedi Tudományegyetem BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék; Görög Demeter (1760-1833) könyvtárának kéziratai) Görög Demeter, a Hadi és Más Nevezetes Történetek/Bécsi Magyar Hírmondó szerkesztője jelentős könyvtárral rendelkezett. A kutató irodalmi kéziratokból válogatott, ezeket a szerzők megjelentetésre küldték Görög Demeternek. Az autográfok részben megjelentek nyomtatásban, részben nem. Batsányi János, Kis János, Révai Miklós, Verseghy Ferenc kéziratai az irodalomtörténet fontos forrásai. Zvara Edina előadásához jól illeszkedett Doncsecz Etelka (MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport; Verseghy Ferenc könyvtárai) beszámolója Verseghy Ferenc könyvtárairól és az értelmiségi könyvtár fennmaradt katalógusairól. Ezek a kutató szavával élve pillanatfelvételek, amelyek összehasonlítása az állomány változásának hogyanját követi nyomon, a kutató igyekszik feltárni Verseghy olvasmányainak egyéb, a kapcsolattörténetet is érintő forrásait. Violáné Bakonyi Ibolya (Csokonai Református Gimnázium, Csurgó; Újabb adatok a somogyi udvarházak könyvkultúrájának kérdéséhez) előadása a 18-19. századi Somogy megye meghatározó értelmiségi alakja, Sárközy István (1759-1845) személyét, más gyűjtemények mellett a csurgói református gimnázium könyvtára alapját képező bibliotékáját mutatta be. Olvasmánytörténeti áttekintésében a somogyi nemes irodalmi kapcsolatait is érintette, könyvek idézett margináliái kapcsán pedig humorát is felvillantotta az előadó. A tanácskozás záró előadását Dóbék Ágnes (MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820 Kutatócsoport; Sauttersheim Ignác könyvei) tartotta, aki a Roussseau barátjaként ismert, kalandos életutat bejárt Sauttersheim Ignác (1738-1767) könyvtárának állományát elemezte. Kiemelte, hogy a könyvjegyzék alapján korszerű jogi műveltséggel rendelkező Sauttersheim könyvei között nem voltak magyar nyelvű kötetek, tematikai összetételét tekintve gyűjteménye polgári könyvtár ismérveit mutatja. A tartalmas konferencia előadásait élénk szakmai párbeszéd (javaslat, vita) egészítette ki.

Címkék