Varietas Cartographica

Kategória: 2020/ 1

Új időszakos kiállítás a Teleki Tékában

A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár gyűjteménye változatos összetételének köszönhetően számos lehetőséget nyújt időszakos tárlatok szervezésére. A korábban ismertetett témák – mint például a gasztronómia, egyházi szertartáskönyvek, szecessziós könyvművészet, reformáció, első világháború, angol kultúra stb. – után a térképekre került sor, hogy elbűvöljék a könyvkincsek iránt érdeklődőket. A legutóbbi időszakos kiállítás 2019. október 18-án nyílt meg Varietas Cartographica címmel. Jelen ismertetés célja felkelteni az érdeklődést a tárlat iránt, néhány érdekességet kiemelve a kiállított dokumentumok közül.

A tárlat megálmodója Petelei Klára könyvtáros, az intézmény térképgyűjteményének alapos ismerője. A jelenlegi kiállítás a kurátornak nem az első eredménye a kartográfia terén, hiszen az ő nevéhez fűződik a Descriptio Transylvaniae című, Erdély térképeit felsorakoztató kötet összeállítása is. A témában való alapos jártasság eredményezte a bemutatásra szánt terület szokatlan megközelítési módját. A kiállítás íve ugyanis nem az általában alkalmazott kronológiai rendszert követi, a fő válogatási szempont az volt, hogy a térképek színes világának minél több részletét a közönség elé tárja.

A kiállítótérbe betérő érdeklődő a Teleki-Bolyai Könyvtár anyagából válogatott példányokon keresztül ismerkedhet meg a kartográfia remekeivel. Méretbeli változatosságuk miatt egyes darabok fekvő, mások álló tárlókba kerültek. A falakra felhelyezett pannók háromnyelvű – magyar, román, angol – kísérőszövegekkel biztosítják az információknak egy minél szélesebb körű közönséghez való eljutását. A szövegek mellett pedig változatos látványelemek, a térképek felnagyított részletei csodálhatók meg, a pannók Márton Krisztina, a könyvtár restaurátorának munkáját dicsérik.

Az információk közzétételéhez, valamint a bennük való elmélyülés lehetőségének megteremtéséhez a szervezők a modern technikát is igénybe vették, tévékészüléken és táblagépeken bemutatott kisfilmmel – amely Lázok Klára és Barabási Ede munkája – is erősítve a látogatói élményt. A videó múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is kitűnő segédletet biztosít, ugyanakkor a világhálón is elérhető, így az is ízelítőt kaphat a kiállításból, aki csak virtuálisan kóborol végig a fantázia és realitás térképre vetített mezején.

Hol volt az Édenkert?
(Forrás: Huetius, Pierre Daniel: Tractatus de situ paradisi terrestris… Amszterdam, 1698.)

A kartográfia korai szakaszában komoly szerepet kapott a fantázia, hiszen sok esetben a hiányzó földrajzi információkat ezzel tudták pótolni; így kerültek az addig fehér foltként feltűnő területekre képzeletbeli lények. Érdekes példa egy ilyen kiegészítésre Sebastian Münster Cosmographiae universalis (Basilea, 1550) című kötete, ahol Afrika belsejében küklopszok, a papagájok földje, János pap országa, és más kuriózumok is felbukkannak. Pierre Daniel Huetius is hasonlóan elvont témát boncolgatott, amikor az Édenkertet próbálta felkutatni. A könyvéhez csatolt térképen a Tigris és az Eufrátesz egyesüléséből létrejövő folyam és a Perzsa-öböl zónájában lokalizálta a Bibliában leírt idillikus helyet.

A tárlat változatos kincsei közül a kurátor kedvence egy felfedezés térképe, amely Willem Barentsz harmadik utazását ismerteti. Az 1596-os, katasztrófába torkollott expedíció útvonala Finnország északi partjaitól kezdődően, majd Oroszország arktiszi zónáján át észak-északnyugat felé, és a Novaja Zemlja északi csücskétől délre haladt. A rossz időjárási körülmények miatt partra szállt hajósok tíz hónapig éltek sanyarú körülmények között, többen is életüket vesztették, köztük maga Barentsz is. Az egyik túlélő, Gerrit de Veer jegyzetei alapján adták ki 1601-ben azt a térképet, amely a hazafelé tartó útvonalat is illusztrálta, szélrózsák, fókák, tengeri szörnyek és jegesmedvék kíséretében.

Willem Barentsz 1596-os expedíciója
(Forrás: De Bry, Theodorus–De Bry, Johannes:
Icones sive expressae et artifitiosae delineationes…
Frankfurt, 1601.)

Europa Regina
(Forrás: Bünting, Heinrich: Itinerarium Sacrae scripturae. Magdeburg, 1581.)

A tárlat centrális eleme az úgynevezett Europa Regina, vagy Európa királynő térkép, amelynek részletei a tárlat plakátján, valamint kísérőanyagain is visszaköszönnek. Az öreg kontinenst Izabella császárné arcvonásait viselő női alakként mutatják be, ahol az Ibériai-félsziget a fej, a Német-római Birodalom adja a felsőtestet, Bohémia a szív, Közép- és Kelet-Európa országai a ruhát alkotják, Dánia és az olasz félsziget a karjait jelentik, Szicíliát pedig országalma formában a kezében tartja. Ismertek állat formájú térképek is: kiállításra került Famiani Strada De bello belgico (Róma, 1701) című kötete, amelynek a címlapján egy Leo Belgicus látható. Hollandia, Luxemburg, Belgium és Észak-Franciaország ülő oroszlán alakú ábrázolása vélhetően heraldikai eredetű.

Leo Belgicus
(Forrás: Strada, Famiani: De bello belgico. Róma, 1701.)

A földrajzi ismereteknek a generációk között való továbbörökítése sok száz éves múltra tekint vissza. Tájékozódási képességekre, helyismereti adatokra az egyszerű nebulóktól kezdve az uralkodók gyermekeiig mindenkinek szüksége volt, így nevelő célzattal több segédeszközt is bevetettek a tudás/jártasság elősegítésére. A francia trónörökösnek Nicolas de Fer (1646–1720) készített egy képes földrajzi enciklopédiát, L’Atlas curieux ou le monde représenté dans des cartes générales et particulières du ciel et de la terre (Paris, 1705) címmel.

A tárlat egyik leglátványosabb eleme az a prágai gyártású, 1873 utánra datálható hegyi-vízrajzi földgömb, amely magyar névanyaggal, valamint különböző színek használatával ismerteti a településeket, határokat, domborzati formákat, valamint hajózási útvonalakat. A glóbuszhoz hasonlóan ugyancsak iskolai használatra készült Adam Christian Gaspari összeállítása, amely vaktérképekkel tesztelte a megszerzett információkat.