A könyvtári weboldalak optimalizálása: főbb alapelvek, sikeres projektek1

Kategória: 2018/ 8

A mai felhasználó az információkeresés során elsősorban valamilyen keresőeszközt használ, egyre kevésbé fordul a könyvtári katalógushoz. Ezt támasztják alá a statisztikák is, amelyek bizonysága szerint a Google-ben másodpercenként mintegy 40 000 keresést indítanak. A könyvtárak a kulturális örökség digitalizálásának köszönhetően a tartalmaik jelentős részét elérhetővé tették az interneten, ennek ellenére továbbra is problémát jelent, hogy e tartalmakat nem lehet megtalálni az egyes keresőrendszerekben. A cikkben megmutatjuk, hogyan működnek az internetes keresők: mely tartalmakat látnak, és melyekkel vannak problémáik. Rávilágítunk, milyen szempontokat vesz figyelembe a Google a tartalmak értékelésekor és hozzáférhetővé tételekor. Mindezt olyan, a hatékonyságot jól példázó szlovák könyvtári weboldalakkal illusztráljuk, amelyek kifejezetten támogatják a digitális örökség internetes visszakereshetőségét.

Egyre inkább az internet válik a könyvtári szolgáltatások és termékek közvetítőeszközévé. Ezt támasztja alá a tartalmak tömeges digitalizálása: az Europeana digitális könyvtárban mintegy 49 millió digitális objektum található, és egyedül a szlovák Dikda projekt keretében 2,5 millió objektumot digitalizáltak. A könyvtári weboldalak digitális tartalmaikkal fontos virtuális kapcsolódási pontot jelentenek a felhasználó és a könyvtár között. A közösségi hálókkal szemben a weboldal állandó, stabil tájékozódási pontot jelent, ezért is érdemes külön figyelmet szentelni annak, hogy mennyiben felel meg a felhasználói igényeknek és a keresőmotorok működési alapelveinek.

Hogyan működik a keresőeszköz?

Koster olyan számítógépes programként definiálja a keresőmotort (spider, crawler), amely a web hipertextstruktúráját kutatja át abból a célból, hogy megtaláljon egy dokumentumot, valamint minden egyéb dokumentumot, amelyre az adott dokumentum hivatkozik.2 A talált dokumentumokat a kereső indexeli és elteszi őket az adatbázisába. A keresőprogram ezután összeveti ezeket a felhasználó által indított keresésekkel. A weboldalak relevanciáját, ezzel együtt a találati sorrendet a rendszer egy olyan algoritmus alapján állapítja meg, amely titkos, valamint állandóan változik. A weboldal-optimalizálással (search engine optimization = SEO) foglalkozó szakemberek ugyanakkor a rendszeres tesztelések révén meg tudtak állapítani néhány olyan alapelvet, amelyet a weboldalak visszakereshetősége érdekében javasolt figyelembe venni.

Fishkin  értelmezésében a SEO a webhely módosítására irányuló aktív tevékenység, amely a weboldal egyes aspektusainak (onpage factors), valamint a weboldalon kívül található jeleknek (offpage factors) a tökéletesítésén keresztül valósul meg, és azt a célt szolgálja, hogy növelje a visszakereshetőséget (megtalálhatóságot) és a keresőrendszerek felől érkező látogatók számát.3 Közelebbről a cél, hogy a weboldal a potenciális felhasználó által folytatott keresés során a konkurens oldalt megelőzően, lehetőleg az első, de legalább a harmadik találati oldalon jelenjen meg. Annak ellenére, hogy az egyes felhasználók a rendelkezésükre álló eszközöktől függően más-más találatokat kapnak, valamint dacára annak, hogy a műszaki és kreativitási tényezők az időben változnak, a Search Engine Land portál rendszeresen összegzi a főbb faktorokat a SEO-elemek periódusos táblázatában. Ebben a cikkben ismertetjük azokat az alapvető megközelítéseket, amelyek könyvtári környezetben is alkalmazhatók.

A weboldalak megtalálhatóságát befolyásoló főbb SEO-tényezők

A weboldal indexelhetősége

Bármely interneten elérhető digitális tartalom keresőeszköz általi megtalálhatóságának alapfeltétele, hogy a keresőrobot hozzáférjen az adott tartalomhoz. Egyes katalógusok vagy szöveges források például azért nem hozzáférhetőek a robotok számára, mert az oldal forráskódjában a „robots nofollow” címkét (tag-et) használják (ami egyébként könnyen ellenőrizhető), vagy azért nem elérhető szöveges formában a digitális objektum vagy a rávonatkozó katalógusrekord, mert a katalógushasználat regisztrációhoz kötött.

Lehetséges, hogy a katalógus vagy a könyvtár egyéb információs produktuma nem található meg a kereső adatbázisában, és ezért nem indexelt. Ezen könnyen segíthetünk azzal, hogy az URL-ünket regisztráljuk a Google Search Console-ban. Azon felül, hogy ezzel a lépéssel a Google-t informáljuk a weboldalunkról (katalógusunkról, adatbázisunkról…), ezzel az intuitív, egyben ingyenes eszközzel egy, a weboldalunk felhasználóinak viselkedésére vonatkozó webanalitika is jár, ami jól alkalmazható a felhasználói szükségletek felmérése során.

A pozsonyi Szlovák Közgazdasági Könyvtár (Slovenská ekonomická knižnica) esete jól példázza, hogy a weboldalunknak a keresőrendszerbe való manuális bejelentése milyen mértékben segíti a visszakereshetőséget. A könyvtár elektronikus katalógusának látogatottsága a háromszorosára növekedett, miután regisztrálták a Google-nél és az Ebsco Discovery Service-ben.4

A katalógusadatok láthatóságának növelését célozza az Open Bibliography and Open Bibliographic Data kezdeményezés. Erre példa a Német Nemzeti Könyvtár, amely a MARC 21-formátumú leírásait nyílt kapcsolt adatként (Linked Open Data, LOD) is hozzáférhetővé tette. A LOD a weben található adatállományok URI-kon keresztül való összekapcsolásán alapul. Az adatreprezentáció a rendszerek közötti adatcserét lehetővé tevő RDF nyelven történik (Resource Description Framework) / RDFS (Resource Description Framework Schema), általában XML szintaxissal.5 A LOD használata tehát a keresőmotor és a könyvtár közötti sikeres kommunikációt szolgálja.

A könyvtár és a keresőmotor közötti kommunikáció

Érdemes megjegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy a képek és nem-szöveges dokumentumok terén jelentős előrelépések történtek, a keresőmotorok továbbra is a szövegeket tudják csak jól értelmezni, azok közül is főként a HTML vagy XML nyelven közölteket. Egy átlagos keresés során a találati listán a HTML-állományok megelőzik mind a Word-, mind a PDF-állományokat, még a Google Scholarban is. Törekednünk kell ugyanakkor a megfelelő metaadatolásra.6

A keresőmotor és a könyvtár közötti kommunikációs problémák többek közt onnan erednek, hogy az információ a könyvtári katalógusban és a weben másképpen szerveződik. Míg a keresőhöz a digitális objektumokról szóló információ olyan metaadatokon (HTML-címkéken) keresztül jut el, mint az „alt”, a „title”, „H1”-„H6”, addig a könyvtárak az objektumaikat MARC-tartalomjelölők segítségével írják le. Kivételként lehetne említeni a Szlovák Nemzeti Galéria (Slovenská národná galéria) Web umenia projektjét, amely a digitális objektumokat HTML-címkékkel is ellátja, így azokat a Google keresőmotorja probléma nélkül indexelni tudja.

A keresőeszközök és könyvtárak közötti „megértéshez” járul hozzá a Dublin Core, amit a keresők értelmezni tudnak, valami okból azonban nem számolnak vele a webtartalmak relevanciájának értékelésekor.7 Manapság ugyanakkor azt látjuk, hogy a keresők a Schema szótára alapján egyre inkább képesek a szemantikus visszakeresésre, illetve a könyvtárak is egyre inkább szemantikusan teszik közzé tartalmaikat (az RDA katalogizálási szabályait követve), esetleg már RDF-ként, ahogy például a már említett Német Nemzeti Könyvtár.8

A weboldal minőségének külső tényezői

Azt, hogy a keresőrobotok hogyan értékelik a tartalom minőségét és relevanciáját, az adott tartalomra vonatkozó hipertextes hivatkozások mennyisége és minősége is befolyásolja. Ha a digitális könyvtárra, illetve katalógusra semmilyen más weboldal nem hivatkozik, a kereső nem fogja azt megtalálni. Ezzel szemben, ha minőségi weboldalak hivatkoznak nagy számban az oldalunkra, a kereső megbízhatóként fogja azt értékelni, valamint előrébb helyezi a találati listán. A külső internetes hivatkozások száma befolyásolható a hivatkozásépítés (linkbuilding) stratégiájának alkalmazásával. A linkbuilding egy etikus mód arra, hogy hipertextes hivatkozásokat helyezzünk el egyéb weboldalakon.9 Érdemes ebből a célból megszólítanunk a partnerkönyvtárakat, vagy olyan weboldalak üzemeltetőit, amelyek szempontjából a könyvtárunk által kínált digitális tartalom releváns lehet. Alább említünk néhány lehetőséget a hivatkozásépítésre.

A könyvtárak általában sok olyan partnerrel rendelkeznek, működnek együtt, amelynek módjában áll a saját weboldalán olyan hivatkozásokat elhelyezni, ami az ő honlapjukra mutat. Természetesen jelentős mértékben esnek számításba a közösségi hálókon, például a Facebookon található hivatkozások, a könyvtár saját oldalán vagy máshol közzétett linkek. A keresőeszköz számára is fontos tehát, hogy a könyvtárról „beszélgetés folyjon”.

Változások a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár Digitalna.kniznica.info weboldalának látogatottságában

Érdekes, egyben hatékony stratégia lehet a Wikipédia aktualizálása a könyvtár birtokában lévő, vagy az intézménnyel valamiképpen összefüggő tartalmakkal. Természetesen ilyenkor is a szerzői jog tiszteletben tartásával szükséges eljárnunk, valamint – a könyvtár weboldalára mutató – forráshivatkozásokat kell elhelyeznünk a szócikkekben a jegyzetek vagy külső hivatkozások között. A Wikipédiát a keresőmotorok általában nagyon jól értékelik. A tény, hogy a Digitalna.kniznica.info portálon található digitális tartalmait ezen a felületen is közzé tette, közvetlen módon járult hozzá, hogy a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár weboldalának látogatottsága láthatóan megnövekedett.10 A stratégia megvalósítása során 81 új Wikipédia-szócikk jött létre, valamint 244 Wikipédia-oldalt egészítettek ki tartalommal, beleértve a digitális könyvtár vonatkozó objektumaira mutató hivatkozásokat. A projektet követően a havi látogatószám a mutatók alapján a kétszeresére növekedett, és az oldalak gyors elhagyására vonatkozó ún. visszafordulási arány (bounce rate) a hatodára csökkent, ami a belinkelt objektumok magas relevanciaértékére utal.

A Szlovák Nemzeti Galéria ugyancsak érdekes és hatékony hivatkozásépítési stratégiát választott. A fasizmusról szóló kiállításukhoz készítettek egy portált, amelyhez a művészeti tartalmú „Web umenia” oldalon található, az adott témával foglalkozó digitális objektumokat használtak fel. A „digitális kiállítás” projektről a közösségi hálókon keresztül értesítették az elektronikus sajtót, valamint több befolyásos személyt. Köszönhetően annak, hogy a megszólított médiumok hírt adtak a vitát kavart kiállításról, valamint hivatkoztak az adott weboldalra, a Google úgy értékelte, hogy a felhasználó számára különösen fontos oldalról van szó, és előnyös helyet juttatott neki a találati listán. A Szlovák Nemzeti Galéria így elérte azokat a felhasználókat, akik például a második világháborúról vagy a zsidókról szerettek volna információkat találni.11

Egy kép és a kapcsolódó HTML-kód a Web umenia oldalon12

A felhasználói szükségleteket tiszteletben tartó tartalom

Ahogy láttuk, azzal, hogy a keresést végző felhasználók szükségleteit sikerül kielégíteniük, a könyvtárak jeleket küldenek a keresőmotoroknak a tartalmaik relevanciáját illetően. Szükséges tehát, hogy megismerjük és megvizsgáljuk a felhasználók szándékait, ami a keresőkérdéseken keresztül lehetséges, hiszen azok tükrözik a felhasználói célokat és szükségleteket. Az átlagos felhasználó szándékai eltérhetnek a könyvtáros szakember által elvártaktól, például megmutatkozhatnak egy olyan szókapcsolatban, mint „ingyen wifi” vagy „ingyen internet”. Ezért is rendkívüli fontos a felhasználói szükségletek felmérése.13 A felhasználók közvetlen megkérdezése mellett a Google Adwords Keyword Research Tool is megsúghat nekünk néhányat a keresőkérdésekben előforduló szavak közül. Ezeket a kulcsszavakat érdemes azután használnunk a weboldal szövegében, de mindenekelőtt a címekben, fejcímekben.

Az a tartalom, amely a felhasználó számára a leghasznosabb, egyben a leglátogatottabb is, aminek a megállapításához érdemes webanalitikát használnunk, így például a Google Analytics és Search Console eszközöket. A Google a keresési találatok között előnyben részesíti az elsődleges forrásokat, ezért a visszakereshetőség optimalizálásakor a legfontosabb, hogy az ilyen jellegű tartalommal rendelkező digitális könyvtárra koncentráljunk. Ha szeretnénk a találatok között olyan könyvtárakat is látni, amelyek eddig csak másodlagos információt szolgáltattak (pl. katalógusrekordokat), érdemes elgondolkodnunk, nem kellene-e létrehoznunk egy könyvtári blogot. A bejegyzések szólhatnak például a gyűjteményben található érdekes könyvekről, amelyeket maguk a könyvtárosok ajánlanak olvasásra. Főleg az a fontos, hogy valamiféle hozzáadott értéket nyújtson, valamint gondoskodjanak a rendszeres aktualizálásáról.

Lokális keresés

Érdemes figyelmet szentelni a lokális keresési találatok optimalizálásának is, hiszen a könyvtáraknak továbbra is vannak hagyományos, az intézmény épületén belül nyújtott szolgáltatásaik, így a róluk szóló információ a helyi lakosság számára különösen releváns lehet. A lokális találatok a felhasználó környezetében található intézményekről szóló információkra vonatkoznak, a Google Local esetében ezek közvetlenül a Google keresési találatai között találhatók. Olyan jellegű információkról van itt szó, mint az intézmény címe, kapcsolati adatai, a térképen való pontos elhelyezkedése, fényképek, általános ismertetés, illetve a nyitvatartási idő. Mindenekelőtt a következő tényezők azok, amelyek mind szlovák viszonylatban, mind általános értelemben befolyással vannak arra, hogy egy cég felbukkanjon a Google lokális találatai között: a szervezetnek rendelkeznie kell egy bárki számára elérhető Google+ profillal, fel kell tüntetni a Google térképén, valamint minél több értékelést kell szereznie a Google+ szolgáltatásban.14 A Google+ profil elkészítése és a Google Maps kiegészítése az intézmény lokális profiljához vezető kapcsolattal minimális időt vesz igénybe, ugyanakkor adott esetben jelentősen növeli a láthatóságot. Az értékelések összegyűjtése hosszabb időt vesz igénybe, ellenben bármely, a szolgáltatásokkal elégedett felhasználónak módjában áll értékelni a könyvtárat annak Google+ profilján keresztül.

Mobil változat és a betöltődés sebessége

Ahogy növekszik a weboldalak mobiltelefonon való megtekintésének a száma, egyre inkább szükségessé válik, hogy a könyvtári weboldalak is megfeleljenek a reszponzivitás igényének, ami lehetővé teszi, hogy a tartalmakat anélkül jelenítsük meg a mobileszközünkön, hogy azt horizontális helyzetbe kellene állítanunk, vagy szükség volna a szöveg felnagyítására. Marcotte a reszponzivitás (vagy alkalmazkodóképesség) három pillérét határozta meg: flexibilis megjelenítés (amelynek segítségével a weboldal szélességét az aktuálisan használt böngészőablakhoz mérten lehet növelni vagy csökkenteni), flexibilis ábrák (amelyek az adott képernyőfelbontáshoz igazodnak), valamint médialekérdezés (vagyis az aktuális megjelenítőeszköz paramétereinek a lekérdezése).15 A reszponzív weboldal HTML-forráskódja nem változik, az eltérő megjelenítés lehetőségeiről a CSS-kód gondoskodik.

A betöltődés gyorsasága szintén fontos SEO-tényező, amit támogathat a képek tömörítése, a mobilváltozat tartalmának észszerű elrendezése (priorizálása), ami könyvtári weboldalak esetén főként a kapcsolati információk és a nyitvatartási idő kiemelését jelenti.16

Zárszó

Megvizsgáltuk a visszakereshetőség (megtalálhatóság) alapelemeit, amilyen a minőségi, hasznos, valamint a keresőeszköz számára értelmezhető tartalom, a magasan értékelt weboldalakkal való kapcsolódások (linkek) száma, a lokális keresési találatok, valamint az oldal használhatóságát jelző tényezők, mint amilyen a betöltődés sebessége vagy a felhasználói viselkedés. A weboldalak optimalizálása azonban olyan tudomány és művészet, amelyet nem lehet rövid terjedelmi keretek között a maga egészében ismertetni. Emellett a keresők algoritmusa folyamatosan és gyakorta változik, ezért érdemes figyelni a weboldalak visszakereshetőségének optimalizálásával (SEO) foglalkozó portálokat, amilyen például a Search Engine Watch, a Moz vagy a Search Engine Land, illetve be lehet kapcsolódni a digitális tartalmak optimalizálásával foglalkozó szakemberek munkájába. Az optimalizálás mindenképp figyelmet érdemel, hiszen az a tartalom, ami nem visszakereshető, mintha nem is létezne. Ebből a szempontból nézve azok a könyvtári digitalizálási projektek, amelyek részben a tartalmak széles körű hozzáférhetővé tételére irányulnak, olykor elvétik a célt. Egy másik fontos ok, hogy foglalkozzunk a kérdéssel, a társadalmi felelősségtudat. Amennyiben a könyvtár nem szentel figyelmet a tartalmai visszakereshetőségének, a többség olyan tartalmakra fog bukkanni a keresőeszközök használatával, amelyek minősége kérdéses.17

A fordítást Dancs Szabolcs készítette

Jegyzetek

1.   A cikk az ELTE 2018. május 27–31-én rendezett Digital Humanities konferenciáján elhangzott előadás alapján készült. Az eredeti előadást lásd itt: Hrčková, A.: Increasing the Findability of Digital Heritage Documents by Using Search Engine Optimization Methods (prezentácia). 2018. [online]. Digital Humanities Budapest, 2018. [2018-08-20]. https://www.slideshare.net/AndreaHrckova/increasing-the-findability-of-digital-heritage-documents-by-using-search-engine-optimization-methods

2.   Koster, Martijn: Robots in the Web: threat or treat? 2007. [online]. [2018-08-20]. http://www.robotstxt.org/threat-or-treat.html

3.   Fishkin, Rand: Beginner’s guide to SEO [online]. Seattle: SEOmoz, c2018. [2018-08-10]. https://moz.com/beginners-guide-to-seo ; The Periodic Table of SEO Success Factors. [online]. In: Search Engine Land, 2017. [2018-08-30]. https://searchengineland.com/seotable

4.   Kmeťová, J.: Generácia mileniánov  výzva pre akademickú knižnicu. 2017. [online]. In: Infos, 2017. http://www.infolib.sk/files/infos_2017_prezentacie/sskk_zbornik_sympozium-infos-2017.pdf

5.   Špániová, M.: Význam terminológie pre informačnú činnosť: terminologické princípy tvorby tezaurov a interoperabilita s inými slovníkmi. [online]. In: Knižničná a informačná veda XXVI. Pozsony: Univerzita Komenského v Bratislave, 2016. [2018-08-20]. https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kkiv/Rozne/Zbornik_Kniznicna_a_informacna_veda_26_zbornikkkivxxvi_01.pdf

6.   Arlitsch, O´Brien.: Invisible Institutional Repositories: Addressing the Low Indexing Ratios of IRs in Google Scholar. 2012. [online]. [2018-08-20]. https://www.semanticscholar.org/paper/Invisible-Institutional-Repositories%3A-Addressing-of-Arlitsch-O’Brien/29706c9408b3c173f1e9475ef7cfe71cfc795766

7.   Azfar, A.: Dublin Core vs. Schema.org: A head to head metadata comparison. 2015. [online]. [2018-08-20]. https://seopressor.com/blog/dublin-core-vs-schemaorg-metadata-comparison/

8.   Hrčková, A.: Marketing knižníc orientovaný na používateľa [online]. Pozsony: Stimul, 2017. [2018-08-20]. http://stella.uniba.sk/texty/AH_marketing_kniznic.pdf

9.   Makulová, S., Hrčková, A.: Optimalizácia webových stránok pre vyhľadávacie nástroje. 2011. [online]. Pozsony: Elet, 2011. [2018-08-20]. www.elet.sk/seo/makulova-hrckova.pdf

10. Dollerová, J.: Prieskum kauzality medzi obsahom Wikipedie a zvýšením návštevnosti digitálnej knižnice UKB. 2017. [online]. In: Infos, 2017. [2018-08-20]. www.infolib.sk/files/infos_2017_prezentacie/prieskum_kauzality-dollerova.pdf

11. Čudrnák, M., Balko, G.: Web sen x skutočnosť – udalosti slovenského štátu v 4 kapitolách. 2017. [online]. In: Infos 2017. [2018-08-20]. http://www.infolib.sk/files/infos_2017_prezentacie/sskk_zbornik_sympozium-infos-2017.pdf

12. https://www.webumenia.sk/

13. Hrčková, A.: Marketing knižníc orientovaný na používateľa [online]. Pozsony: Stimul, 2017. [2018-08-20]. http://stella.uniba.sk/texty/AH_marketing_kniznic.pdf

14. Duriš, D.: Výskum Pizza SEO: Ako dosiahnuť lepšie lokálne výsledky? 2015. [online]. In: Pizza SEO.Pozsony, 2015. [2018-08-20].https://pizzaseo.com/sk/blog/lokalne-vysledky-lepsie-pozicie/

15. Marcotte, Ethan: Responsive web design [online]. New York: A Book Apart, 2011. [cit. 2018-08-01]. http://www.abookapart.com/products/responsive-web-design

16. Hrčková, A.: Marketing knižníc orientovaný na používateľa [online]. Pozsony: Stimul, 2017. [2018-08-20]. http://stella.uniba.sk/texty/AH_marketing_kniznic.pdf

17. Ez a cikk a HIBER, APVV 15-0508 projektnek köszönhetően jött létre.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)