Az IFLA (International Federation of Librarian Associations and Institutions – Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) a világ könyvtárügyét képviselő és felkaroló, átfogó nemzetközi könyvtári szakmai szövetség. Tevékenysége középpontjában az érdekképviselet áll, ez egyaránt kiterjed a könyvtárakra és a könyvtári szervezetekre, az információs szolgáltatásokra és a felhasználókra. 1927. szeptember 30-án alakult meg Edinburghban (Skócia); napjainkban 150 ország intézményeinek közösségeként mintegy 1500 tagot számlál. Központi székhelye Hollandiában, Hágában van. Független nemzetközi non-profit szervezetként működik. Fő célkitűzései: elősegíteni a könyvtári és információs szolgáltatások magas színvonalú megvalósítását és terjesztését; minél szélesebb körben felismertetni, elismertetni és ösztönözni a minőségi könyvtári és információs szolgáltatások értékét; a tagok érdekképviseletének ellátása szerte a világon.
Tevékenységét több alapvető érték támogatása határozza meg, ilyen például az információ szabadsága és az információhoz való szabad hozzáférés joga, és mindaz, ami a könyvtári szolgáltatásokkal összefüggésben felmerül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkével összhangban. Támogatja a társadalmi, oktatási, kulturális, demokratikus és gazdasági jólét megvalósulásához szükséges egyetemes és egyenlő hozzáférést az információkhoz, az ismeretekhez és a művekhez. Tevékenységét az a meggyőződés vezérli, hogy a magas színvonalú könyvtári és információs szolgáltatások garantálni tudják az alapcélkitűzések megvalósítását. 2015-ben öt részleg (Division) és 48 szekció (Section) működik számos állandó és alkalmi szakmai munkabizottsággal, valamint további egy-egy aktuális témakör köré szerveződő csoporttal (Special Interest Groups). A szekciók között van többek között a Tudományos és Kutatókönyvtári, Bibliográfiai, Katalogizálási, Osztályozás és Indexelés, Egészségügyi és Élettudományi, Információs Műveltség, Tudásmenedzsment, Jogi, Iskolai, Társadalomtudományi, Statisztika és Kiértékelés Szekció.
Az egyetemes bibliográfiai számbavételt és a katalogizálási szemléletet alakító szekciók és szakmai munkacsoportok erőfeszítéseinek köszönhetően alakultak ki például a dokumentumleírást egységes keretek közé helyező szabványajánlások, amelyekre az 1970-es években az egyes nemzeti katalogizálási szabványok épültek. Ugyanígy a ’90-es évek végétől a digitális környezetet is figyelembe vevő, meghatározó erejű felülvizsgálati folyamatok kezdődtek el, amelyek az új technológiai fejlesztésekkel is harmonizálnak, és korszerű keretekben tárgyalják az ilyen megközelítésből felmerülő kérdéseket. Szabványajánlások, állásfoglalások, nyilatkozatok, elvek, módszertani útmutatók, elemzések, tanulmányok képezik a kézzel fogható, olvasható, a gyakorlatot segítő eredményeket, emellett a világszervezet számos kérdésben hallatja a hangját a nemzetközi szakmapolitikai színtéren is.
Az IFLA aktuális szakmai ügyeken túlmutató programokban is részt vesz, együttműködik az UNESCO-val, a rokon területek szervezeteivel és más külső testületekkel is. Jelenlegi kiemelt témái: a szerzői jogok korlátai a könyvtári és archívumi hozzáférést segítő kivételek kérdésének fényében; a kulturális örökség védelme és megőrzése; bekapcsolódás az információs társadalom kibontakoztatását segítő politikai és cselekvési programokba, ennek érdekében rendszeres felszólaló az Információs Társadalom Csúcstalálkozóján (World Summit Information Society, WSIS), az e-kormányzásról rendezett, valamint más egyéb fórumokon. A könyvtárak társadalmi fejlődésben vállalt szerepét az információ-hozzáférés kiterjesztésének ügyét képviselve karolja fel, részt vesz az információszegénység felszámolását célzó nemzetközi stratégiák kidolgozásában és programokban, eredményeivel segíti a világ tudáskincsének elérhetőségét, az információkeresési, hozzáférési és felhasználási készségek fejlesztését. Az e-tartalom egyre nagyobb térhódítása indokolja, hogy kiemelt figyelemmel forduljon a digitális kultúrára való áttérés könyvtári vonatkozásai és a használói igények felé; foglalkozzék a digitális tartalomszolgáltatások megszervezését segítő módszertani útmutatók kidolgozásával és az e-kölcsönzés elveinek lefektetésével.
Az elmúlt ötven év alatt számos IFLA-dokumentum és -szabvány született. A szervezet indexelt, lektorált tudományos lapja az IFLA Journal, több szekció pedig rendszeres hírlevelet jelentet meg. Tanulmányokat, szabványokat, konferenciaközleményeket, útmutatókat könyvsorozatokban is megjelentet: az IFLA Library 2013-tól az éves konferencia előadásainak cikkeit tartalmazza; ismertebb nyomtatott sorozat az IFLA Series on Bibliographic Control; az IFLA Professional Reports pedig az útmutatókat és egyéb gyakorlati jellegű beszámolókat közli.
A szabványok kidolgozása, frissítése, karbantartása ma szerves részét képezi az IFLA tevékenységének; a stratégiai céloknak megfelelően a szervezet e tevékenység révén látja biztosíthatónak a könyvtári szolgáltatások magas színvonalát. Az IFLA-dokumentumok tükrözik az adott időszakban kialakult és érvényes nemzetközi professzionális konszenzust a szabályokról, irányelvekről és útmutatókról. Az alkalmazásokba beépülve ezek az irányelvek és normatívák eredményes, optimális, nemzetközi megegyezésen alapuló megoldásokat hozhatnak. Az egykor papír-alapú IFLA-kiadványok és sorozatok némelyike ma már internetről érhető el. A kurrens szabványok – és ha van, fordításaik – egy része felkerült az IFLA-honlapra, több csoportba rendeződve; ezek a következők: Best practicies – Jó gyakorlatok; Conceptual models – Konceptuális modellek; Digital format codes – Digitális formátum-szabványok; Rules for resource description – Forrásleíró szabályok (ISBD egyesített kiadás); Guidelines – Útmutatók.
A szervezet kiemelkedő eseménye az évente más-más kontinensen megrendezett világkonferencia, amely egyben az IFLA közgyűlése is (IFLA World Library and Information Congress). 2017-ben a lengyelországi Wrocław, 2018-ban Latin-Amerika, 2019-ben ismét Európa ad otthont a mintegy három és félezer látogatót vonzó rendezvénynek.