“„Régi,” folyamatos feladat a muzeális gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak katalogizálása és közzététele helyi és országos adatbázisokban, ami még nem teljes. A digitalizálás és a digitalizált tartalmak tárolása és szolgáltatása Magyarországon még éppen csak elkezdődött, nemzeti összefogásra lenne szükség, melybe az egyházi könyvtáraknak is be kell kapcsolódniuk, hiszen az ezekben a könyvtárakban őrzött anyag a nemzeti kulturális örökség része. Fontos 21. századi kihívás, hogy a muzeális anyagot kiállítások formájában, múzeumpedagógiai eszközökkel bemutassák az érdeklődő közönség számára. Az állományvédelmi munka folyamatos feladatuk, hiszen mindig korszerűbb vagyon- és tűzvédelmi eszközök, rendszerek jelennek meg, még sok restaurálásra váró kötet van a gyűjteményekben és preventív, általános állományvédelmet kívánó gyűjteményrészek is vannak. Bár törvényben szabályozott, a gyakorlatban országos szinten nem megoldott még a szerzői jogi védelem és a muzeális dokumentumok tulajdonjogi védelme sem.” (Ásványi Ilona)

“Az olvasásterápia nem ismeretlen az addiktológiában, a szenvedélybetegek kezelésében sem. Az Anonim Alkoholisták Nagykönyve több mint harminc millió példányban kelt el 1939-es megjelenése óta (plusz az ingyen letölthető változat). Magasirodalmon nevelkedett kultúránkban egy ilyen mű szépirodalmi-esztétikai értéke minden bizonnyal kétségbe vonható. Az eladott könyvek nagy száma és a személyes tapasztalat viszont a Nagykönyv történeteinek erejéről tanúskodik. Könyvtárunk szerencsésebb látogatói áhítattal veszik kézbe az első kiadású példányunkat, amelyet egyik olvasónk meghívására egyszer egy nyilvános AA gyűlésre is elvittünk. Sorban álltak érte. Innen már valóban csak egy lépés hiányzott egy addiktológiai biblioterápiás gyűjtemény létrehozásához. Az Amerikai Könyvtár Szövetség jóvoltából a két évre szóló Carnegie-Whitney pályázat egyik nyerteseként olvasóinkkal – beleértve az addiktológiai tanácsadókat és az őket oktató kollégáinkat is – közös álmunk megvalósulni látszott. Reading for Recovery, olvasás a gyógyulás érdekében” (Hajnal Ward Judit)

“A 2016. november 12-én megtartott tisztújító közgyűlésünkön történtekhez egyrészt kötelességünk a két jeles előadót, Lackfi Jánost és Dr. Szabó Ildikót nem csupán megneveznünk, hanem lebilincselően érdekes gondolataikat hálásan megköszönnünk. Hasonlóan lekötelezőn figyelemre méltó volt a 25 év előtti történésekre emlékezők szavait meghallgatnunk: Bartos Évát, Gereben Ferencet, Horváth Zsuzsannát, Péterfi Ritát. Másrészt benyomásaim szerint az elmúlt negyedszázadra visszatekintve, a Magyar Olvasástársaság életében talán soha nem következett be egyetlen tisztújítás alkalmával sem ilyen mértékű változás, fiatalítás, Budapest helyett vidéki dominancia.” (Nagy Attila)