A Moodle¹ használóinak tábora az utóbbi tíz évben Magyarországon is jelentősen megnőtt. Elterjedése indokolta, hogy a felhasználók évenként találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, kérdéseikre választ kapjanak. A MoodleMoot lett a magyarországi Moodle-használók legnagyobb évenkénti találkozója.

Az első konferenciát2 2006 novemberében a Kölcsey Ferenc Református Főiskolán, Debrecenben rendezték meg. Ezt követően szinte minden évben sor került a találkozóra.

A MoodleMoot konferenciák feladata a hazai Moodle-közösség szervezése és a kommunikáció biztosítása, az új felhasználók támogatása. A rendezvény célcsoportja: oktatók, informatikusok, rendszergazdák, oktatásszervezők, döntéshozók, intézményvezetők.

A találkozókon elsősorban az oktatásban szerzett tapasztalataikról számolnak be a résztvevők, de a pedagógiai tapasztalatokon túl számos technikai jellegű és oktatásszervezéssel kapcsolatos előadás is elhangzik. A keretrendszer működtetésének technikai kérdései mellett rendszeresen bemutatkoznak a legújabb fejlesztések a vállalkozói és az oktatási szféra különböző területeiről. Rendszeresen szó esik az e-learning szabványokról, valamint az elektronikus oktatásban eredményesen felhasználható alkalmazásokról, azok Moodle-val való integrálásáról.

Minden rendezvény évről évre egy-egy aktuális téma köré szerveződik. Kezdetben a technikai kérdések voltak előtérben, de a súlypont fokozatosan a módszertani kérdésekre helyeződött át, míg a megvalósított projektek, oktatási tartalmak és kurzusok esetében egyre inkább a létrehozás és a működés folyamataira koncentrálnak. Az e-learning és a Moodle világával ismerkedők az előadások mellett gyakorlati jellegű workshopokon szerezhetnek tapasztalatokat.

A MoodleMoot rövid bemutatása után felvetődhet a kérdés a rendezvény címével kapcsolatban: miért Moot? Mit jelent? A találkozók fő szervezői – Papp Gyula és Vágvölgyi Csaba – így magyarázzák: „A Moot egy óangol szó. Eredeti jelentése szerint „tanácskozó gyűlést” jelent. A MoodleMoot kifejezést a híres oxfordi professzor, J.R.R. Tolkien műve, A Gyűrűk ura második részének egyik jelenete inspirálta, amikor is az erdők pásztorai, az entek – ezek a hatalmas, bölcs és ősi teremtmények – tanácskozásra gyűltek össze a Fangorn erdőben, hogy megvitassák, mitévők legyenek e zord időkben.” A világszerte megrendezésre kerülő Moodle konferenciák és rendezvények is ezt a nevet viselik.

MoodleMoot 2018 Debrecen

A 12. hazai MoodleMoot konferencia megrendezésére 2018. október 4–5-én került sor a Debreceni Egyetem Kassai úti kampuszán. Az idei év kiemelt témái a következőkvoltak: digitalizáció az oktatásban; vállalati képzések és e-learning; nyílt oktatás, MOOC, social learning; személyes tanulási környezetek; gamification és játékalapú tanulás.

A konferencián a plenáris előadások mellett szekciókat és workshopokat is szerveztek. Utóbbiakon egy-egy témát mélyebben felvázoltak az előadók, és azok gyakorlati megoldásait is bemutatták.

Szemelvények az előadásokból

Az előadások sorát Király Zoltán vezette fel, aki a Multimédia és E-learning Technikai Központ vezetője. Mint elmondta, az évente ismétlődő konferencia megrendezésére tavaly szervezési nehézségek miatt nem kerülhetett sor, így most annál több új információról számolhattak be az előadók. Bevezetőjében kiemelte, hogy a gyorsan változó felhasználói igény és a mobil eszközök elterjedése az oktatás terén is jelentős változásokat hozott. Lassan, de határozottan növekszik az online oktatás iránti érdeklődés. Az USA-ban már egész iparág alakult ki körülötte, és a statisztikai adatok is jelentős bevételnövekedést mutatnak ezen a területen. Míg Amerikában vegyes a kép az alkalmazott oktatási keretrendszerek tekintetében, és az utóbbi években új szereplők is megjelentek, addig Magyarországon a Moodle használata csaknem egyeduralkodó.

A Debreceni Egyetemen tudatosan foglalkoznak az e-learning alkalmazásával az egyetemi oktatásban. Alig több mint egy éve alakult meg a Multimédia és E-learning Technikai Központ, amelynek feladatai közé tartozik a keretrendszer fejlesztése, az online oktatás módszertani támogatása, a tananyagkészítés, az oktatási célú eseményrögzítés, továbbá foglalkoznak az adatbiztonság és a minőségbiztosítás kérdésével, valamint az e-learning formában zajló belső képzésekkel is.

Vágvölgyi Csaba sorra vette az utóbbi időben megjelent Moodle-verziókat, melyek között az elmúlt két évben négy főverzió³ jelent meg, a legfrissebb 3.5-ös idén májusban. Ismertette a jelentősebb újdonságokat, mint például a továbbfejlesztett gamifikációs és keresési szolgáltatásokat, a globális opciókat, valamint kiemelte, hogy ez a verzió már kezeli a GDPR-t is. A 3.5-ös egy LTS (long time support) verzió, vagyis legalább 3 évig biztosított a követése. A következő fejlesztési fázisban a megjelenítés finomítása, a statisztikai elemzések bővítése és még számos újdonság várható. Említette, hogy Amerikában megjelent a Canvas, egy dinamikusan fejlődő új keretrendszer, amely nagyon rövid idő alatt népszerű lett, és kezdi kiszorítani a régebbi alkalmazásokat.

Vitéz Gyöngyvér és Könczöl Tamás a SkillToolkit e-learning Solution elnevezésű fejlesztést mutatta be, amely illeszthető szinte valamennyi keretrendszerhez, és kényelmes használatával, hiánypótló megoldásaival jó kiegészítője a hagyományosnak mondható keretrendszerek szolgáltatásainak. A SkillToolKit nem önálló LMS, hanem eszköz a hatékony tanításhoz, egy külön szoftver modul, amely szabványos kommunikációt biztosít és akár a Moodle mellé illeszthető.

Részletesen bemutatták a SkillToolKit mögött húzódó koncepciót. Fontos jelmondatuk, hogy „ne tanítsunk, hanem MEGtanítsunk”, azaz a cél az legyen, hogy ténylegesen beépülő, gyakorlatban használható ismereteket adjunk át. Teremtsük meg az ismeretátadás, a készség- és képességfejlesztés, valamint az attitűdváltás egységét. A technika, a módszertan és a tartalom összhangja adjon választ a különböző célcsoportok tanulási igényeire. Mivel a nagyobb intézményeknél kevés idő van a tanulásra, de az új információ, a friss tudás kell a feladat elvégzéséhez, gyors és hatékony módszer kell a tudásátadáshoz. Az utasítások, szabályok, fogalmak, munkamódszerek élményszerűen is taníthatók. A tananyag újrafelhasználható elemekből épül fel, rövid ciklusokra osztott, mobil eszközökre is optimalizált. A tananyag jól szervezett legyen, a lényeget kiemelve, közérthető formában, képi elemekkel szemléltetve adjuk át, de ugyanakkor „legyen kéznél” a háttérinformáció is, amely a tananyag bármely pontján előhívható. Rajzok, ábrák, szimulációk segítik a törzsanyag megértését, önellenőrző kérdéseken mérhető le a tudás. A folyamatos tevékenység során figyelmet kell fordítani arra is, hogy a tananyag ne legyen unalmas, az elsajátítás során ne csak olvasnivaló legyen, hanem az észlelés, a gyakorlás is helyet kapjon. Fontos, hogy ne gyorsan akarjunk tanulni, hanem figyelmesen, saját tempóban haladva, a megfigyelés és a többszöri ismétlés útján megértve, begyakorolva szerezzük meg a hiányzó ismereteket.

A tartalom és a szerkezet egy online szerkesztő segítségével akár „röptében”, tanítás közben is módosítható. A jó tananyag adottsága az adaptivitás, a személyre szabott tartalom és bejárási útvonal. Az előadó felhívta a figyelmet a mérés fontosságára, amelyből kiderül az oktató számára, hogy milyen hatékonysággal tudnak a résztvevők haladni, mikor veszítik el az érdeklődésüket, hol akadnak el stb. A SkillToolKit segítségével részletes adatok gyűjthetők minden mozzanatról. A tapasztalatok alapján tökéletesíthető a tartalom. A fő tananyag mellett a kiegészítő információk ikonsoron, helyfüggően állnak rendelkezésre (ábra, kép, fogalom, hivatkozás, ajánlott olvasnivaló stb.). A tananyag részei jól paraméterezhetők, így dinamikusan vezérelhető a tevékenység, a haladás. A tanulás egy bemeneti felméréssel indul, majd rövid, szintre hozó tananyaggal folytatódik, amelyet csak azoknak kell elvégezni, akiknek hiányosak az előismeretei. A fő tananyag adaptív elágazásokkal, önellenőrző kérdésekkel segíti a személyre szabott haladást. Terjedelmes tesztkérdés-bank társul a rendszerhez, így bőven van lehetőség a gyakorlásra.

Csibi Erzsébet a Pearson⁴ oktatási szolgáltató cég képviseletében beszélt arról, hogy hogyan használjuk a vállalati oktatásban az e-learninget, és ehhez a cég milyen speciális e-book konstrukciót kínál. Röviden beszámolt a moszkvai EdCrunch konferenciáról is, amelynek előadásai és műhelytalálkozói az online tanulásról, a tanulás eszköztáráról, a személyre szabott tananyagokról szóltak, és a digitális adatok és technológiák alkalmazási lehetőségeit taglalták az oktatás szemszögéből.  A továbbiakban bemutatta a MyLab & Mastering terméket, amely valójában egy interaktív e-book tesztekkel, videókkal. Egy speciális tanulási környezet, amelyet tartalommal feltöltve kapnak a felhasználók. Minden egyes – akár LMS-be is integrálható – e-book egy-egy önálló témakört dolgoz fel. Tartalmaz online feladatokat, multimédia flash-kártyákat, oktató és értékelő rendszer is. Két fő témakörben mozognak a tananyagok: üzleti és természettudományi ismeretek érhetők el ebben a formában. Az élményalapú tanulás (learning by doing) elvét alkalmazzák. Cél az elmélet gyakorlatba ültetése, a készségek fejlesztése, a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás fejlesztése. A tanuló tutor rendszerben kérhet segítséget. Rendszeres kommunikációt folytatnak a hallgatóval, folyamatosan ellenőrzik a tanulás eredményességét. Az előadó felhívta a figyelmet egy, a digitális oktatás jövőjéről szóló, Intelligence Unleashed⁵ címmel megjelent tanulmányra.

Köpösdy Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Központi Könyvtárának főigazgató-helyettese, e-learning szakértőként a Moodle könyvtári alkalmazásáról szólt. Mint elmondta, egyre több karon épül be az egyetemi oktatásba az e-tananyagok használata. Az elmélet többsége távoktatásban, e-learning formában érhető el, miután egy előzetes felkészítést, tájékoztatást kapnak a hallgatók. A gyakorlat továbbra is tantermi környezetben zajlik, és ott nyílik lehetőség az önálló tanulással megszerzett ismeretek elmélyítésére is. A vizsga is személyes jelenléttel történik. A kurzusokat tréningek egészítik ki, pl. a szakdolgozat írásával kapcsolatos tudnivalókról. A 90 perces tréningek karok szerint specifikus, gyakorlatorientált tananyagok, online háttéranyaggal. Jelenleg 26 ilyen tréning megy. A Moodle-ban csak a kiegészítő háttéranyag van, ezt a jelenléti oktatás közben nem használják. A könyvtárban a belső képzésekhez is alkalmazzák az e-learning adta lehetőségeket, pl. a nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez. Nemrégiben az új dolgozók beilleszkedésének támogatására raktak össze egy „tananyagot”, amely több témakörben tájékoztatja az új munkatársakat a munkahelyi rendről, az ügyintézésről, a kommunikációs eszközökről, a minőségbiztosításról és egyéb fontos tudnivalókról.

Papp Gyula előadásában azt fejtegette, hogy kell-e a vállalkozásoknak e-learning? Tapasztalatai szerint az elektronikus oktatás használata hatékonyságnövelő hatású, különösen a tudásintenzív területeken és ahol nagy a fluktuáció, de szerepe lehet a tehetséggondozásban, a teljesítmény fokozásában, a vállalati tudásmenedzselés terén. Jól alkalmazhatók a mikrotartalmak, a gamifikáció, az interaktivitás, a filmszerű megjelenítés. Mindenütt gyors segítséget jelent, ahol hiányzó ismeret, tudás kell, és kevés idő jut a tanulásra: vállalati akadémia, onboarding ismeretek, tűzvédelem… A Moodle jó eszköznek bizonyul, bár néhány elemében, pl. a képzés adminisztrációja tekintetében nem elég hatékony.

Vécsey Zsadány is a játékos tanulásról beszélt, bár nem Moodle környezetben valósultak meg a fejlesztéseik, de valóban érdekes megoldásokat mutatott be. A magyar fejlesztői csapat a világ számos országában sikeresen értékesíti a szimuláción alapuló oktató anyagait, melyek a hagyományos oktatás ellenpólusaként gyökeresen más szemléletet képviselnek. Sajátossága, hogy a játékmenetből magatartásmintákat definiálnak, és annak alapján működő szimulációt fejlesztenek valamilyen történetbe ágyazva. A FLIGBY egy interaktív film, vezetői szimulációs játék, amely egyszerre kalandos és érdekes, a különféle helyzetekben való viselkedési formákat egy jó sztori köré épülve tanítja meg.

Molnár Tamás az ADDIE modellen alapuló elektronikus tananyagok fejlesztéséről beszélt. Először általánosságban mutatta be a tananyagfejlesztés elveit, majd az oktató szerepét emelte ki a tananyag összeállításánál. Végül bemutatta az ADDIE modellt, amelyben a tananyagfejlesztés a következő lépésekből áll: elemzés (Analysis), tervezés (Design), fejlesztés (Development), kivitelezés (Implementation), értékelés (Evaluation). A modell iránymutatást ad a hatékony képzés- és teljesítménytámogatásra, a hiányosságok feltárására. Az egyéni és a közösségi munka során eredményesen használható, a megoldás a hagyományos és az IKT eszközökre egyaránt épít.

Papp Gyula igazán gyakorlatias műhelyt szervezett a konferencia végére. Kétszer másfél órában kipróbálhatták a résztvevők az előzetes felmérő teszt készítésének minden mozzanatát. Az előadóval együtt lépésről lépésre haladtak a feladatlap kialakításával, és hasznos tanácsokat kaptak a beállítások kezeléséhez.

Összefoglaló

A cikk csupán egyetlen és szubjektív nézőpontú szeletét adja a 12. MoodleMoot konferencia programjainak. Ez az évente megrendezésre kerülő tanácskozás az elektronikus oktatással foglalkozó szakemberek elméleti és gyakorlati fórumává nőtte ki magát az évek során. A tapasztalt szakemberek a legújabb irányvonalakról, fejlesztési eredményekről értesülhetnek, ugyanakkor a kezdő felhasználó is hasznos információkat kap, ha meg szeretné ismerni a digitális pedagógia eszközeit és módszereit.

Jegyzetek

1.  A Moodle nyílt forráskódú program, amely az elektronikus tanulás és tanítás komplex lebonyolítását teszi lehetővé.

2.  https://moodlemoot.hu

3.  https://docs.moddle.org/dev/Realeases

4.  pearsoned.co.uk

5.  https://www.pearson.com/corporate/about-pearson/innovation/smarter-digital-tools/intelligence-unleashed.html