Mi is az a born digital?

Egyre többször halljuk ezt a kifejezést, de vajon tisztában vagyunk-e a jelentésével, jelentőségével? Egyáltalán egyértelmű-e, letisztult-e ez az angolszász kifejezés, vagy még formálódik az idővel, különböző kifejezéseket, dolgokat jelent környezettől, értelmezéstől függően? Tanulmányom első részében ezt a kérdést próbálom körbejárni a fogalom lehetséges értelmezéseit konkrét, gyakorlati példákkal illusztrálva. A második részben pedig a born digital dokumentumok kezelésével, megőrzésével kapcsolatos projektekből, könyvtári gyakorlatokból mutatok be néhányat.

Kiindulásként elővettem a Wikipédia meghatározását². Érdekes, hogy csak angol és spanyol nyelvű szócikket találtam. Az első megközelítés alapján a born digital, azaz a digitálisan született dokumentumok a digitális dokumentumoknak az a fajtája, amelyek digitális formából származnak, ellentétben azokkal, amelyek többnyire papír változatokból, digitalizálás útján jönnek létre. Mindazonáltal a born digital fogalmának többféle értelmezése van, viták vannak annak lehatárolásával. A szigorúbb értelmezés csak azokat a dokumentumokat sorolja ide, amelyek csak és kizárólag digitális formában léteznek. Egy tágabb értelmezés elfogadja azokat a digitális formákat is, amelyeket nyomtatás számára hoztak létre. Itt nemcsak a szinte minden háztartásban meglévő nyomtatók használatára gondolhatunk, amelyekkel a végfelhasználók szinte minden digitális információt papírra nyomtathatnak. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a papíralapú kiadványok előkészítésében, a nyomdaiparban is már több évtizede jelen vannak a számítógépek. A szövegek többnyire számítógépes szövegszerkesztőkben készülnek, a kiadványszerkesztés, a nyomdai előkészítés hosszú évek óta digitális kiadványszerkesztő programokat (pl. QuarkXpress, InDesign, Ventura) használ.

A látszólagos ellentmondás talán feloldható azzal, ha a dokumentumokat nem a készítés módja (digitális vagy hagyományos), hanem a terjesztés, az információhordozó felől nézzük. Innen nézve az látszik, hogy egyrészt a hagyományos dokumentumtípusok is migrálnak digitális formába. Ide sorolhatjuk például az önálló kiadású

• e-könyveket,
• e-folyóiratokat, e-sajtót,
• digitális fényképeket,
• digitális hangzó anyagokat stb.

Másrészt megjelentek azok a dokumentumtípusok, amelyek már a digitális világban születtek, s nincs igazán megfelelőjük a hagyományos médiában, pl.

• honlapok,
• wikik,
• fórumok,
• közösségi média,
• prezentációk, stb.

A digitális dokumentumok kezelése szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos, papíralapú kiadványoknak melyek a fő jellemzőik. Mivel ezeket fizikai hordozón terjesztik, ezért elsődlegesen rögzítik ennek méretét (pl. A4, B5). A méret határozza meg az adott oldal kinézetét, szerkezetét, ennek kialakítását biztosítják a tördelők. Az oldalhoz igazodik a lábjegyzet, az oldalszám, amely a tartalomjegyzékek, indexek, hivatkozások alapja. A rögzített oldalméret mellett adottak, rögzítettek a nyomtatott dokumentumban használt betűtípusok, a betűméret is. Azonban mindezek a rögzített tulajdonságok a digitális dokumentumok többségében a felhasználók által egy kattintással megváltoztathatóak, aminek sokféle következménye van. (Én hozzátenném, hogy nemcsak a külalak rögzített a papíralapú kiadványoknál, hanem a terjedelem és a tartalom is, és ezek is változó jellemzők lehetnek a digitális dokumentumoknál, mert pl. egy hírportál kiterjedése nem lehatárolható, a tartalma pedig percenként változik.)

Variációk az e-kiadványokra

A fogalomzavart azonban az is okozza, hogy a hagyományos médián és a digitális változatban megjelenő dokumentumok között sokszor nincs éles határvonal, átmozognak, átfednek egymásba, amit a digitális kiadványszerkesztés nagyban megkönnyít. A nyomtatott sajtónak sok esetben van online változata, amely tartalmilag eltérhet a nyomtatottétól. Nem minden, a nyomtatott változatban megjelenő cikk kerül fel online, viszont online számos olyan tartalom van, amely hiányzik a nyomtatott változatból. Egyre több könyv jelenik meg párhuzamosan nyomtatva és digitális formában. Lásd pl. a Libri adatbázisában, ahol két különböző, de összekapcsolt tételként találhatjuk meg egyazon könyv nyomtatott és digitális kiadásait:

• Barabási Albert-László: A képlet. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2018.
• https://www.libri.hu/konyv/barabasi_albert-laszlo.a-keplet.html
• https://www.libri.hu/konyv/a-keplet-a-siker-egyetemes-torvenyei.html

A digitális kiadványszerkesztésnek köszönhetően egyre nagyobb számban jelennek meg főként nonprofit tudományos, oktatási, kulturális nyomtatott kiadványok digitális változatai online. A sokszínű képben az alábbi csoportokat fedeztük fel a tapasztalataink alapján:

E-könyvek, e-folyóiratok kereskedelmi forgalomban, e-kiadók

A hagyományos papíralapú kiadás mellett évek óta megjelent az e-kiadás. Eleinte offline hordozókon, mágneslemezeken, majd CD-ROM-on, később már főként online. Az első fecskék már a 2000-es évek elején megjelentek^3, de az igazi áttörés a 2010. tavaszi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon történt⁴, ahol két nagy könyvkiadó és könyvterjesztő is megjelent e-könyveket forgalmazó honlapjával. Ezek önálló elektronikus kiadványokat terjesztő, letölthető e-könyveket árulnak a mai napig. A két nagy szolgáltató mellett azóta számos kisebb-nagyobb kiadó jelent meg az e-könyvek piacán. 2012-ben el is indult az OSZK szervezésében ezen kiadók szövetségbe⁵ tömörülése, de sajnos a kezdeményezés azóta elhalt.

A letölthető kereskedelmi e-könyvek mellett Magyarországon is megjelentek az előfizetői modellek. Az Akadémiai Kiadó 2016 januárjában indította el új online tartalomszolgáltatását MeRSZ (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás) néven. A szolgáltatás keretében hozzáférhető művekről fontos tudni, hogy „A MeRSZ-en publikált mű nem digitális másolat, hanem teljes értékű, önálló, MTMT-ben elismert publikáció, saját ISBN számmal.⁶”

Hasonló hozzáférési modellben indult el öt nagy hazai tudományos szakkönyvkiadó szolgáltatása az Arcanummal együttműködve „Szaktárs⁷” néven. Ebben a szolgáltatásban már vegyesen találhatóak a nyomtatásban megjelent könyvek digitalizált és digitális változatai is.

E-kiadványok nem kereskedelmi forgalomban

Noha a könyvtárak a hagyományos gyarapítási modelljeikben főként a könyvterjesztésben megjelent kiadványok megvásárlásában vagy a kötelespéldány rendszerben gondolkodnak, figyelembe kell venni, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg eredeti e-kiadványok ingyenes hozzáféréssel egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek, egyházak, magánszemélyek honlapjain, nonprofit jelleggel. Ezek egy része a nyomtatásban, kis példányszámban megjelent kiadványok digitális változata, jellemzően PDF formátumban. Más részük nyomtatásban meg nem jelent, csak online terjesztésre szánt kiadvány pl.

• PPKE kiadványok

  http://jak.ppke.hu/kiadvanyaink/jogtudomanyi-monografiak-sorozat-kotetei

• Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszék

  http://mnytud.arts.unideb.hu/nevarch.php

• Családok a Családért Egyesület kiadványai

  http://csaladok.schoenstatt.hu/Csaladok-a-Csaladert-kiadvanyok.html

• MTA Közgazdaságtudományi Intézet kiadványai

  http://www.mtakti.hu/publikacio/publikacio-kategoria/munkaeropiaci-tukor/

Ide sorolhatóak speciális esetként az egyetemeken és az MTA-ban üzemeltetett repozitóriumok, amelyek tudományos publikációkat, doktori disszertációkat, kutatási zárójelentéseket tartalmaznak pl.

• http://www.ek.szte.hu/contenta-repozitoriumok/
• http://real.mtak.hu/
• https://dea.lib.unideb.hu/dea/

Szerzői magánkiadások, magán e-könyvtárak

A könyvkiadói, intézményi kiadások mellett azonban az interninterneten számos esetben találunk szerzői magánkiadásokat is. Az interninterneten való megjelenésnek jóval kisebb a tőkeigénye, mint egy nyomtatott könyv kiadásának, akár magánkiadásban is. Ezért már általános gyakorlat, hogy az interneten mindenki író lehet pl. http://kunlibrary.com/. De megjelentek már azok a speciális vállalkozások is, amelyek felkarolják, segítik a szerzőket az elektronikus magánkiadásban, a self-publishing-ban, segítik az elkészült könyvek terjesztését is, lásd pl. Publio⁸ .

Nyomtatott kiadványok online változatai e-könyvtárban

Érdemes még megemlíteni, hogy egyre több szerző közvetlenül elektronikus könyvtárunkba küldi el nyomtatva megjelent művének kiadói digitális változatát, online terjesztés céljából. Ezek kiadói értelemben nem önálló e-kiadványok, a könyvtár online terjesztői szerepbe kerül ezekben az esetekben. Az is előfordul, hogy nem digitális kiadói változatokat kapunk, hanem a szerző előzetes elektronikus kéziratát, amely tartalmában eltér (pl. utólagos javításaival) a nyomtatásban megjelent változattól. Ilyen módon szépirodalmi és számos esetben értékes szakirodalmi kiadványok is érkeznek szolgáltatásunkba. Néhány példa a sok közül:

• Mihályi Antal: A szkarabeusz titka

  http://mek.oszk.hu/18700/18708

• Németh Árpád: Álmaim

  http://mek.oszk.hu/18600/18649

• Pirka Veronika et al.: Kora gyermekkori nevelés- és családtörténet

  http://mek.oszk.hu/18700/18709

• Egy polgár emlékkönyvébe –  Tanulmányok a 66 éves Gerő András tiszteletére

  http://mek.oszk.hu/18600/18695

A digitális megőrzés útjai

A fentiekben vázlatos betekintést kaphattunk a digitálisan születő kiadványok egyre bővülő, sokszínű világáról. A digitálisan születő információk köre messze túllép a könyvtárak hagyományos gyűjtőkörétől, a megszokott dokumentumtípusoktól. Nemcsak a dokumentumok, kiadványok köre vándorol intenzíven digitális hordozókra, de a legkülönfélébb információk, az adóbevallásoktól kezdve a csillagászati, földrajzi, meteorológiai adatokig. A digitális környezet változékonysága mind nagyobb veszélyt jelent a csak digitálisan rögzített információkra. Az alábbiakban néhány olyan választ igyekszem bemutatni, amely az elmúlt évtizedekben született erre a problémára.

Nemzeti Digitális Információs Infrastruktúra és Megőrzési Program (NDIIPP)⁹

A digitális megőrzés nemzeti programja 2000-ben indult az Egyesült Államokban, a kongresszus támogatásával. Az NDIIPP számos szervezetet mozgósított a digitális információk megőrzésének témájában, eljárásokat, módszereket dolgoztak ki, felhívták, felhívják a figyelmet a veszélyre. A több szervezetet összefogó szövetséget a Library of Congress szervezi. 2016-tól a szövetséghez csatlakozott a Digitális Könyvtárak Szövetsége (Digital Library Federation¹⁰) is.

Elektronikus levéltári projekt¹¹

A 2009-től Európai Uniós támogatással indult projekt az elektronikus levéltári kezelést támogató informatikai infrastruktúra és a hosszú távú üzemeltetés feltételrendszerét dolgozta ki és biztosítja. Hiszen az államigazgatásban is egyre nagyobb számban elektronikusan keletkeznek iratok. Ezek kezelésére, szolgáltatására, megőrzésére jött létre ez a projekt.

OSZK Digitális könyvtár¹²

2007-től működik a nemzeti könyvtárban az OSZKDK rendszere, amely alapvetően a kötelespéldányként érkező kereskedelmi e-könyveket fogadja, archiválja és szolgáltatja, főként a könyvtáron belül.

Jelenleg egy éppen húsz éve, 1998-ban kiadott kormányrendelet¹³ rendelkezik a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról. A rendeletet sok éve tervezik felújítani, különös tekintettel az online megjelent dokumentumok nagy tömegére. Az utolsó, 2013-ban nyilvános társadalmi vitára bocsátott tervezet-változat még megtalálható a Könyvtári Intézet honlapján, de ezt már többször újraírták. Az utolsó változatot az OSZK 2017 novemberében kapta meg, és most, 2018 őszén komoly ígéret van arra, hogy a jogszabálytervezet végül a döntéshozók elé kerül.

Az OSZK nem várt a kötelespéldány törvény aktualizálására, és noha a húsz éves kormányrendelet csak egy fél mondatban rendelkezik az elektronikus változatban megjelent sajtótermékekről, 2007-ben elindította azt az adatbázisát, amely az e-könyveket fogadni képes. Az e-folyóiratokat befogadó modul később készült el, hivatalosan nem lett bevezetve, csak néhány hazai e-folyóirat érkezik azóta is az OSZKDK-ba. Az elavult kötelespéldány jogszabály ellenére az elmúlt években egyre nagyobb számban jönnek kötelespéldányként e-könyvek az OSZKDK-n keresztül a nemzeti könyvtárba.

Kötelespéldányként beszolgáltatott e-könyvek:

2017-ben a beszolgáltatások száma: 4 141¹⁴
Feldolgozás alatt: 11 256 (2018.01.11.)
Összes beszolgáltatás 2017. dec. 31-én: 31 079
Kész feldolgozási szintű dokumentum: 10 383 (2018.02.02.)

Érdekes összevetni a beszolgáltatási statisztikát az online kiadványokra kiosztott nemzetközi azonosítók számával:

Forrás: Teljesítményértékelő beszámoló 2017¹⁵

Nyilvános digitális gyűjtemények az OSZK-ban

A nemzeti könyvtárban egy másik úton is elkezdtük a born digital dokumentumok gyűjtését évek óta. Az alábbi gyűjteményeket bizonyára sokan ismerik és használják, azonban kevesebben gondolnak bele a gyarapítási módszerbe és a gyűjtött digitális dokumentumok sokféleségébe.

• 1994–1999 –  Magyar Elektronikus Könyvtár¹⁶A több mint húsz éves e-könyvtár digitális és digitalizált könyveket, valamint hangoskönyveket is gyűjt. A dokumentumok sokféle változatát gyűjti a digitalizáltaktól kezdve a nyomtatott könyvek digitális változatán át az eredeti, csak digitális könyvekig.
• 2004- Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis¹⁷Az EPA a MEK mintájára a digitális és digitalizált időszaki kiadványokat gyűjti és szolgáltatja, ugyancsak a digitalizáltaktól kezdve a hibrid kiadványokon át az eredeti e-folyóiratokig.
• 2007- Digitális Képarchívum¹⁸ A DKA a digitális és digitalizált képi dokumentumok egyre nagyobb tömegéből igyekszik gyűjteni válogatott képi dokumentumokat, amelyeket részletes metaadatokkal látunk el.

Mindegyik gyűjtemény egyik fő jellemzője, hogy nyilvános, bárki számára hozzáférhető regisztráció nélkül. A jogvédett dokumentumokat sok esetben a kiadók és/vagy a szerzők szolgáltatják felhasználási engedéllyel. A dokumentumok nem a kötelespéldány beszolgáltatása nyomán kerülnek a gyűjteményekbe, hanem önkéntes felajánlással, engedélykéréssel. (Megemlíteném, hogy e mellett aktívan is gyűjtünk online publikációkat az internetről és engedélyt kérünk azokra is.) Nézzünk néhány speciális esetet a gyűjteményekből, ami mutatja a born digital dokumentumok sokféleségét:

• A DKA adatbázisban kezdtünk el gyűjteni olyan eredeti digitális dokumentumokat, amelyeknek nincs igazán nyomtatott megfelelőjük. Ilyenek például az egyre népszerűbb infografikák vagy a tudományos, oktatási prezentációk.
  Miért jó, ha van infografikánk? / író Ujváry M.
  URL: http://dka.oszk.hu/113200/113260
  A könyvtár / létrehozó Mader Béla
  URL: http://dka.oszk.hu/030300/030303
• Egy másik jellemző példa a MEK-ből: .
  A 25 év : Jelentés az ifjúságügyről című digitális kiadványt PDF formában az ifjusagugy.hu
  című honlapon találtuk meg és vettük fel az elektronikus könyvtárba, amely a nyomtatott könyv digitális, kiadványszerkesztett változata. A katalógus azonban továbbra is csak a kötelespéldányként beérkezett nyomtatott kiadásról tud.¹⁹

Digitális dokumentumok nyilvántartása

Érdemes és tanulságos röviden áttekinteni a digitálisan született dokumentumok könyvtári nyilvántartásának változatait is. Főként az OSZK nyilvántartási rendszeréből hozok példákat:

• A kötelespéldányként érkező e-könyvekről önálló leírások készülnek az Amicusban mint önálló kiadások pl.
  Akik a sötétben is látnak [elektronikus dok.] / Reményik László

  http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/925543

  Persze, ha a szerzőktől a nyilvános szolgáltatásra felhasználási engedélyt kapunk, a DK-ban nem nyilvános dokumentum bekerül a MEK-be is, amiről viszont a katalógus nem tud.²⁰

• Az önálló e-folyóiratok egy ideig szintén bekerültek a katalógusba önálló rekordként, egy ideje azonban sajnos már nem pl. (T)error & elhárítás [elektronikus dok.]

  http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3624090

  Civisporta : helytörténelmi online folyóirat

  http://epa.oszk.hu/03300/03326

• Nyomtatott könyvek digitális nyomdai változatai semmilyen módon nem jelennek meg a katalógusban, ha nem látszanak önálló kiadásnak, „csak” felkerülnek az adott kiadó honlapjára pl.
  Versenyjog / szerk. Boytha Györgyné, Tóth Tihamér
  http: /nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3237785

  http://mek.oszk.hu/18600/18616/cedula.html

• A digitális szerzői magánkiadások, amennyiben nem töltik fel szerzőik azokat az OSZKDK-ba, szintén láthatatlanok a katalógusban, noha az elektronikus könyvtárban megjelennek.
  Ausztrália, ahogy én látom / Cser Ferenc Queanbeyan: Szerző, 2018.

  http://mek.oszk.hu/18600/18660/cedula.html

• Az önálló ISSN-nel rendelkező e-periodikumok, amelyeknek nyomtatott változata  is van, rendszerint a print változat leírásában jelennek meg egy link erejéig, a saját adataik sehol nem rögzítődnek pl.
  Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

  http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1003105

  Ellenben az online leírása: http://qulto.bibl.u-szeged.hu/record/-/record/bibEJO00000761
  Könyvtári Figyelő
  Csak print leírás: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1004161
  Ellenben az online leírása: http://qulto.bibl.u-szeged.hu/record/-/record/bibEJO00004622

A fentiekből az látszik, hogy meglehetősen nagy bizonytalanság van még a digitálisan született dokumentumok könyvtári archiválása és nyilvántartása körül. A dokumentumok nem várják meg a könyvtári világ reagálását, hanem dinamikusan változnak, mozognak, az egyik hordozóról egy újabb hordozóra. Az online világ megváltoztatja a korábban bevett terjesztési modelleket, munkamegosztásokat.

Lehetőségek

A digitálisan született dokumentumok megőrzése és szolgáltatása a fentiek alapján sajnos még gyerekcipőben jár a hazai könyvtárakban. A digitális könyvtárak nagy része főként digitalizált állományokat szolgáltat. A felsőoktatási, kutatóintézeti repozitóriumok foglalkoznak leginkább oktatóik, kutatóik digitális tanulmányaival, dolgozataival.

Pedig a könyvtáraknak már megvannak a lehetőségeik a digitálisan született dokumentumokkal való foglalkozásra is:

• E-könyvtári infrastruktúra, repozitórium;
  Számos könyvtárban van megfelelő infrastruktúra digitális dokumentumok tárolására, feldolgozására és szolgáltatására, csak ezeket jelenleg főként a saját digitalizált állomány szolgáltatására használják.
• A könyvtárak ismertsége, stabilitása nagyobb szerzői, kiadói motivációt biztosíthat kiadványaik megőrzésére, online láttatására.
• A digitalizálás kapcsán a könyvtárak és a könyvtárosok többsége már megfelelő jártasságra tett szert digitális dokumentumok kezelésében, ezek tárolásában, szolgáltatásában, metaadatolásában.
• A lassan teret hódító RDA-alapú katalogizálás az FRBR-elv alapján biztosíthatná a digitális kiadványok önálló láttatását katalógusainkban.
• A digitális kiadványok önálló katalogizálása biztosíthatná, hogy a MOKKA országos katalógus egyben széles körben a digitális dokumentumok (sőt a digitalizált dokumentumok) lelőhelyét is megadná, nemcsak a nyomtatottakét.

Amennyiben a könyvtárak a hagyományos gyarapítási tevékenységüket kiterjesztenék a sokféle digitálisan született dokumentumra a saját gyűjtőköreiknek megfelelően, létrejöhetne a „magyar elektronikus könyvtárak” országos hálózata. A digitális dokumentumok számának exponenciális növekedése mellett még a nemzeti könyvtár sem képesa nemzeti dokumentumokat teljességre törekvően gyűjteni. De egy széles körű munkamegosztással a digitális világ nagyobb részét őrizhetnénk meg az utókornak, elkerülve a „digitális középkort”²¹.

Jegyzetek

1.   A Born Digital – Digitális tartalom, digitális szolgáltatás című K2 műhelynapon, 2018. október 10-én, az OSZK-ban elhangzott előadás szerkesztett változata.

2.   https://en.wikipedia.org/wiki/Born-digital

3.   pl. Mercator Kiadó 2001-től http://akonyv.hu/

4.   Végre eljöhet az áttörés a magyar e-könyv piacon /Szabó-Kállay Anna, 2010. április 23.

URL: https://www.hwsw.hu/hirek/44408/e-konyv-ebook-magyarorszag-libri-mek.html

Letöltve: 2018.10.28.

5.   Egyesülés az e-könyvekért, 2012. http://ki2.oszk.hu/ekonyvek/egyesules-az-e-konyvekert/

6.   https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2018/03/mersz-online-okoskonyvtar-az-akademiai-kiado-fejleszteseben/4696/ Letöltve: 2018.10.25.

7.   https://www.szaktars.hu/ Letöltve: 2018.10.25.

8.   http://publio.hu

9.   http://www.digitalpreservation.gov/

10. https://www.diglib.org/

11. https://www.eleveltar.hu/

12. http://oszkdk.oszk.hu

13. 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról – http://www.oszk.hu/kotelespeldanyok

14. A beszolgáltatás nem minden esetben új címet jelent, sok a duplum, alkalmanként a hibás beadás.

15. http://www.oszk.hu/beszamolok

16. http://mek.oszk.hu

17. http://epa.oszk.hu

18. http://dka.oszk.hu

19. http://www.ifjusagugy.hu/2.1/index.php/tanulmanykotetek

http://mek.oszk.hu/18600/18655/

http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3655454

20. http://mek.oszk.hu/01800/01871

21. „Digitális középkor? –  A digitálisan születő kultúra könyvtári megőrzéséről”

Konferencia a MEK 20. és az EPA 10. születésnapja alkalmából

Győr, 2014. november 7.

URL: http://mek.oszk.hu/joomla/index.php/rendezvenyek/214-2014-11-07-digitalis-koezep kor-konferencia