„A digitalizálás első lépéseiben fontos meghatározni, milyen célból, kiknek, hogyan juttatjuk el a digitális dokumentumokat. Ezek sok későbbi lépést meghatároznak. Nem mindegy például, hogy saját vagy idegen állományt digitalizálunk-e; könyvtáron belül vagy online tesszük-e hozzáférhetővé; a szolgáltatás nyilvános vagy térítéses, jövedelmet eredményez? Amennyiben a digitális dokumentumainkat online, a könyvtár épületén kívül is hozzáférhetővé szeretnénk tenni, ez óhatatlanul is érinti a szerzői jogot. A digitalizálásra és az online szolgáltatásra több ponton is vonatkozik a szerzői jog, túllépve a könyvtárak hagyományos szabad felhasználásán, ezért fontos tisztában lenni ezek feltételeivel, a szükséges feladatokkal.” (Moldován István)

„A 2010-es évektől kezdődően egy új könyvtártípus elterjedését vehettük észre. Az intézmény a zöld könyvtárból nőtte ki magát, jelenleg leginkább a zöld könyvtárak részeként működik, a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálja és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. A könyvtáraknál megszokott hagyományos szolgáltatásokkal rendelkezik: gyűjtés, őrzés és tárolás, a hozzáférés biztosítása, gyűjtőköre viszont nem az évszázadok óta megszokott dokumentumokra, jórészt könyvekre terjed ki, hanem a mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen elemére: a vetőmagokra. Ebből ered angol elnevezése is: seed library.” (Dubniczky Zsolt)

„A 2007 augusztusában Sepsiszentgyörgyön, a Kárpát-medencei iskolai könyvtárosok számára megrendezett Mikes Konferencia igazi mérföldkőnek számított az erdélyi magyar iskolai könyvtárosoknak. Ott született meg a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja, amelyet félesztendő múlva román változata is követett. A blogon nemcsak a Hargita megyei könyvtárosi hírek, rendezvények, ötletek és más szakmai tapasztalatok kerültek megosztásra, hanem nyitva állt az erdélyiek előtt is. A blogon lévő szakmai tippek, tanácsok, elképzelések valóságos ötletbörzévé nőtték ki magukat.” (Borbé Levente)