Az iskola bemutatása

A Tiszaparti iskola 1962-től működik Szolnok belvárosában. Az évek során több profilváltáson átesett intézmény (szakközépiskola, általános iskola, gimnázium) aktuális pedagógiai programjában legfontosabb célkitűzésének a keresztény szellemben történő nevelést és a továbbtanulásra való felkészítést fogalmazta meg. Az 1-13. évfolyam két párhuzamos osztályában tanuló 720 diákot 60 pedagógus oktatja. A nyolcosztályos gimnázium mellett egyes gimnáziumi osztályokban emelt szintű ének-zene, angol nyelvi és társadalomtudományos képzés folyik. A tanulók mintegy fele a környező településekről érkezik eltérő alaptudással, így a szintre hozás, a felzárkóztatás nagyon fontos feladat.Az iskola könyvtára

A könyvtár a kétemeletes épület földszintjén, a magyar szaktermek mellett található. Közel 100 négyzetméteren, három helyiségben mintegy 20.000 kötettel fogadja olvasóit. Az olvasóterem 40 tanuló egyidejű foglalkoztatására alkalmas, a könyvkiválasztó övezetben pedig 18 számítógép áll a tanulók rendelkezésére, amelyekhez nyomtató és projektor is csatlakozik.

A heti 26 órás nyitva tartás mellett könyvtárhasználati órák, versenyek, különböző rendezvények helyszíne a könyvtár.  Könyvtárostanárként különösen jó kapcsolatot ápolok a városi könyvtárral, amelynek eredménye az állomány gyermekirodalommal való folyamatos frissítése és a városi könyvtári projektekben való részvétel. Könyvtárunk honlapja: http://www.tiszaparti-szolnok.hu/index.php/home/konyvtar

A könyvtárostanár

Könyvtár-magyar szakos egyetemi diplomával, szakvizsgával rendelkezem. 1993 óta dolgozom az intézményben. Pályám elején általános iskolában tanítottam, majd a megyei gyermekkönyvtárból érkeztem az iskolába. Az iskolában tanuló minden korosztállyal megtalálom a hangot, az olvasóterem egyben „társas pont” is. A könyvtárpedagógiai programban kiemelt feladatnak tartom az olvasóvá nevelést, illetve a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást. Évek óta sikerrel készítek fel diákokat a Bod Péterről és a Majoros Mártáról elnevezett könyvtárhasználati versenyekre.

Jó gyakorlatok

A könyvtárpedagógiai séta során a vendégek ellátogattak a Tiszapartiba, ahol a könyvtár megtekintése során megismerték a történetét, fejlődését, a benne folyó munkát. A másnapi szekcióülésen egyfajta jó gyakorlatként a városi könyvtárral közös projektek bemutatása történt Együttműködési formák és lehetőségek a közművelődési és az iskolai könyvtár között Szolnokon címmel. Itt a közös munka évek óta tartó megszokott formáin (közönségszervezés, író-olvasó találkozók, versenyek, zsűrizés, könyvtárlátogatások, könyvletétek) túl két nagyobb lélegzetű terv kivitelezéséről esett szó.

A projektek TÁMOP-pályázat eredményeként valósulhattak meg, és az iskolán kívül a város több oktatási intézménye is részese volt.

Mindennapi varázslatok a könyvtárban

Az egyik program a Mindennapi varázslatok a könyvtárban: Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában címet kapta. A Hild Viktor Városi Könyvtár 13 oktatási intézménnyel közösen valósította meg a szabadidős tevékenységeket célzó pályázatot, azzal a céllal, hogy javuljon a két intézménytípus közötti partnerkapcsolat. Az együttműködés olyan tevékenységeket tett lehetővé, amelyekre az iskolák költségvetéséből nincs lehetőség, hiszen az utóbbi évek megszorításai és a pedagógusok óraszámemelése miatt főleg a szakkörök, illetve más kulturális programok szervezése szorult háttérbe.

A két intézmény közötti koordináló szerepet könyvtárostanárként láttam el.

Az iskolák helyi pedagógiai programjukhoz igazodva alakíthatták ki részvételük tematikáját. A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium a következő módon élt a lehetőséggel: miután az iskolában 1-13. évfolyam tanul, igyekeztünk minden korosztálynak életkoruknak megfelelő programot és részvételi formát kínálni.

A középiskolásoknak havi szakkört hirdettünk Itt a város, vagyunk lakói – helyismereti témában. Egész tanévben az érdeklődő (főleg a társadalomtudományi osztályokból érkező) 12 tanuló tíz témát dolgozott fel az alábbi tartalommal: Szolnok története, Szolnok egyháztörténete, A görög katolikus templom ikonosztázionja, Holtak kertje (a szolnoki temetőben található híres emberek sírjai), A Tisza kultúrtörténeti vonatkozásai, Műemlékek, jelentős épületek, Piactérből Kossuth tér, A szolnoki vár, A Művésztelep, Parkjaink. A történelem szakos kolléga és helytörténész férje által vezetett szakkör a diákok számára lehetővé tette a város művelődéstörténeti szempontból való alapos megismerését; lakóhelyük régészeti, képzőművészeti, vallási vonatkozásait is feldolgozták. A kiscsoportos tevékenységek erősítették az összetartozást, az egymásra figyelést. A cél a kommunikációs készségek fejlesztése is volt, ehhez kiváló módszerként a könyvtári kutatómunka utáni kiselőadások járultak hozzá.  A további célok közül kiemelendő a hazaszeretet érzésének fokozása és a magyarságtudat, egyfajta lokálpatriotizmus kialakítása.

A projekt másik eleme a szakkörön túl a témanapok szervezése volt. A Jeles napok sorozat a kisiskolásokat szólította meg. Az iskolai könyvtár adott helyet az egyházi naptár és a népszokások, ünnepeit felelevenítő, jobbára kézműves foglalkozásoknak és táncháznak. A Népmese napja alkalmából a szokásos mesemondó versenyen kívül még négy alkalommal lehetett bábozni, meseillusztrációkat készíteni, középiskolások meseolvasását hallgatni. A program zárásaként igazán nem „mindennapi varázslat”-ként két osztály ellátogatott a mesemúzeumba és az Országos Széchényi Könyvtárba. A kis olvasók maradandó élményére lehet majd támaszkodni az elkövetkező könyvtárhasználati órákon.

Értő olvasással a jövőért

A városi könyvtár által felkínált másik nagy projektnek, ha lehet, még nagyobb hozadéka volt az iskola számára, mint az előbb ismertetettnek.

Az Értő olvasással a jövőért címet viselő foglalkozásokba három kiscsoporttal, egyenként nyolc tanulási szempontból hátrányos helyzetű tanulóval kapcsolódtunk be. Egy tanéven keresztül heti kétszer, egy-egy tanórában két alsó tagozatos és egy nyelvi előkészítő 0. évfolyamos gimnáziumi csoport felzárkóztatása zajlott. A cél sokszínű volt: olvasástechnika fejlesztése, aktív és passzív szókincs bővítése, kommunikációs kompetencia fejlesztése, lényegkiemelés, vázlatkészítés, ábrák és grafikonok értelmezése, szépirodalmi szöveg gondolati, érzelmi üzeneteinek megfejtése stb.

A foglalkozások korántsem voltak tanóra jellegűek, játékos, szórakoztató feladatokkal tarkított kiscsoportos találkozásokká váltak. A csoportokat vezető kollégák bemeneti mérést készítettek, amely megmutatta azokat a gyengeségeket, illetve erősségeket, amelyekre az órák során nagyobb hangsúlyt fektettek. Bár előre tervezett tematika szerint haladtunk, a menet közben felmerülő igények mentén ezt rugalmasan kezeltük. A kijelölt kompetenciák fejlesztéséhez nagyszerű háttér volt az iskolai könyvtár (az egyik résztvevő tanuló még a Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei fordulójáig is eljutott). A kimeneti mérések jó eredményei azt igazolták, hogy eredményes, hasznos volt a jövő olvasóiért végzett munka.

A foglalkozásokon túl meglepetés ajándékok is növelték a diákok részvételi kedvét, hiszen Lackfi János, Nógrádi Gábor, Varró Dániel, Börcsök Mária látogattak el az iskola könyvtárába, ezek a találkozók az élményen túl olvasásra ösztönöztek minden résztvevőt. A középiskolás csoport pedig egy kirándulás keretében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is járt, ahonnan élményekkel és könyvekkel megrakottan térhettünk haza.

A két könyvtár együttműködésének kulcsa a közös érdek felismerése: a városi könyvtár nyit az iskolai könyvtár, vagyis a jövő olvasói felé. Ezért mozgósította szakmai és anyagi erőit, lehetőségeit. Ennek eredményeképpen a szakmai és emberi kapcsolatok erősödtek, az eddigi ad hoc együttműködési formák szervezettebbekké váltak, nőtt az olvasók száma, az intézmény látogatottsága. Olyan közművelődési lehetőségek valósultak meg, amelyben kulturális szemléletformálásra (a tanulókon keresztül a szülőké) is adódott alkalom, és amelyeket az iskola nem tud felvállalni. E tevékenységek hatékonyan támogatták az iskola nevelési-oktatási céljait is, hiszen a tanulók készségfejlesztésén túl komoly közösségalakító lehetőséget is kínáltak a foglalkozások.

A munka során sok tapasztalat, tanulság megfogalmazódott, amelyet reményeink szerint egy újabb sikeres közös pályázat során kamatoztathatunk majd.