A könyvtári szabványosítás egyes nemzetközi és hazai fejleményeiről*

Kategória: 2018/ 5

Bibliográfiai hivatkozások egységesítése

A könyvtári szabványosítás önmagában is tág terület, amely a könyvtári dokumentumok feldolgozását és az adatok cseréjét megkönnyítő eljárásokon túl magában foglalja a digitális adatok megőrzését, a fizikai példányok megóvását, a nemzetközi ilyen-olyan azonosítók (ISBN, ISSN, ISMN, ISIL stb.) kezelését, s még sorolhatnánk hosszan, mi mindent. A könyveknek az üzletekben vagy a könyvtár polcain való elérhetősége/megtalálhatósága a szabványok következetes alkalmazásán múlik, de példának okáért a bibliográfiai hivatkozások elkészítése is egy adott szabványon (ISO 690) alapul.

A nemzeti könyvtár igyekszik tehát ezen a téren is aktívan közreműködni: az OSZK a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) „Információ és Dokumentáció” műszaki bizottságán (TC 46) belül két albizottság munkájában vesz részt, ezek a műszaki interoperabilitásért felelős SC 4-es és az „Azonosítás és leírás” elnevezésű SC 9-es albizottság.

Utóbbin belül működik a 15-ös munkacsoport (WG15), amely a már említett bibliográfiai hivatkozások szabványának (ISO 690) kidolgozásáért felel. A szabvány teljes címe egyébként: „ISO 690 Információ és dokumentáció. Irányelvek az információforrások bibliográfiai hivatkozásaihoz és idézéseihez”. Érdekes fejlemény a szabvány átdolgozása terén, hogy a jövőben a hivatkozásokban lévő egyes adatelemeket normalizálni szeretnék, igazítva azokat a már meglévő, egyéb ISO-szabványokhoz. A dátum pl. az ISO 8601 előírásai szerint a bibliográfiai hivatkozás részeként is így mutatna: év-hónap-nap, vagyis 2018-05-28. Szintén említést érdemel, hogy általános elvként vezetnék be az elektronikus lelőhelyek, konkrét URI-k megadásának mellőzését, mivel ezek az idők során legtöbbször elévülnek, „a semmibe mutatnak”. Ezek helyett esetleg valamely azonosítót (pl. DOI) érdemes használni, kiegészítve egy archívumra (pl. https://web.archive.org/) való hivatkozással, jóllehet ez utóbbiak tartós fennmaradására sincs garancia. Megkönnyítendő a szabvány műszaki implementálását a munkacsoportban az a döntés született, hogy a szabvány mellékleteként egy általános adatmodell-leírást jelentetnek meg, illetve megadnak egy ugrópontot, ahonnan a szabvánnyal kompatibilis sémák letölthetők.

Megőrzés, nyelvkódok, nemzetközi azonosítás

A nemzeti könyvtárnak (és más könyvtáraknak is) kulcsfontosságú az állományuk megőrzése, lett légyen szó „hagyományos” vagy digitális tartalmakról. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal együttműködve, közös munkacsoportban (ISO/IEC JTC 1/SC 34/JWG 7 EPUB) kerül kidolgozásra egy hosszú távú megőrzésre alkalmas EPUB-formátum (EPUB/A). A szabvány két részes lesz, második része magában foglalja majd az információs csomagok elkészítését, jelesül a megőrzési metaadatok specifikálását és a szükséges METS-alapú adatséma meghatározását. Mindezek jelentőségét az archiválásban érdekelt könyvtárak valószínűleg megfelelően értékelik majd. Ami a fizikai műpéldányokat illeti, említést érdemel, hogy az Európai Szabványügyi Szervezeten belül külön műszaki bizottság (CEN/TC 346) foglalkozik a kulturális örökség megőrzésével.

Érdekesség a nyelvkódok világából: a nyelvek nevének háromjegyű betűkódjait tartalmazó nemzetközi szabvány (ISO 639-2:1998), amely forrása a könyvtári feltárás során hazánkban használt MSZ 3400:2001 szabványnak, kiegészült a montenegrói nyelv kódjával (cnr), amely egy 2008 óta tartó hosszas procedúra végére tett pontot. A korábban a szerb nyelv dialektusaként elutasított montenegrói nyelv önálló volta mellett a végső érvet az jelentette, hogy a montenegrói állam megtette államnyelvvé.

A nemzetközi azonosítás terén egyébként három új szabványkiadás is napvilágot látott az elmúlt évben:

ISO 2108:2017     Információ és dokumentáció. Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám (ISBN)

ISO 3297:2017     Információ és dokumentáció. Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma (ISSN)

ISO 20247:2018 Információ és dokumentáció.  Nemzetközi könyvtári példányazonosító (ILII)

Az első kettő magyar nemzeti szabványként való átültetése most zajlik, az ILII (International Library Item Identifier) honosításáról egyelőre még nem született döntés. Az új ISSN megjelenése 2020-ra várható.

Címkék