Kovács Máté műveltségeszménye az 1956-os könyvtárügyi jogszabályok tükrében

Kategória: 2015/ 4

Szakmai körökben közismert, mondhatni, könyvtártörténeti közhely, hogy a két korszakos jelentőségű könyvtárügyi jogszabály, az 1956. évi törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról intézkedő, szintén ugyanaznapra, vagyis március 9-re keltezett minisztertanácsi határozat1 lényegében és jórészt Kovács Máté szellemi terméke2, életművének szerves és számottevő része. A Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatójaként ő kezdeményezte a törvényalkotást3, munkatársaival – saját koncepciója alapján – összeállította a tervezet nyersanyagát, ő irányította a könyvtárak, könyvtárosok széles körét mozgósító törvényelőkészítő munkálatokat, és ő terjesztette az 1955-ben lezajlott, a témát kissé elnagyoltan tárgyaló második Országos Könyvtáros Konferencia elé a vitatéziseket.4 Fontos kérdés lehet és bármely művelődéstörténész számára komoly kihívás annak vizsgálata, hogy Kovács Máté milyen elméleti alapokra támaszkodott. Másként fogalmazva: milyen kultúrafelfogás, vagy jóval szerényebben és sokkal pontosabban: milyen műveltségeszmény tükröződik a szóban forgó két jogszabályban.
Közvetlenül nehéz bármit is kiolvasni a két jogi dokumentum meglehetősen szűkszavú, bár feltűnően világos szövegéből. Valamit, ám elég keveset segítenek az előkészítő anyagok.5 A korabeli értékelések ilyesmire nem térnek ki6, a messze legszínvonalasabb elemzés, Kovács Máté saját tanulmánya7 pedig mintha szándékosan tartózkodna a művelődéselméleti bázis taglalásától – ami az adott történelmi pillanatban csaknem magától értetődő. A későbbi könyvtártörténeti munkák8 alig-alig foglalkoznak a két jogszabállyal – természetesen kivétel Kovács Máté 1961-ban napvilágot látott9 és Sipos Anna Magdolna néhány esztendeje közreadott, az átlagosnál valamelyest részletezőbb értekezése10 –, és mindannyian következetesen mellőzik a most tárgyalandó kérdést.
Miután a választott témát illetően a ténylegesen egyidejű források gyakorlatilag hiányoznak és a történeti feldolgozások talán még hézagosabbak, sajátos metodikai megoldást próbáltam választani. Bő másfél évtizeddel ezelőtt kísérletet tettem arra, hogy Kovács Máténak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban, tehát egyebek között államtitkárként született írásai és előadásai nyomán felvázoljam művelődéspolitikai programját és elveit.11 Most a kísérletet azzal folytatnám, hogy a negyvenes évek második felében kifejtett gondolatait szembesítem a pár évvel később keletkezett könyvtárügyi jogszabályok paragrafusaival. Gondolom, itt illik jeleznem kutatói hipotézisemet: abból indulok ki, hogy a negyvenes-ötvenes évek fordulóján végbement politikai-ideológiai, valamint társadalmi-gazdasági fordulat nem változtatta meg (legfeljebb valamelyest módosította) Kovács Máté nézeteit, közelebbről a kultúráról, a műveltségről vallott nézeteit.
A művelődéspolitikus Kovács Máté kultúrafelfogásának egyik kulcseleme, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és a kulturális fejlődés szerves egységet alkot, kölcsönhatásban van egymással. Ez a felismerés áttételesen a könyvtárügyi jogszabályokban is tükröződik. A törvényerejű rendelet leginkább azt emeli ki, hogy a könyvtárak fő feladata a társadalom elvárásainak, az akkor divatos politikai zsargonnal: „dolgozó népünk kulturális igé­nyei”-nek kielégítése.12 Kovács Máté jól tudta, és ezt számtalanszor kifejtette, hogy a kultúra fejlesztéséhez pénz, sok pénz kell. Nyilván ezért került be a minisztertanácsi határozatba az a követelmény, hogy a könyvtárak létesítéséről és fenntartásáról, a „megfelelő számú és képzettségű könyvtáros alkalmazásáról” az érdekelt főfelügyeleti, azaz fenntartó szerv a költségvetésében köteles gondoskodni, továbbá minden könyvtárnak saját éves költségvetéssel kell rendelkeznie.13 Ugyanakkor a könyvtári rendszer bővítését célzó és az ezzel járó létszámemelkedés többletköltségeit nem sikerült elfogadtatnia a kormánnyal.14
Kovács Máté a kultúra belső egységét, a szellemi és anyagi műveltség, az elméleti és gyakorlati tudás szoros kapcsolódását vallotta. Egységben szemlélte a művelődés különböző szektorait is: az iskolát, a tudományt, a művészetet, a szabadművelést – az ötvenes években már a népművelés megnevezést használta –, a rádiót, a filmforgalmazást, a könyvkiadást és természetesen a könyvtárakat. Az utóbbiakat a tömegközlés és a műveltségi javak közvetítésére hivatott intézményekkel egyenértékűnek, egyenrangúnak tartotta, direktebb fogalmazásban a könyvtárakra mint a művelődés alapintézményeire tekintett.15 A rendszerszemlélet jellemezte könyvtár-politikai elgondolásait is: felfogása szerint ki kell alakítani a könyvtárak egységes elvek szerint rendezett országos szervezetét16, mert hivatásukat csakis akkor teljesíthetik maradéktalanul, ha a könyvtárügy, a könyvtári szerkezet világosan áttekinthető egységes rendszerként működik17, és csakis így tudják társadalmi jelentőségüket a köztudatban igazán elfogadtatni.18
S itt kell kitérni arra a – szerintem inkább csak látszólagos – különbségre, amely a vázolt fél évtizeden belül mutatkozik. A koalíciós időkben Kovács Máté többnyire a művelődés decentralizálásának a híve, ennek részeként hangsúlyozta a lokális sajátosságok figyelembevételét, a helyi hagyományok ápolását. A könyvtárügyi jogszabályok viszont – nem utolsó sorban Kovács Máté elképzelései nyomán19 – egyértelműen a centralizációs törekvések jegyében születtek (például a törvényerejű rendelet az egyházi és egyesületi könyvtárakra is kiterjeszti a népművelési miniszter felügyeleti hatókörét20) a hierarchizált struktúrát21, leginkább a hálózati elv következetes végig vitelét kívánták megvalósítani, igaz, a szemléleti egység és hangsúlyozottan a hatékonyság, valamint az egyes könyvtárak elszigetelődésének elkerülése érdekében.22 E helyen – főleg a szabott terjedelem korlátai miatt – aligha lehetséges az érdemi állásfoglalás, nyilván csak a jövőbeli, valóban mélyre hatoló, a nemzetközi összefüggésekre is figyelő kutatások vihetnek közelebb a kérdés tárgyilagos mérlegeléséhez. Mégis megkockáztatok – egy kiforratlan – véleményt: a magyar könyvtárügy későbbi fejlődése számos meghatározó részletében gyakorlatilag a Kovács Máté-féle koncepciót igazolta.
Noha a korabeli szóhasználatban inkább csak lózungként volt jelen, művelődéspolitikai, közelebbről könyvtár-politikai programjának egyik döntő eleme a demokratizmus. Őszinte meggyőződéssel vallotta, hirdette, hogy a tényleges demokratikus berendezkedés, a szociális igazság érvényesítésének elengedhetetlen velejárója a művelődésben az egyenlő jogok és egyenlő lehetőségek állami garanciája. Az, hogy mindenki, bárki hozzáférhessen a kulturális javakhoz, a könyvtárakhoz, a könyvtári dokumentumokhoz.23 A város és a falu közötti kulturális olló összébb zárásán munkálkodott; ezért szorgalmazta a népkönyvtárak, a szakszervezeti és tömegszervezeti gyűjtemények – a törvényerejű rendeletben összefoglalóan: közművelődési könyvtárak24 – megerősítését.
A művelődési demokratizmus elvéből szinte egyenesen következik a nyilvánosság követelménye. Kovács Máté már ekkor abból az alapelvből indult ki, hogy a könyvtárakhoz, a dokumentumokban rejlő információkhoz való hozzáférés állampolgári jog.25 E téren elsősorban a népművelési feladatot ellátó közművelődési könyvtáraknak tulajdonít szerepet, de a jogszabályok magától értetődőnek veszik, hogy az összes közkönyvtár, így az Országos Széchényi Könyvtár, az egyetemi és főiskolai gyűjtemények, valamint az országos tudományos szakkönyvtárak – amelyek egy része dokumentációs központ is26 – szolgáltatásai szintén nyilvánosak, tehát bárki számára hozzáférhetők. A nyilvánosság és részben az imént említett demokratizmus (az önirányítás) elvét a könyvtárpolitika gyakorlatában is érvényesítené; ezért emelte ki – a törvényerejű rendeletben is – a szakmai csúcsszerv, a széles társadalmi bázisra támaszkodó Országos Könyvtárügyi Tanács pótolhatatlan szerepét.27
Bár az ötvenes éveket általában nem jellemezte, Kovács Máté könyvtár-politikai megfontolásait ekkor is áthatotta a minőségigény. Voltaképpen a hálózati struktúrától is a minőségi fejlődést remélte.28 Alighanem ebből fakadt a gyűjtőkörök átgondolt, pontos megválasztásának és a gyűjtőköri együttműködés, elhatárolás tüzetes kimunkálásának szorgalmazása is.29 Akárcsak a működési-szervezeti szabályzat kötelező előírása.30 Hasonló előremutató szándéka – amelynek megvalósításáért ekkor még nem sejtett későbbi életszakaszán talán a legtöbbet tehetett – a könyvtáros-képzés és –továbbképzés korszerűsítése, színvonalának folytonos emelése31, valamint a könyvtárosok javadalmazásának megfelelő megoldása.32 E mögött könnyen felismerhető az a meggyőződése, hogy a szubjektív tényező a könyvtárak életében is meghatározó.
Kovács Máté művelődéspolitikai és könyvtár-politikai munkásságát jellemzi a mélységes humanizmus, a személyiség tisztelete. Egyik fő törekvése a személyiség – mégpedig minden személyiség – kifejlődésének, az értelmi képességek, a gyakorlati felkészültség, az erkölcsi érzület és az esztétikai ízlés kiművelésének biztosítása. Ezért is kaptak olyan nagy helyet a dokumentumokban a műszaki és mezőgazdasági szakkönyvtárak33, és ezért is tartotta fontosnak beemelni a jogszabályok szövegébe az iskolai gyűjtemények – az akkor még különálló tanulói és nevelői könyvtárak – sokaságát, valamint a múzeumi és művészeti könyvtári hálózatot.34
Gondolatvilágában szorosan kapcsolódott egymáshoz a magyar nemzeti és az egyetemes kultúra. Bizonyos fokig szembefordulva az akkori politikai akarattal, az egyoldalú szovjet-orientációval, továbbra is sürgette az ország kilépését a megint egyirányú kulturális elszigeteltségből, vagyis a nemzetközi kapcsolatok fenntartását és kiszélesítését, köztük a külföldi beszerzés szakszerűségét és gazdaságosságát, a nemzetközi könyv- és kiadványcsere továbbfejlesztését35, a külföldi könyvtári gyakorlat tanulmányozását.36 A nemzeti művelődés alapvető intézményeként tekintett az Országos Széchényi Könyvtárra – ez mindkét jogszabályban megfogalmazódik –, mint a nemzeti kulturális örökség egyik kivételesen fontos őrhelyére.37 E tekintetben számított, bár a jogszabályokból ez a passzus kimaradt, a műemlék könyvtárak38 és az egyházi gyűjtemények régi állományára is. Bemutató, elemző tanulmányában sajnálkozva említi azt is, hogy a jogszabályokból hiányzik a tájanyag (vagyis a helyismereti dokumentumok) gyűjtésére hivatott tájkönyvtári funkció.39
Noha a korabeli politikai vezetés a gyökeres átalakítás, „a Föld fog sarkából kidőlni” jelszó mámorában élt, és ezt igyekezett elhitetni az emberekkel is, Kovács Máté műveltségeszményének változatlanul elválaszthatatlan összetevője a történeti látásmód. A magyar könyvtárügy fejlődését is folyamatában látta, figyelembe vette az előzményeket, a könyvtárkultúra használható hagyományait, jeles örökségét40, utalt a folytonosság és a megszakítottság dialektikájára41, a fokozatosság szükségességére és elkerülhetetlen voltára.42 Vagyis: távol állt tőle az adott időszak hatalmi gépezetére igencsak jellemző forradalmi optimizmus. Ő sokkal inkább a kitartó, szívós, áldozatos és következetes munkában bízott. Az idő ebben is Kovács Mátét igazolta. Mint ahogy pontosan jósolta meg azt is – még 1955-ben –, hogy a törvényerejű rendelet megalkotása „az egész magyar könyvtárügy jelentős eseménye s egész további szakmai fejlődésünk alapja lesz.”43
JEGYZETEK
1.    1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet a könyvtárügy szabályozásáról ; 1.018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat a könyvtárügyről szóló 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1956. Budapest,  Közgazdasági és Jogi K., 1957. 33-34., 138-141. p. (A továbbiakban: I. h. [Idézett helyen])
2.    Legújabban és talán legrészletesebben kifejti ezt Sipos Anna Magdolna: A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig. Pécs, Alexandra, 2010. 180-182. p.
3.    Kovács Máté: A magyar könyvtárügy országos szervezetének időszerű kérdései. In: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1953. Debrecen, KLTE Könyvtára, 1954. 131. p.
4.    Kovács Máté: A magyar könyvtári törvény alapelvei, célkitűzései és művelődéspolitikai jelentősége. In: Magyar Könyvszemle, 1956. 181-182. p. Zömmel ennek nyomán: Sipos A. M. i. m. 181-182. p. – Lásd még: A II. Országos könyvtáros konferencia. In: A könyv, 1955. 6. sz. 241-244. p.
5.    A nyilvánosan hozzáférhető szövegek közül talán Kovács Máté saját, még 1955 áprilisában megjelent cikke mond a legtöbbet: A könyvtári törvény előkészítése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 150-152. p.
6.    Fodor Zoltán: Törvény a könyvtárügy szabályozásáról. In: A könyvtáros, 1956. 3. sz. 161-163. p.
7.    Kovács M., 1956. 181-200. p.
8.    Megemlítendők, bár egyik szerző sem szól Kovács Máté szerepéről: Vértesy Miklós: 1945–1984. In: Csapodi Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. – Budapest : Gondolat, 1987. – 447-448. p. – p számtalan hibával; Kiss Jenő: A magyar könyvtárak. Budapest, Múzsák Közművelődési K., 1988. 11-12. p.
9.    Kovács Máté: A magyar könyv- és könyvtárkultúra a szocializmus kezdeti szakaszában. Budapest, Országos Könyvtárügyi Tanács, 1961. 52., 64-65. p.
10.    Sipos A. M. i. m. 182-189. p.
11.    Bényei Miklós: Kovács Máté, a művelődéspolitikus. In: Könyv és könyvtár XVIII. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, 1997. 31-40. p.
12.    1956. 5. sz. tvr. I.h. 33. p.
13.    1.018./1956. sz. MH. I. h. 138. p.
14.    Kovács M., 1956. 197. p.
15.    Kovács Máté: Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. In: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1954/I. Debrecen, 1955. 110. p. Még hangsúlyosabban: Kovács Máté: A könyvtári törvény előkészítése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 150. p., Kovács M., 1956. 184., 187-188., még pontosabban: 199. p.
16.    A magyar könyvtárügy egységes rendszerét felvázolja: 1956. 5. sz. tvr. I. h. 33-34. p., 1.018/156. sz. MH. I. h. 139-140. p. A jogszabályok alapján: Kovács M., 1956. 195. p.
17.    Kovács M., 1954. 64., 117., 127. p.. Hasonlóan: Kovács Máté: A könyvtári törvény előkészítése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 150-151. p., Kovács M., 1956. 186., 188.. 195. p.
18.    Vö. Kovács Máté: Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. In: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1954/I. Debrecen, 1955. 112-114. p.; Kovács M., 1956. 200. p.
19.    Mai ismereteink szerint első, átfogó jellegű kifejtése: Kovács M., 1954. 77-114., táblázatosan: 128-129. p. Itt szögezte le: „a hálózati rendszer, mint általános szervezeti forma könyvtárügyünk egyetlen korszerű felépítési módja…”; uo. 105. p. – A hazai könyvtárügy túlzott decentralizálódásáról írt: A könyvtári törvény előkészítése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 150. p.
20.    1956. 5. sz. tvr. I. h. 34. p.
21.    Kovács M., 1956. 198. p.
22.    Kovács M., 1956. 188-189. p.
23.    Vö. Sipos A. M. i. m. 184. p.
24.    1956. 5. sz. tvr. I. h. 33-34. p.
25.    Hasonlóan vélekedik Sipos A. M. i. m. 180. p.
26.    1956. 5. sz. tvr. I. h. 34. p.; 1.018/1956. sz. MH. I. h. 140. p., Vö. Kovács M., 1956. 187., 194. p.
27.    1956. 5. sz. tvr. I. h. 34. p.; 1.018/1956. sz. MH. I. h. 140. p. A bővebb indoklás: Kovács M., 1954. 119-121. p., Kovács M. 1956. 190-191. p.
28.    Kovács M., 1956. 189., 192. p.
29.    Kovács M., 1956. 194. p.
30.    1.018/1956. sz. MH. I. h. 139. p. Vö. Kovács M., 1956. 198-199. p.
31.    1.018/1956. sz. MH. I. h. 139. p. Kovács M., 1956. 190. p., ugyanitt sajnálkozik, hogy a könyvtárosok alkalmazásánál megkívánható szakképesítésre nem történt utalás, uo. 196. p.
32.    Kovács M., 1956. 197. p.
33.    1956. 5. sz. tvr. I.h. 34. p., 1.018/1956. sz. MH. I. h. 139. p.
34.    1956. 5. sz. tvr. I.h. 34. p., 1.018/1956. MH. I. h. 139. p. Részletesebben: Kovács Máté: Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. In: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1954/I. Debrecen, 1955.  126-127., 129-130., illetve 124., 127-129. p.
35.    1.018/1956. sz. MH. I. h. 140. p., Kovács M., 1956. 195. p.
36.    Kovács M., 1956. 185-186. p.
37.    1956. 5. sz. tvr. I. h. 34. p., 1.018/1956. sz. MH. I. h. 139-140. p.
38-    Kovács Máté: A könyvtári törvény előkészítése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 151. p.; Kovács M., 1956. 197. p.
39.    Kovács M., 1956. 196. p.
40.    Kovács M. 1954. 65., 81. p.
41.    Kovács Máté: Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. In: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve 1954/I. Debrecen, 1955. 111. p.; Kovács M., 1956. 199. p.
42.    Kovács Máté: A könyvtári törvény előkésztése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 151. p.; Kovács M., 1956. 184., 200. p.
43.    Kovács Máté: A könyvtári törvény előkésztése. In: A könyv, 1955. 4. sz. 152. p.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)