Az Edinburghi Egyetemi Könyvtár 2016-ban csatlakozott az IIIF konzorciumhoz. Az International Image Interoperability Framework (IIIF)² kezdeményezés célja műszaki megoldások definiálása annak érdekében, hogy a weben elérhető képalapú digitális gyűjteményekhez a kutatói szféra elvárásainak megfelelő szintű hozzáférést lehessen nyújtani, elősegítve egyben a rendszerek közötti átjárhatóságot. A megoldások megfogalmazásakor mindenekelőtt a kapcsoltadat-technológiát veszik alapul, illetve a szabványos protokollok alkalmazását. Az interfészek (API-k) specifikálásán túl konkrét fejlesztésekkel, nyílt forráskódú eszközökkel, például képnézegető szoftverekkel is támogatják a felhasználói közösséget.³ A kezdeményezés hátterében elsősorban közgyűjtemények és fejlesztőcégek találhatók. Az edinburghi kollégák kísérleti projektjének egyik kimondott célja az volt, hogy minél gazdagabb és pontosabb metaadat-tartalommal ellátott képeket tegyenek elérhetővé az IIIF végpontokat lekérdező (humán vagy gépi) felhasználó számára. Az elsődlegesen bevitt adatok minőségéért a művészettörténetben otthonos feldolgozó munkatárs felelt, a rekordok RIMMF-ben való adatgazdagítását, a leírások RDA-sítását könyvtáros gyakornokok végezték.

1. ábra
Példa egy digitalizált objektum és metadaatai megjelenítésére a LUNA rendszerben (részlet)

A kiindulási alap tehát a LUNA képnézegető szoftverben online közzétett, metaadatolt 255 digitalizált objektum volt. A kiválasztott gyűjtemény 16-19. századi nyomtatott források másolatait tartalmazza, főként a korban élt orvosok portréit. A LUNA alkalmazás maga is kreál ún. IIIF Manifesztációkat, vagyis az IIIF-kompatibilis rendszerek számára elérhető, lekérdezhető leírásokat az egyes digitalizált források – tudományos igényű – megjelenítéséhez. (A JSON-LD-dokumentumként definiált Manifesztációk a digitális reprezentáció struktúrája és tulajdonságai mellett leíró adatokat tartalmaznak a digitális objektumról magáról vagy a benne foglalt szellemi alkotásról.) A skót könyvtáros kollégák azonban tartalmasabb Manifesztációk létrehozását célozták meg. A már említetten kívül további célkitűzésük volt a discovery-eszközben (DiscoverEd⁴) elérhető tartalomtípusok tárházának bővítése.

A választott eszköz: a RIMMF

A vázolt célok megvalósítására az edinburghi könyvtárosok egy ingyenesen letölthető alkalmazást, a RIMMF-et⁵ választották. Jóllehet a szoftver alapvetően az RDA-oktatás támogatására, az FRBR-alapú feldolgozás demonstrálására készült, illetve az eljövendő könyvtári metaadatoló rendszerek egyfajta prototípusaként szolgál, kiválóan alkalmazható az RDA elemkészletére és szótáraira épülő, eltérő formátumokra konvertálható leírások gyártására. A program emellett a feldolgozás során lehetővé teszi egyéb külső névterek, így pl. a VIAF alkalmazását.

A 15 pár tesztrekord elkészítése megfelelő kutatómunkát és szakértelmet igényelt. A kiindulási alapot a LUNA-ban található metaadatok jelentették. Ezek felhasználásával és kiegészítésével, gazdagításával készültek el az entitásrekordok: az eredeti (analóg) és a digitális változathoz külön Megjelenési Forma-rekord készült, ezek a megfelelő kapcsolatjelölővel („electronic reproduction (manifestation)” és „electronic reproduction of (manifestation)”) mutatnak egymásra. Az – immáron a RIMMF jóvoltából az RDA-elemek URI-azonosítóit is tartalmazó – rekordokat MARC 21 formátumra hozták és feltöltötték a saját forráskezelő rendszerükbe (Alma), ahol még tovább bővítették – például – a kongresszusi könyvtár tárgyszókészletéből. A konverzió során szintén egy térítésmentes alkalmazást, a MarcEditet⁶ vették igénybe. A projekt végső fázisát az adatok szemantikus publikálása jelenti majd, ennek előkészítése jelenleg zajlik.

A munkamenetet az alábbiakban a projekt során keletkezett rekordtípusok bemutatásával illusztráljuk.

 2. ábra
A Mű-rekord a rekordkapcsolatokkal

A Mű leírása a RIMMF-ben kapcsolódik az eredeti információforrás mint Megjelenési Forma és a digitális másolat mint Megjelenési Forma leírásához, valamint a Kifejezési Forma rekordjához.

A Kifejezési Forma leírása – a Műéhez való „inverz” kapcsolódáson kívül – természetesen szintén tartalmazza a két Megjelenési Formához való kapcsolatot:

3. ábra
A Kifejezési Forma-rekord a rekordkapcsolatokkal

Az analóg forrás leírását magában foglaló Megjelenési Forma-rekord kizárólag az eredeti objektumról közöl információkat, a – már említett – „elektronikus másolata” („electronic reproduction (manifestation)”) kapcsolatjelölővel irányítva el a felhasználót a digitális szurrogátum adataihoz: