A hiteles digitális másolatról és a másolati példányok bibliográfiai kezeléséről – 1. rész: Hitelesség szabványos alapokon

Kategória: 2017/10

Jelen írás több, a 3K-ban nemrégiben napvilágot látott cikkre is reflektál. Ezek közül kiemelném Maróthy Szilvia Elektronikus forráskritika című, kiváló tanulmányát1, amely fontos, a kulturális örökség-megőrzés szempontjából esszenciálisnak nevezhető problémára hívja fel a figyelmet, amikor a digitális tartalmak hivatkozhatóságának, megbízhatóságának kérdését járja körül. A cikk gondolati értékéhez csak hozzáad, hogy szerzője nem könyvtáros, ellenben az elsődleges „könyvtárfogyasztók”, a filológusok táborához tartozik. Maróthy maga is említi a Digital-Surrogate Seal of Approval (Digitális-hasonmás elismerő pecsét, DSSOA) szabványt2, amelynek célja, hogy megfogalmazza a hiteles digitális másolat elkészítésének követelményrendszerét. A hitelesség, illetve annak ellenőrzése tehát kulcskérdés, nem csupán a filológiai pontosságú hivatkozhatóság, hanem – ahogy látni fogjuk – a bibliográfiai megközelítés nézőpontjából is. (Jelentős és időszerű ugyancsak, de e cikk tárgyát nem képezi az elektronikusan született dokumentumok kezelésének problematikája.)3

Miért is digitalizálunk?

Egy nemzeti gyűjtemény, amelynek feladatkörét ha nem is kőbe, de jogszabályokba vésték, és amely sok esetben a kulturális örökség unikális dokumentumait őrzi, egy digitalizálási projekt első lépéseként létre kell hozza saját digitalizálási szabályzatát, amelynek megfogalmazásakor első körben tisztázandó, hogy mik a digitalizálás céljai, úgymint példának okáért a szöveges információtartalom közvetítése (vö. korszerű könyvtári információszolgáltatói funkció), avagy valami ezen túlmutató szolgáltatás nyújtása. Egy nemzeti könyvtár esetén elvárható egy, a modern könyvtári szolgáltatás-felfogással (is) megférő, ugyanakkor nemzeti könyvtári specifikus célmeghatározás. Ilyen lehetne például az alábbi:

Az OSZK – a korszerű könyvtári feladatfelfogással összhangban – információszolgáltató intézmény, nemzeti könyvtári és szakkönyvtári feladatköréből ered ugyanakkor az információszolgáltatás rávonatkozó speciális értelmezése, valamint az abból fakadó célkitűzések. Az OSZK a magyar írott kulturális örökség megőrzéséért felelős intézmény, egyben  a magyar nyelv- és irodalomtudomány, illetve történettudomány szakkönyvtára. Nemzeti könyvtári és szakkönyvtári funkcióiból eredeztethetően a gyűjteménye digitalizálásával elérendő elsődleges célja:

  • hiteles forrásanyag nyújtása a tudományos igényű kutatás számára, amely esetben
  • a hitelesség az eredeti (analóg) objektumokat a lehetséges legnagyobb mértékben tükröző, azokat a bennük rejlő információtartalmak közvetítése szempontjából a mindenkori felhasználó számára helyettesíteni képes digitális korpusz létrehozását jelenti, ahol
  • az információtartalom magában foglalja a teljes tipográfiai (vagy egyéb technológiával történő) kivitelezést, úgymint szöveg, illusztrációk, az egyes elemek külalakja és elrendezése, stb.

Másodlagos célok:

  • a hiteles digitális korpuszra épülő egyéb szolgáltatások kialakítása, pl. példányok (és gyűjtemények) virtuális rekonstrukciója, az általános társadalmi információigény kielégítését célzó szolgáltatások, stb.

A célkitűzésben tehát érdemes hangsúlyt adni a hitelességnek, ami a modern könyvtári szolgáltatás kulcsfogalma. Kérdés, hogy ez a hitelesség miféle műszaki vagy egyéb eszközökkel garantálható. Ezen a ponton érdemes körüljárni a könyvtári digitalizálás szabályozásának jelenlegi jó gyakorlatait.

A kulturális örökség digitalizálásának szabályozása – a FADGI irányelvei

A Federal Agencies Digital Guidelines Initiative (FADGI) tagjai főként Egyesült Államokbeli könyvtárak (köztük a Kongresszusi Könyvtár), de megtalálható a tagok között az Igazságügyi Minisztérium és a NASA is, a kulturális örökség kategóriájába tartozó objektumok digitalizálására vonatkozó irányelveiket4 ugyanakkor szerte a világon alkalmazzák. Érdemes ezeket kiindulási pontként venni saját szabályzatunk megfogalmazásakor. Az irányelveket megfogalmazó dokumentum a következő témákra tér ki:

  • Digitális állókép készítése: raszterkép létrehozása, képparaméterezés, digitalizálási környezet, színkezelés stb.;
  • Színkódolás pontossága: színtér, színhőmérséklet (a kép készítése és megtekintése szempontjából), lineáris vs. tömbös elrendezés minősége, a különböző interpolációs algoritmusok minősége;
  • Digitáliskép-teljesítmény: működési kritériumok és mértékek meghatározása a kutatási vagy minőségellenőrzési célú digitális képek jellemzőinek értékelésére, valamint a felbontásra, zajra, színkódolásra, hibás színregisztrációra stb., illetve a rendszer teljesítményének mérésére;
  • Munkafolyamat-példák: képfeldolgozásra, élesítésre stb. vonatkozó irányelvek;
  • Minimum-metaadat: a mesterfájlok rendezése, megtalálásához és felhasználásához szükséges minimális metaadat-készlet meghatározása;
  • Fájlformátumok: javasolt formátumok, a mesterfájlok és származtatott fájlok kódolása;
  • Fájlelnevezés;
  • Alapvető tárolási javaslatok;
  • Minőség-ellenőrzés: a képek és metaadatok minőségének biztosítása és minőségi kontrollja, a képek megvizsgálása, elfogadása vagy elvetése, metrológia: eszközök biztosítása a minőség és teljesítmény pontosságának méréséhez, stb.;
  • Optikai karakterfelismerés.

A dokumentum többek között hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó személyzetnek az alapvető fotográfiai szakismereteken kívül speciális készségekkel és kellő tapasztalattal szükséges rendelkeznie, ezek hiányában az irányelvek nem implementálhatók.

A szervezet az előállítandó minőség függvényében négy digitalizálási szintet határoz meg. Az első két szint az „informális” célú digitalizálásra vonatkozik, a „négy csillagos” pedig a lehető legkorszerűbb, szinte bármilyen célnak megfelelő digitalizálásra. A jövőbeli újradigitalizálások elkerüléséhez a legalább harmadik szintű („három csillagos”) digitalizálás ajánlott, amely megfelelő, magas szintű digitalizálási berendezéseket követel, és megfelel az irányelvekben megfogalmazott minimum minőségi elveknek. Fontos: megfelelő berendezés hiányában vagy meg kell újítani a gépparkot, vagy külső szállítónak szükséges kiadni a munkát.

A hitelesség mérése és értékelése

A FADGI digitalizálási programja három elemből épül fel:

  1. műszaki irányelvek és paraméterek;
  2. jó gyakorlatok;
  3. Digitális Képek Megfelelőségi Értékelése (Digital Imaging Conformance Evaluation (DICE)).

A három elem együttes implementálása felel meg a FADGI-kompatibilis digitalizálási környezet kialakításának. A szervezet egy külön célszoftvert is kínál a megfelelőség hitelesítésére, illetve a monitorozásra. Ez a tesztelő program az alábbi paraméterek alapján értékel:

  • Mintavételi gyakoriság: a felbontás mérésére, ppi-ben vagy képpont (pixel) per mm-ben. A paraméter az eredeti dokumentum méretéről is nyújt információt. A felbontás mérését az ISO 12233:2014 szabvány definiálja.5
  • Tónus-reszponzivitás (OECF): Optoelektronikai Konverziós Függvény (Opto-Electronic Conversion Function, OECF) – annak mérésére szolgál, hogy a digitális képkezelő rendszer milyen pontosan konvertálja a fényszinteket digitális képpontokká. A mérést az ISO 14524:2009 szabvány definiálja.
  • Fehéregyensúly hiba: a digitális fájl színsemlegességének mérésére. A dokumentum kitér a színcsatornák fájlformátumokra jellemző, speciális értékeire.
  • Megvilágítás egyenetlensége: mind a megvilágítás, mind a lencsék teljesítménye befolyásolja. Az árnyalás mérését az ISO 17957:2015 definiálja.
  • Színpontosság: a színértékelésre nem létezik tökéletes eljárás, a FADGI rendszerében színdifferencia-számítással (ΔE2000) mérik a színpontosságot.
  • Színcsatorna hibás színregisztrációja: a lencsék némileg tökéletlenül fókuszálják a piros, zöld és kék fényt. Ez a paraméter a lencsék teljesítményére vonatkozik.
  • Modulációs átviteli függvény / térbeli frekvencia válasz (Modulation Transfer Function / Spatial Frequency Response, MTF/SFR): a modulációs átviteli függvény az eredeti kép és a digitális kép közötti kontraszt mérésére szolgál. Az MTF-et az output kép és az ideális kép közötti modulációs arányként definiálják. A térbeli frekvencia válasz a rendszer kontraszttartó képességét méri az egyre kisebb képrészletek vonatkozásában. E két függvény segítségével a felbontás pontos meghatározására van lehetőség a mintaviteli gyakorisággal összefüggésben. A következő szabványok határozzák meg az MTF/SFR mérését: ISO 12233:2000, ISO 16067-1:2003, ISO 16067-2:2004.
  • Reprodukciós szint pontossága: az eredeti objektum mérete és a digitális képen található objektum mérete közötti kapcsolatot méri. Az eredeti digitális kép viszonylatában ppi-ben vagy képpont per mm-ben (ppmm) értelmezendő paraméter. Példa: ha egy vonalzóról készítünk egy 400 ppi-s képet, akkor a megfelelő méret visszaadásához 400 ppi-ben szükséges kinyomtatnunk vagy megjelenítenünk. A kulturális örökség digitalizálása esetén kiemelten fontos, hogy megtartsuk az eredeti mérettel való kapcsolatot.
  • A mikrofilmezett dokumentumok eredeti mérete csak akkor állapítható meg, ha a készítésükkor rögzítették a kicsinyítési arányt. Ha nem akarjuk, hogy elvesszen az eredeti méretre vonatkozó információ, fel kell tüntetni a digitalizálás során a metaadatok között. Mindazonáltal a mikrofilm digitalizálásakor a kicsinyítési arányt nem veszik figyelembe.
  • Élesítés: az élesítés általában a digitáliskép-kezelő rendszerek része, gyakran olyan formában, hogy a felhasználónak nincs ellenőrzése a folyamat fölött. A három fő élesítési folyamat közül az első a digitalizáláshoz magához kapcsolódik (a fényképezőgép beállításai révén), a második az utófeldolgozáshoz, míg a harmadik a kimenethez (nyomtatás vagy megjelenítés esetén).
  • Zaj: a digitális képek olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek nem részei az eredeti képnek, ahogy ez egyébként a hagyományos fotográfiák esetében is jellemző az eredeti objektum viszonylatában. A DICE a látható zajokat méri, és egy mérési értékkel látja el.
  • Ferdeség: paraméter a fájlban található kép egyenességének mérésére. Szükség van rá azért is, mert minden 90 fokostól eltérő elfordítás hatással van a felbontásra, a fájl integritására.
  • Képmező-zaj: a paraméter számba veszi a képhez nem tartozó fizikai elemeket (por, karcolásnyomok stb.) a digitalizálási rendszerben.
  • Geometriai torzítás: a geometriai torzítás kezelése kritikus eleme a hiteles másolatkészítésnek, a fényképezőgépek lencséi jellemzően jelentős torzítású képeket készítenek még egyébként ideális körülmények között is. A kulturális örökségek fényképezése jó minőségű, a közeli fókuszálást lehetővé tevő optikai eszközöket kíván. A digitális másolatkészítésre tervezett minőségi lencsék nagyon jól kezelik a geometriai torzítást, az így készült mesterfájlok utólagos szoftveres korrekciója elkerülendő. A digitális fényképezőgépek geometriai torzításának mérését az ISO 17850:2015 definiálja.

Formátumok?

Ami az állományok formátumát illeti, miután nincsen egyetlen, minden alkalmazás szempontjából kielégítő mesterfájl-formátum, a FADGI táblázatos formában közli az egyes projektekhez javasolt formátumokat, amelyek közül a hosszú távú megőrzési stratégiával összhangban szükséges választani. Az eredeti objektum természetének és a projekt céljának megfelelően egy vagy több formátumú mesterfájl készülhet.

A FADGI által meghatározott két mesterfájl-típus a megőrzési mesterfájl és az előállítási mesterfájl. Előbbi a digitalizáló szervezet által előállítható legjobb másolat, ahol a „legjobb” az adott projektcélnak való megfelelést jelenti, valamint a képességet, hogy további mesterfájlok és származtatott fájlok készüljenek belőle. A mesterfájlt széles színskála és – a vizuális sík megjelenítést lehetővé tevő – megfelelő lineáris felbontás jellemzi. A megőrzési mesterfájlok formátumának meg kell felelnie a hosszú távú megőrzés állította kívánalmaknak. Ha a formátum hosszú távon fenntarthatónak minősül, a fájlokat megőrzési mesterfájlként eltesszük, ha nem, akkor adott esetben konvertáljuk, és az új változatot archiváljuk megőrzési mesterfájlként. Ha a konverzió az adatvesztés veszélyével fenyeget, a fájlokat az eredeti formátumban is eltesszük.

Ami az előállítási fájlokat illeti, ezek egy vagy több megőrzési mesterfájl tartalmának a feldolgozásával jönnek létre. Ilyen feldolgozási eljárás lehet pl. több térképszelet digitális egybeöltése, avagy az eredeti fájl esztétikai vagy egyéb célú korrekciója. Utóbbi esetben a javított változat az előállítási mesterfájl. A megőrzést célzó intézmények ugyanakkor inkább technikai módosításokat hajtanak végre, mint esztétikai jellegűeket, ilyenre példa, ha a megőrzési mesterfájl esetében a fényintenzitás lineáris reprezentációját alkalmazzuk, míg az előállítási mesterfájlon gammakorrekciót.

A mesterfájlok permanens értéket képviselnek, így a megfelelő rendszerkörnyezetet kell biztosítani a számukra, példának okáért olyat, ahol az olvasás/írás lehetősége minimalizált, és ezen kívül is zajlik egyéb megőrzési célú adatkezelés.6 Velük ellentétben a szolgáltatási fájlok másodlagos példányok, általában nem permanens részei a gyűjteménynek. Ezeknek a származtatott fájloknak a forrásai a megőrzési vagy előállítási mesterfájlok. Tipikus felhasználásuk: végfelhasználói szolgáltatás nyújtása, jó minőségű másolat készítése, szöveges reprezentáció készítése optikai karakterfelismertetéssel. A származtatott fájlok sok esetben veszteséges tömörítések, illetve viszonylag rövid idő alatt elavulnak.

A FADGI irányelvei értelmében tömörítés mind a mesterfájlok, mind a származtatott fájlok esetén alkalmazható. Veszteségmentes tömörítést (LZW, JPEG 2000) bármilyen felhasználás esetére alkalmazhatunk. A tömörítés során figyelembe kell vennünk a hosszú távú fenntarthatóságot, valamint kerülni szükséges a levédett technológiák, illetve fizetős programok alkalmazását.

Fizikai környezet

A vizuális percepció kontrollálhatósága és a konzisztencia a digitalizálási munkakörnyezet standardizálását igényli, tekintetbe véve, hogy a digitalizálás során mennyi minden múlik az emberi megítélésen. Az alábbiak a megfelelő fizikai környezet kialakításának legalapvetőbb szempontjaira vonatkozó javaslatok.

Ami a munkaterület kialakítását illeti, elvárás, hogy a munkakörnyezet falfelülete semleges, matt szürke, maximum 60 százalékos tükröződésű legyen. A monitorokat a visszatükrözést és közvetlen megvilágítást elkerülve kell elhelyezni.

Az ISO 12646 szabvány értelmében a terem megvilágítása – a képernyő és a megfigyelő között mérve – kevesebb mint 32 lux, a fényforrás színhőmérséklete pedig körülbelül 5000 K (kelvin) 90 feletti színvisszaadási (CRI) értékkel. A terem-megvilágításnak konzisztensnek kell lennie, az ablakból jövő fény például jelentősen befolyásolhatja a képernyőn megjelenített kép percepcióját. A digitalizáló állomásoknak egymástól el kell különülnie, lehetőség szerint külön helyiségekben, hogy ne érjék őket a másik állomástól származó fényhatások. A munkakörnyezet hőmérsékletének és páratartalmának meg kell egyeznie annak a helyiségnek a hőmérsékletével és páratartalmával, ahol az eredeti objektumot normális esetben tárolják. Kifejezetten ajánlott megfelelő adatregisztráló berendezések alkalmazása mind a digitalizáló, mind a tároló helyiségben.

Körültekintően kell eljárnunk a monitorok beszerzésekor, tudatosítva, hogy a piacon kapható legtöbb monitor nem tudja megjeleníteni az Adobe 1998, ProPhoto és az ECIRGBv2 színtereket, ezek nélkül pedig egy képet nem lehet pontosan megjeleníteni. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a grafikus kártya alkalmas legyen 24 bites színmélység megjelenítésére és 2,2 mértékű gamma-korrekció beállítására. Az asztali szín beállítása: L*50, a*0, b*0. A színhőmérséklet és megvilágítási szint tekintetében az ISO 12646 és az ISO 3664 az irányadóak. A sorolt elvárásoknak való megfelelés érdekében javasolt olyan professzionális LCD monitor beszerzése, amelyet kifejezetten fényképészeti célokra, illetve grafikai és multimédiás alkalmazások számára terveztek.

Az irányelvek egyéb fontos tényezőkre is kitérnek a megfelelő munkakörnyezet kialakításához, ilyenek például:

  • a munkaterület tisztán tartása,
  • a vibráció megelőzése,
  • külső fényhatások kiszűrése,
  • világítás: 90 feletti színvisszaadási (CRI) érték igénye; a fényforrás szórásának problémája stb.

Ajánlások objektumtípusonként

A dokumentum objektumtípusonként fogalmaz meg ajánlásokat, táblázatosan, paraméterek formájában; a következő objektumtípusokra:

  • Köttetett dokumentumok/kötetek: ritka és speciális dokumentumok
  • Köttetett dokumentumok/kötetek: általános gyűjtemények
  • Nem köttetett dokumentumok: kéziratok és egyéb ritka és speciális dokumentumok
  • Egyéb nem köttetett dokumentumok
  • Nagyméretű dokumentumok: térképek, plakátok és egyéb dokumentumok
  • Napilapok
  • Fotográfiák, grafikus nyomtatványok (pl. kőnyomatok)
  • Diapozitívok (mérettől függően)
  • Fényképészeti negatívok (mérettől függően)
  • Festmények és egyéb kétdimenziós művészet
  • Röntgenfilmek (radiográfiák)
  • Mikrofilmen tárolt nyomtatott anyag, kézirat vagy egyéb dokumentum

A FADGI „négy csillagos” rendszerében megfogalmazott ajánlások az elfogadható hibaértékek meghatározására szolgálnak a célértékek (azaz a pontosság) viszonylatában, vagyis az elvárt pontosságot fogalmazzák meg az ideális értelemben vett pontossággal szemben.

Digitalizálási munkafolyamat

A FADGI arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes digitalizálási projektek céljának és terjedelmének meghatározása, a szervezeti erőforrások felmérése és az esetleges kiszervezésről való döntés után válik esedékessé a munkafolyamatterv megfogalmazása.

A tervezet során figyelembe veendő munkafolyamat-lépések:

  • a digitalizálandó anyag kiválasztása
  • állapotvizsgálat (állományvédelmi ellenőrzés)
  • katalogizálás
  • metaadatok létrehozása
  • ütemezés
  • digitalizálásra való előkészítés
  • digitalizálás
  • utófeldolgozás
  • minőségellenőrzés
  • archiválás
  • közzététel

Nagyobb digitalizálási projekt esetén javasolt a következő eljárásmenet:

A digitalizálandó anyag kiválasztása: a munkafolyamattervek bár egyediek, ugyanazt a logikát követik. Az első lépés a digitalizálandó objektumtípusok kiválasztását, illetve a sorrend meghatározását foglalja magában, a hatékonyság szempontjának szem előtt tartásával.

Állapotvizsgálat (állományvédelmi ellenőrzés): minden digitalizálásra kerülő objektumnak át kell esnie az állományvédelmi ellenőrzésen.

Metaadatok: a metaadatokat a digitalizálást megelőzően kell létrehozni. (A technikai metaadatok a digitalizálás során generálódnak.)

Ütemezés: a kiválasztást, állapotvizsgálatot és a metaadatok létrehozását úgy kell megtervezni, hogy hatékonyan illeszkedjenek a későbbi feldolgozási folyamatokhoz. Számolni kell a folyamatban egy pufferrel, hogy az ütemezés flexibilis legyen. Az ütemezés kulcskérdés a projekt hatékonysága szempontjából.

Digitalizálásra való előkészítés: a fájlelnevezésekre, feldolgozási sorrendre, specifikációkra vonatkozó információknak a megfelelő, szervezett módon kell rendelkezésre állniuk már azelőtt, hogy az objektumokat a munkahelyiségben előkészítettük a digitalizálásra. Az esetleges restaurálásnak, javításnak is előzetesen le kell zajlania.

Digitalizálás: a tényleges digitalizálási folyamat jelentősen függ az objektumtípustól és az erőforrás-ráfordítástól.

Utófeldolgozás: nagyban függ a projektcéltól, de általánosságban a képfájloknak egy standard specifikációhoz és a projektkövetelményekhez való hozzáigazítását foglalja magában. Kiterjedhet továbbá származtatott fájlok generálására vagy fájlstruktúrák és metaadatok létrehozására is.

Minőség-ellenőrzés: magában foglalhatja a technikai előírásoknak való megfelelés automatizált vizsgálatát, amelyet egy fizikai ellenőrzés követ, amelynek során a vizsgálatot végző egy reprezentatív minta alapján ellenőrzi a projektspecifikációnak való megfelelést. A minta nagyságát a projekt tervezési szakaszában szükséges definiálni. A fájlok verifikálására olyan automatizált eszközöket lehet használni, mint például a JHOVE7. Megjegyzendő, hogy itt alapvetően a technikai megfelelés ellenőrzéséről van szó, ami a tartalmat illeti, a fentebb is említett digitális-hasonmás elismerő pecsét (DSSOA) alkalmazása oldalankénti ellenőrzést ír elő, elveti a mintavételen alapuló ellenőrzést.

Megőrzés: a minőségellenőrzést követi a megőrzés. A fájlintegritás tesztelésére ebben a fázisban kerülhet sor.

Közzététel: a mesterfájlok csak nem szokványos esetekben alkalmasak a szolgáltatásra. A közzététel céljából arra alkalmas formátumú származtatott fájlokat hozunk létre. Ez történhet az utófeldolgozás részeként vagy dinamikus módon. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a színtranszformáció az adott alkalmazásnak megfelelően történjen.

A dokumentum példákkal illusztrálja az egyes lehetséges munkafolyamatokat.

Összefoglalás

A hitelesség igénye felfogható mint a kulturális örökség digitalizálásának alapkövetelménye. Mint láttuk, a kérdés pusztán műszaki alapon megragadható és megfelelő eszköztámogatással kezelhető. Állományvédelmi szempontból (is) kulcskérdés, hogy elébe tudjunk menni a gyűjteményünket fölöslegesen roncsoló, az egyre nagyobb pontosságot (minőséget, felbontást stb.) célzó ismételt digitalizálásoknak. A hitelesség, ahogy a cikk folytatásában látni fogjuk, szorosan összefügg a másolati példányok metaadatolásának kérdésével: a digitális másolat entitásleírása és az eredeti – FRBR-i értelemben vett – megjelenési forma között akkor létesíthető a könyvtári katalógusban kapcsolat, ha a kettő viszonya jól definiált, így példával megfelelő biztonsággal elmondható, hogy ’A’ entitás ’B’ entitás (példány vagy megjelenési forma) reprodukciója – mind a tartalom, mind annak elrendezése, a (tipográfiai) összhatás tekintetében. Ennek bővebb kifejtése azonban már a második rész témája.

Zárásképpen még egy – a hitelesség kérdéséhez tartozó – gondolat: országos felelősségű, nemzeti elhivatottságú közgyűjteményként nyilvánvalóan nem gondolkodhatunk nagyüzemi, kizárólagosan piaci szemléletű, a minőség és megőrzés szempontjait hanyagoló, esetlegesen állományromboló projektekben, ezek helyett új mércék mentén, kipróbált, szabványos utakon kell nekifognunk a kulturális örökség fennmaradását célzó digitalizálásnak.

Jegyzetek

1.   Maróthy Sz.: Elektronikus forráskritika. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26(6). 2017. pp. 15-20.

2.   Drótos L.: Digitális-hasonmás elismerő pecsét: egy felhasználó-orientált szabvány. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61(2). 2014. pp. 76-78. – http://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/343/325

3.   E témáról, pontosabban a digitálisan létrejött kéziratokról Moldován István írt a 3K hasábjain a Petőfi Irodalmi Múzeumnak e kérdéskörrel foglalkozó kétnapos rendezvénye kapcsán: Moldován I.: Digitálisan létrejött ’kéziratok’ kezelése. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26(5). 2017. pp. 28-34.

4.   Federal Agencies Digital Guidelines Initiative (FADGI), Still Image Working Group: Technical Guidelines for the Still Image Digitization of Cultural Heritage Materials. Approved by Working Group, September 2016 – http://www.digitizationguidelines.gov/guidelines/FADGI%20Federal%20%20Agencies%20Digital%20Guidelines%20Initiative-2016%20Final_rev1.pdf (Letöltés: 2017. július 20.)

5.   A FADGI irányelveiben hivatkozott szabványokat ld. a cikk végén!

6.   További információk a mesterfájlok lehetséges formátumairól: http://www.digitizationguidelines.gov/guidelines/raster_stillImage_compare.html

7.   http://jhove.openpreservation.org/

A FADGI irányelveiben hivatkozott szabványok:

      ISO 12233:2014 Photography. Electronic still picture imaging. Resolution and spatial frequency responses (https://www.iso.org/standard/59419.html)

      ISO 12646:2015 Graphic technology. Displays for colour proofing. Characteristics (https://www.iso.org/standard/57311.html)

      ISO 14524:2009 Photography. Electronic still-picture cameras. Methods for measuring opto-electronic conversion functions (OECFs) (https://www.iso.org/standard/43527.html)

      ISO 16067-1:2003 Photography. Spatial resolution measurements of electronic scanners for photographic images. Part 1: Scanners for reflective media (https://www.iso.org/standard/29702.html)

      ISO 16067-2:2004 Photography. Electronic scanners for photographic images. Spatial resolution measurements. Part 2: Film scanners (https://www.iso.org/standard/35201.html)

      ISO 17850:2015 Photography. Digital cameras. Geometric distortion (GD) measurements (https://www.iso.org/standard/60819.html)

      ISO 17957:2015 Photography. Digital cameras. Shading measurements (https://www.iso.org/standard/31974.html)

      ISO 3664:2009 Graphic technology and photography. Viewing conditions (https://www.iso.org/standard/43234.html)

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)