Egy szélmalomharcos válogatott írásai

Kategória: 2015/ 5

Számosan, akik a közművelődésben dolgoztak-dolgoznak, úgy érezhetik, hogy szélmalomharcot vívnak, hiszen áldozatos munkát végeznek – sokszor méltatlan körülmények között és csekély megbecsüléssel –, mégsem gyarapszik látványosan „a kiművelt emberfők sokasága”, amelyben – mint gróf Széchenyi Istvántól tudjuk – a nemzet ereje rejlik. A Don Quijote-i harcosok egyike volt Füleki Mihály, akinek munkásságáról nem régiben rövid cikkben emlékezett meg lapunk.1  Füleki Mihály (ma nyugalmazott ezredes) 1961-től volt a Magyar Néphadsereg függetlenített művelődésszervezője, 1966-ban került a Honvédelmi Minisztérium Kulturális Osztályára, és ott csaknem két évtizedig az amatőr művészeti munka, a kulturális mozgalmak és a honvédségi könyvtárak szakmai gazdájaként dolgozott. Később a Hadtudományi Könyvtár igazgatója lett, ilyen minőségében interjút is adott a 3K elődjének, a Könyvtáros folyóiratnak.2 Nyugdíjazása után is tevékeny maradt, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi kapcsolatok és Kulturális Főosztályán dolgozott. Több évtizedes munkássága során – mondhatni, természetesen – számos publikációja jelent meg a honvédségi és a kulturális sajtóban; ezek sora nem mellesleg azért is tanulságos, mert a rendszerváltozás előtt, alatt és után jelent meg, ilyenformán a mából visszatekintve egyfelől érzékelhető a korszellem változása, másfelől a szerző régi időkben tanúsított szellemi nyitottsága, intellektuális bátorsága. Az összegyűlt tanulmányokból most egy kötetnyit adott közre, amely kötet inkább tematikus kereszt-, semmint időbeli hosszmetszete évtizedek publikációinak.
A könyvben szereplő tizenhárom tanulmány, esszé, cikk többsége az egykori Magyar Néphadseregben folyt művelődési munka részleteit elemzi egyfelől, másfelől pedig éppen hogy áttekintő képet ad; tehát a kötet olvasója egyszerre kap tájékoztatást a honvédség kebelében zajlott művelődési munka egy-egy részterületéről, de mindenkor a nagy egész horizontjának érzékeltetése mellett. Füleki Mihály sokat és sokszor foglalkozott a katonák – a hivatásos tisztek és a sorozott állomány – műveltségi színvonalával, viselkedéskultúrájával, kommunikációjának hiányosságaival, azután az amatőr művészeti mozgalmak céljával és módszereivel, az olvasás népszerűsítésének feladataival. A kötet tanulmányainak harmadik, Fáy András kifejezését kölcsönvevő, Az emberiség szellemvilágának quintessentiája című fejezetébe sorolt három írásműben foglalkozik a (honvédségi) könyvtár szerepével. De ennek előtte még meg kell említenünk A film, ahogy a könyvtárból látszik című írását, amelyben arról szól, hogy a laktanyai filmvetítések3 előtt vagy egy-egy népszerű televíziós irodalmi adaptáció műsorra tűzése előtt milyen nagy szerepe lehet a könyvtárosnak abban, hogy fölhívja a katonák figyelmét a film irodalmi alapanyagára, vagy a kapcsolódó szakirodalomra, filmkritikákra, tévéjegyzetekre, rendezői és színészi pályaképekre. Film és könyv, mozi és irodalom szoros kapcsolatának hangsúlyozása mellett arra biztat, hogy a katonai alakulatok könyvtárosai a népszerű filmváltozat propagálása „ürügyén” sokat tehetnek a tudatos olvasóvá nevelésért. Visszatérve a harmadik fejezet dolgozataihoz, Füleki Mihály a Benedek Marcelltől ismert fogalom, az „olvasás művészete” megtanításának, az értő olvasás kialakításának, az olvasási kultúra terjesztésének lehetőségeit boncolgatja. Természetesen ő is szembekerült azzal a máig lezáratlan és eldönthetetlen vitakérdéssel, hogy van-e népnevelői hivatása a könyvtárosnak. Azután mérlegeli, hogy egy irodalmi alkotásnak hányféle olvasata lehetséges a befogadó műveltségi szintjétől függően, és hogy ezek az eltérő szintek és olvasatok miféle kiindulópontul szolgálhatnak a lelkiismeretes könyvtáros számára, hogy az adott szinttől tovább lépve foglalkozzék az olvasó tudatos műélvezetének kialakításával. Számot vet az olvasás népszerűsítésének extenzív és intenzív módszereivel, illetve céljával, vagyis hogy egyre nagyobb létszámú és egyre igényesebb hívet szerezzen a könyveknek és a folyóiratoknak. Foglalkozik a giccs és a lektűr kérdésével, a katarzis átélésével, az irodalmi alkotások tömegmédiumok számára készített adaptációival. Újra és újra fölveti a könyv alapú művelődés elsőségét és pótolhatatlanságát, megkülönbözteti a jól informáltságot és az elmélyült tudást, ez utóbbi szerepét az árnyalatos gondolkodás és az empátia kialakulásában. Eltűnődik a Gutenberg-galaxis végét jövendölő álláspontok fölött, és szól az irodalom mellett a társművészetek közművelődési szerepéről. Izgalmas dolgozat szól Könyvtárosok a közösségek életében címmel arról, hogy például mit jelent könyvtárosnak lenni, milyen személyiségjegyek minősítik az ideális könyvtárost. Erre nézve így ír: „A könyvtáros egy személyben pedagógus és népművelő, agitátor és könyvtári kérdések szakembere, adatszolgáltató informátor és mozgalmi aktivista, dokumentátor és „ügyféllel” bánni tudó pszichológus. Műveltsége speciális és univerzális, személyisége megnyerő és bizalmat ébresztő, tudása tekintélyt parancsoló. Udvarias és szolgálatkész, közvetlen és tapintatos, kezdeményező és kapcsolatokat könnyen teremteni tudó. És szereti a szakmáját. Tudom, jogos a kérdés, de hol van ilyen könyvtáros?”  Nyilván, aligha akad egyetlen személy, aki hordozná az ideális könyvtáros valamennyi tulajdonságát, de az bizonyos – mint szerzőnk írja –, hogy ebben a dimenzióban érdemes tájékozódni a könyvtáros kiválasztásakor. Külön szól a könyvtáros kommunikációs képességeinek fontosságáról. És nem utolsó sorban ebben a tanulmányában állapítja meg: „A jó könyvtáros egy kissé mindig Don Quijote is. Don Quijote abban az értelemben, hogy hite, meggyőződése, küldetéstudata van, igazáért a harcot is kész vállalni.”
A tizenhárom tanulmány után olvasható még a kötetben két, a szerzővel készült interjú, közte a Könyvtáros folyóiratban megjelent beszélgetés; valamint található egy válogatott bibliográfia a szerző közművelődési tárgyú írásaiból. Sajnálatos módon ez a „bibliográfia” pusztán címfölsorolás, ugyanis a címek mellől hiányoznak a kiadási és lelőhely-adatok.
Füleki Mihály írásainak megítélésekor természetesen számolni kell azzal, hogy némelyikük még a szocialista „néphadsereg” korszakában keletkezett; némelyikükön érződik, hogy a rendszerváltozás „átmeneti” időszakában íródott, amely a magyar honvédség szervezetében és szellemiségében is alapvető változásokat hozott, és néhány már a megújult Magyar Honvédség korszakában született. Ám az olvasás fontosságáról, az általános műveltség emberformáló szerepéről, a könyv és a könyvtár jelentőségéről írott gondolatai politikai korszakoktól, szervezeti keretektől függetlenül maradandóak.
(Füleki Mihály: Én is voltam Don Quijote. Egy volt honvédségi kulturális munkás
írásaiból. Hn. Druck Art Kft. 2015. 261 p.)
JEGYZETEK
1.    Aranyos Károly: Írásos látlelet a retró időkről. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2015. 2. sz. 48-50. p.
2.    Kartal Zsuzsa: Nemzettudatunk szolgálata a Hadtudományi Könyvtárban. Beszélgetés Füleki Mihállyal. = Könyvtáros, 1988. 1. sz. 33-36. p.
3.    A recenzens emlékezete szerint az 1970-es években a hódmezővásárhelyi lövészezred előfelvételis katonái számára minden csütörtökön este volt filmvetítés a laktanya étkezdéjében.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)