A könyvtárak egyre több web 2.0–ás felületen (könyvtár 2.0) vannak jelen: a honlapon kívül a Facebook, YouTube, Instagram, vagy akár a moly.hu könyves közösségi oldalon. A könyvtárak szociális média–használatát látva azt a tanulságot vonhatjuk le1, hogy a közönségtől függően kell megválasztani a felületet, amelyen keresztül az olvasókhoz, használókhoz szólunk. Inkább legyen kevesebb ilyen platformunk, de azokat folyamatosan frissítsük, gondozzuk.
A Facebook jó választás a szélesebb közönség elérésére. Egyes tanulmányok2 szerint a nők a legfogékonyabbak és legaktívabbak a közösségi oldalakon – ezt ki lehet használni a megfelelő témák megválasztásával. A fiatalokat is könnyebb megszólítani az interneten való aktivitásuk miatt, de őket érdemes más felületeken (is) elérni – erre jó például az Instagram, a Tumblr és a Snapchat.
Az Instagram
Az Instagram eredetileg képkészítő– és megosztó alkalmazás volt, amelyet Kevin Systrom és Mike Krieger készített 2010 októberében3. Az eredetileg okostelefonra készített alkalmazás mára fontos marketingeszközzé nőtte ki magát, fejlesztői szinte hónapról hónapra előállnak valamilyen újdonsággal.
A folyamatos frissítéseknek hála nemcsak szórakoztató közösségi képmegosztó, hanem hatékony hirdetési felület is, amit a különböző márkák is előszeretettel alkalmaznak a célközönségük elérésének érdekében. A magyar könyvtárak közül is egyre többen használják. Előnye, hogy még közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, mint egy statikus honlap, vagy akár a Facebook oldal segítségével.
Az alkalmazás egyre több funkciót lát el: a képmegosztást követte a rövid videók közzétételének lehetősége, ezekhez természetesen hozzá is lehet szólni; de lehet közvetlen üzenetet is küldeni az egyes felhasználóknak. 2016–ban jelent meg a Stories funkció, amely 24 órán keresztül látható képes vagy mozgóképes tartalmak megosztására szolgál – ez folyamatosan bővül különféle matricákkal, feliratozási lehetőséggel, arcot követő interaktív maszkokkal. Utóbbival a Snapchatet másolták le a fejlesztők, ami a fiatal generáció kedvelt applikációja volt.4 2018 júniusában debütált egy újabb funkció – az IGTV, ami lehetővé tette, hogy hosszabb videókat is meg tudjanak a felhasználók osztani a követőikkel.
Az Instagram használata hazánkban
2018 májusában vált elérhetővé a CRANE adatvezérelt marketing ügynökség legfrissebb felmérése5, mely a magyar Instagram használat trendjeiről ad áttekintést. A Magyar Instagram Körkép 2017 decemberében és 2018 januárjában 5498 magyar Instagram–használó internetes megkérdezésével készült.
A válaszadók 76,2%–a naponta többször is megnézi az alkalmazást, de csak 55,83%–uk nyilatkozott úgy, hogy havonta tesz fel új tartalmat. A felmérésben megvizsgálták azt is, hogy a nemek megoszlását tekintve mely tartalmakat néznek legszívesebben a felhasználók: a városok, tájak, természet kategória lett a nyertes mindkét nemnél, a harmadik helyre az érdekes pillanatok került, amihez a könyvtár tud kapcsolódni, akár kulisszák mögötti fotókkal, vagy egy–egy rendezvényen készült pillanatképpel.
A felmérésből kiderült az is, hogy a direkt reklámot nem szeretik a felhasználók, de a márkák jelenléte nem zavarja őket, sőt 69,9% rá is keres, vagy követi a kedvenceit. A könyvtárak esetében nem valószínű az agresszív, idegesítő reklám, de figyelembe kell venni, hogy ki az a korosztály, csoport, akit elérünk az Instagramon keresztül, és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeinkről, lehetőségeinkről érdemes tájékoztatni őket; az általános ’könyvtárba járni jó’ élmény megmutatásán túl.
A trendek között kiemelt szerepet kapott a Stories funkció is: a válaszadók nemcsak feltölteni, hanem nézegetni is szeretik mások ’történeteit’. A 18 év alattiak használják a legaktívabban (41,14%), utánuk a 18–24 év közöttiek (35,87%). Kiderült az is, hogy akik gyakran használják ezt a funkciót, azok gyakrabban lépnek be az alkalmazásba – naponta többször is (89,5% nyilatkozott így). A felmérés megállapítása szerint, ha használjuk ezt a funkciót, akkor 24,61%–kal több követőre tehetünk szert az átlaghoz képest.
A felmérés idején az alábbi öt magyar kulturális intézmény rendelkezett a legtöbb követővel:
MÜPA @mupabudapest – 7 560 követő
A38 @a38ship – 7 190 követő
Magyar Nemzeti Galéria @nemzetigaleria – 2 630 követő
Országos Széchényi Könyvtár @nemzetikonyvtar – 1 027 követő
A legkönnyebben elérhető célcsoport
A nehezebben megszólítható kamasz korosztályt több felmérés szerint Instagramon könnyű elérni. A Marketing&Media Online egyik 2017–es cikke6 szerint a magyar 18 éven aluliak nagyobb arányban vannak jelen Instagramon, aktívabbak: több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és nyitják meg az alkalmazást. Az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria online kutatásából kiderül az is, hogy a vizsgált korosztály 92%–a rendelkezett Instagram–profillal, és akár óránként megnyitják az alkalmazást.
Ezt a jelenséget kihasználhatják a könyvtárak is: az Instagramon elsősorban a fiatal korosztálynak célzott tartalmakkal, ajánlókkal, de ezen kívül persze általános érdeklődésre számot tartó bejegyzésekkel.
A könyvtár szempontjából a tanulmány egyik hasznos megállapítása, hogy a lányok szívesen követnek idézetes vagy vicceket megosztó profilokat – a fiúk inkább az ismeretterjesztő tartalmakat követik.
A fenti kutatást megerősíti – igaz az amerikaiakra vonatkozóan – a Pew Research Center 2018 májusában közzétett cikke7 is, mely szerint az amerikai fiatalok körében a legnépszerűbb oldal a YouTube után az Instagram (ezt követi a Snapchat, majd a Facebook). A közösségi média–használathoz hozzájárul az is, hogy a tinik 95%–a rendelkezik okostelefonnal, és szinte állandóan online–ok.
Az Instagram használata a hazai könyvtárak körében
A legnagyobb követőbázissal a magyar könyvtárak közül az Országos Széchényi Könyvtár (@Nemzetikonyvtar) rendelkezik, 1028 követővel. Az Instagramra regisztrált könyvtárak között találunk egyetemi, városi, illetve megyei könyvtárakat is.
Néhány jó példa:
Az egri Bródy Sándor Könyvtár (@brodylibrary) – 354 követővel, rendszeresen osztanak meg fotókat a könyvtári rendezvényekről.
SZTE Klebelsberg Könyvtár (@sztekk) – 338 követővel, az ő profiljuk erőssége a modern, új épület, ami vonzóvá teszi a könyvtárba járást.
A vecsési Róder Imre Városi Könyvtár (@vecsesikonyvtar) – 322 követővel, a programokról, kulisszák mögötti eseményekről, könyvekről osztanak meg képeket.
Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (@konyvtarkaposvar) – 235 követővel, színes profillal – rendezvények, életképek, ajánlók szerepelnek náluk.
Dr. Kovács Pál Könyvtár Győrben (@dr.kovacs.pal.konyvtar) – 225 követővel, változatos tartalommal: egyrészt a könyvtárukról, rendezvényekről, de az olvasáshoz kapcsolódó vicces képeket is megosztanak.
Az Instagram használatához
Amennyiben van a könyvtárunknak Facebook oldala, érdemes összekötni a két fiókot, így automatikusan meg tudunk osztani mindkét felületen egy képet vagy videót. Persze van mód a bejegyzések utólagos, kézi megosztására is, amit időzíthetünk egy megfelelő időpontra.
Az Instagram elsősorban a gyors képmegosztásról szól, ám a könyvtár esetében dolgozhatunk több előre elkészített képpel és állandó rovatokkal is.
Állandó rovatok, vagy ’bejegyzés–típusok’:
könyvajánló,
filmajánló,
folyóiratajánló,
könyvtár részei – működése,
kulisszák mögötti fotók, videók
újdonságok,
programok – kitelepülések,
egyéb könyves tartalmak: vicces képek (mémek), idézetek, kreatív fotók könyvekkel (arcok, mondatalkotás a könyvcímekkel, stb.)
Az Instagram használata a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban
A fiókot 2017. február 8–án indítottam el, a könyvtár vezetőségének engedélyével – a rovatokat és bejegyzéstípusokat előzetesen meghatározva. Az Instagram fiókunk profilképe megegyezik a Facebook oldalunkon használt képpel, illetve a bemutatkozás résznél ugyanaz a szlogen (Tudás, élmény, találkozás) szerepel – ezzel is erősítve az egységes arculatot.
 |
Instagram fiókunk
Az Instagram fiókhoz kapcsolódó adatok minden munkatárs számára nyilvánosak. A lehetőségekhez mérten több embert is bevontam a fiók használatába. Rajtam kívül egy kolléga használja személyesen is ezt az alkalmazást, ő hozzáférést is kapott a könyvtári fiókhoz (az alkalmazásba már több profillal be tudunk lépni, ami megkönnyíti a használatot). Több kollégánk pedig ötleteket ad a további tartalmakhoz (pl. gyerekkönyvtár, médiatár).
Jelenleg a fiókunkon 211 bejegyzés található, és 200–an követnek minket. A legnépszerűbb képek az életképek, személyek, vagy érdekes „kulisszák mögötti” fotók.
A @bdkszombathely képei és videói között igyekszünk többféle tartalmat megjeleníteni, a legnépszerűbbek az életképek, érdekes helyzetek, vagy amikor a könyvtárosaink mutatják meg magukat.
Vannak visszatérő bejegyzéstípusok – ’rovatok’ is:
#ismerdmegakonyvtarunkat: képek az egyes helyekről, pár szóban képaláírásként, hogy mit szolgáltatunk ott
#kulisszakmogott: a felhasználók elől általában zárt helyekről (pl. raktár), vagy egy rendezvény előkészületeiről
Új könyveink polcról
Ajánló polcainkról – asztalokról, ezek mindig valamilyen tematikus könyvajánlók
#minikonyvajanlo: pár mondatos ismertetés, főként a ritkábban kölcsönzött könyvekről
Angol nyelvű könyvajánlónk
A fentieket alkalomszerűen osztom meg, kivételt jelent az angol nyelvű könyvajánló, amit minden hónap elején teszek közzé. Ezeket a tartalmakat általában automatikusan továbbosztom a könyvtár Facebook oldalára is.
Ezeken kívül szintén változó időközönként osztok meg fotókat rendezvényekről, egyéb könyvtári életképeket, illetve meghívókat, plakátokat (utóbbiakat nem osztom tovább Facebookra, mivel ezek amúgy is megjelennek ott).
A bejegyzéseknél fontos, hogy releváns címkéket válasszunk – nálunk szinte minden szerepel: a #bdkszombathely #bdk #szombathely #könyvtár #konyvtar szavak. A továbbiak pedig az adott bejegyzéshez illeszkedve (ékezettel és/vagy ékezet nélkül) pl. #gyerekkönyvtár #újkönyvek #médiatár #kölcsönözhető #programajánló stb.
A Story funkciót ritkábban használom, de amióta el lehet menteni a profil oldalára az egyes történeteket („fókuszba helyezni”), a praktikus vagy érdekes történeteknek külön csoportokat hoztam létre: Életképek, Tippek. A Tippek ’albumban’ a könyvtárhasználathoz kapcsolódó ’történeteket’ mentettem el, amiket ismert vicces gif figurákkal (mémekkel) dobtam fel – ezek nem vesztik el az érvényességüket, és ha valaki a profilunkkal ismerkedik, jó bepillantást nyújt, hogy mire számíthat.
A felhasználók kapcsolatba léphetnek velünk hozzászólások, vagy közvetlen üzenet (direct message, röviden DM) segítségével. Egyelőre a kapcsolattartás elsődleges online felülete a Facebook oldalunk, de a többplatformos jelenlét csak a hasznunkra válhat.
Az Instagram egy hasznos felület arra, hogy a fiatalabb korosztályt elérjük, közösséget építsünk és még könnyebben megmutassuk magunkat, a szolgáltatásainkat, a rendezvényeinket.
Jegyzetek
1. Waldinger Dóra: Új kommunikációs eszköz a könyvtárak számára: a Tumblr. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2017. 26. évf. 7. sz. 15–22. p.
2. Magyar Instagram Körkép 3.0 https://www.crane.hu/itt–a–magyar–instagram–korkep–3–0 [Letöltve: 2018. május 17.]
3. Instagram Our Story https://instagram–press.com/our–story/ [Letöltve: 2018. április 27.]
4. Már ki is próbálhatja: lemásolta az Instagram a Snapchat legjobb funkcióját http://hvg.hu/tudomany/20160803_instagram_stories_onmegsemmisito_kepek_videok_snapchat [Letöltve: 2018. április 27.]
5. Magyar Instagram Körkép 3.0 https://www.crane.hu/itt–a–magyar–instagram–korkep–3–0
6. Marketing&Media Online: Meghódította a fiatalokat az Instagram http://www.mmonline.hu/cikk/meghoditotta_a_fiatalokat_az_instagram/ [Letöltve: 2018. április 27.]
7. Teens, Social Media & Technology 2018 http://www.pewinternet.org/2018/05/31/teens–social–media–technology–2018/ [Letöltve: 2018. április 27.]