„A pedagógusok számára gyermekkönyvtárosaink könyvajánló listákat állítottak össze. Tisztában
voltunk vele, hogy ez csak részmegoldás, hiszen ebben a formában kicsi az esélye annak, hogy a
könyvtárat nem használó szülőkhöz is eljut az információ. Szembe kellett néznünk azzal az
általános jelenséggel, amely bennünket is érint, vagyis hogy csökken a könyvtári helyben
használatok száma. Cselekvési tervet készítettünk ezek számának növelésére, többek között célként
tűztük ki – az óvodák közvetítésével – a könyvtárat nem használó szülők és nagyszülők
megszólítását.” (Királyné Dorogi Edina – Péterfi Rita)„A Magyar Könyvszemle első ízben 1903ban írt arról, hogy külföldön nők is részt vehetnek a
könyvtári tanfolyamokon; hazánkban az első hallgatónő – a folyóirat adatközlése szerint – a
Főfelügyelőség hetedik, utolsó tanfolyamán vett részt Puhala Anna kassai és Gassner Józsefné
alsókubini kolleginák személyében 1913ban.” (Pogányné Rózsa Gabriella)
„A nemzeti könyvtár számítógépesítése a »szocialista tábor« eszközeivel nem volt vállalható.
Nyugatról meg nem adtak – ha lett is volna rá pénz – a fennálló embargós megállapodások (az
úgynevezett COCOMlista) miatt. A történelemnek kellett közbelépnie: a rendszerváltozással nyílt
meg a lehetőség a régóta szükséges modernizálásra. A döntés főleg a kurrens külföldi folyóiratok
központi katalógusát (Nemzeti periodika Adatbázis, NPA) és a kurrens nemzeti bibliográfiát
érintette.” (Sonnevend Péter)