„A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az egyik legrégibb kulturális egyesület, mely kimagasló reprezentativitással bíró, professzionálisan működő és az általa képviseltek érdekében hatékonyan cselekvő szervezet. Megkerülhetetlen szakmai partner minden, a könyvtárak és a könyvtárosság jövőjét meghatározó kérdésben. A 2016-2021 közötti stratégiánk küldetésében szerepel és szakmai érdekképviseletünk elemeként jelenik meg többek között a könyvtárosi kompetenciák folyamatos építése; önmagunk szüntelen fejlesztése; szolgáltatásaink szintjének emelése; olvasóink és látogatóink elégedettségének növelése, információhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében. Ehhez járul hozzá múltunk szakszerű feltárásának, hagyományaink ápolásának igénye; identitásunk növelése, szakmai elhivatottságunk megalapozása; a társadalom szolgálatában, az életminőség növelésében betöltött könyvtári hozzájárulás és szerep felismerése. Különösen igaz ez akkor, amikor az 50. ünnepi vándorgyűlésen vagyunk Keszthelyen.” (Barátné Hajdu Ágnes)

„A Visegrad Reads to Kids (Visegrád olvas a gyerekeknek) projekt előzményének tekinthető All of Europe Reads to Kids (egész Európa olvas a gyerekeknek) kezdeményezésről, valamint az ebbe a programba kapcsolódó Minden cseh olvas a gyerekeknek elnevezésű cseh civil szervezetről már korábban tájékozódhattak az olvasók a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros oldalain. A Visegrádi Alap által támogatott program elsődleges célja szintén az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyermekeknek szóló felolvasás fontosságára a Visegrádi Együttműködés országaiban, tehát a projektben Csehország mint fő szervező mellett Szlovákia, Lengyelország és Magyarország vett részt. Magyarország viszonylag későn, de a célkitűzéssel maximálisan egyetértve, a főbb elveket elfogadva csatlakozott a programhoz a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) révén. Kampányok, villámcsődületek keretében szerettük volna népszerűsíteni a felolvasást többek között iskolákban, könyvtárakban, családokkal foglalkozó intézményekben – de akár közterületen is.” (Gombos Péter – Szinger Veronika)

„A Rumini immár több mint évtizedes sikere bizonyítja például, hogy a magyar gyerekekre nem csupán a „kevés szöveg, sok kép” típusú kiadványok vannak hatással. Közben begyűrűznek persze a nemzetközi divatok is. Egyre népszerűbbek a képregények, de olyan külföldi sikersorozatok, mint a Ropi naplója vagy az Alkonyat is a népszerűségi listák élén vannak nálunk is. Ami kicsit „kilóg a sorból”, az a Szent Johanna gimi. Misztikus szál nélküli, helyenként kifejezetten intellektuális sorozat, a régi lányregények nyomdokán járva – s immár lassan egy évtizede változatlan sikerrel. A nemzetközi színtéren nem az effajta lányregények vannak az eladási listák élén.” (Huszti Ágnes)