Jelnyelvre épülő könyvtári szolgáltatások – hazai és nemzetközi tapasztalatok, algyői gyakorlat

Kategória: 2015/ 3

Az átlagember jelnyelvvel kapcsolatos ismereteit – ha nincs a környezetében és az is­me­ret­ségi körében siket személy – legtöbbször a média határozza meg. 25 évvel ezelőtt egy Koko nevű gorilla képességeitől volt hangos a sajtó. Akkoriban a Stanford Egyetemen tanuló Penny Patterson friss pszichológiai diplomával nekivágott, hogy San Francisco egyik állatkertjében jelnyelvre tanítson egy gorillát. Eredményei felbolygatták az amerikai jelnyelv kutatóit, hiszen csupán két hét alatt elérte, hogy Koko az evéssel és ivással kapcsolatos igényeit jelnyelven mondja el. Mára több mint ezer jelből álló jelkincsével kápráztatja el a közönséget, amelyet sajátosan Gorilla Sign Language-nek, GSL-nek neveznek.Az átlagember jelnyelvvel kapcsolatos ismereteit – ha nincs a környezetében és az ismeretségi körében siket személy – legtöbbször a média határozza meg. Magyarországon a lakosság 10 százaléka küzd valamilyen hallásproblémával.1  Ebből 60 ezer a siketek, 300 ezer a súlyos fokban nagyothallók száma.2 „Ők alkotják Magyarország harmadik legnagyobb (ám el nem ismert) nyelvi és kulturális kisebbségét, melynek tagjai a mindennapokban egymással kommunikálva a magyarországi jelnyelvet használják.”3 Nehéz azonban számszerűsíteni hányan használják a jelnyelvet és mennyien tekintik anyanyelvüknek.

A jelnyelvvel mint önálló nyelvvel kapcsolatos vizsgálódások az 1960-as évekre tehetők. Magyarországon mégis 2009. november 9-éig kellett várnia a siketeknek, hogy elismerjék az anyanyelvüket hivatalos nyelvként, hogy a siket gyerekek tanulhassák az iskolában, illetve a siket felnőttek használhassák a hivatalos ügyek intézésekor. A jelnyelvi törvény elfogadásával új lehetőségek nyíltak meg nemcsak siketek, hanem a  hallók számára is.

Írásomban szeretném bemutatni azt a könyvtári környezetet, amellyel egy siket ember találkozhat Magyarországon. Ezen kívül megvizsgálok néhány külföldi kezdeményezést a siketek számára létrehozott könyvtárak és különgyűjtemények tekintetében.

A követendő példa – jelnyelvi könyvtárak külföldön

A Sing Library elnevezésű elektronikus könyvtárban angol, német, osztrák, magyar és szlovén jelnyelven lehet jelnyelvi dokumentumokat keresni és nézni. „A Sign Library Program fő célja a világirodalmi művek jelnyelvi adaptálása, kulturális ismeretekhez való hozzáférés megkönnyítése jelnyelven.”4 A feltöltött dokumentumokat le lehet tölteni számítógépre, okostelefonra vagy mobiltelefonra. Négy országban lévő siket közösségek, halló emberek, jelnyelvi tanárok működnek együtt az irodalmi szövegek adaptálásában, feldolgozásában, a videók megalkotásában és szerkesztésében. A kezdeményezés célja, hogy siket és nagyothalló gyermekek, tizenévesek és felnőttek számára a magyar nyelvű irodalmi művek jelnyelvi adaptációját elérhetővé tegyék. Ezen kívül hasznos az oldal siket emberek családjának és barátaik számára, akik ismerik a jelnyelvet, vagy éppen tanulják. Nagy segítséget nyújt a siketek oktatásában, illetve a jelnyelv oktatásában résztvevő tanároknak is.

Az oldalra való feltöltés bármely regisztrált felhasználónak lehetséges. Fel lehet tölteni rövid, valós történeteket, regények összefoglalását, jelnyelvre fordított verseket, személyes tapasztalatokat, megtörtént eseményeket. Javaslatokat lehet tenni jelnyelvi művek adaptációjára is. A videók készítése otthon is történhet. Az elkészítés menete a következő: a kívánt jelnyelvi tartalom kamerás rögzítése után a YouTube videómegosztó oldalra fel kell tölteni regisztráció után. A következőkben a feltöltött videó URL-jét a www.signlibrary.eu oldalon lehet megosztani. A HD minőségben rögzített vagy túl nagyméretű videók feltöltésénél operátor segítségét lehet kérni, akivel e-mailben lehet felvenni a kapcsolatot.

Jelenleg két magyar nyelvű irodalmi mű adaptációját lehet megtekinteni jelnyelven. Mindkettőt a Sikketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) készítette. Az egyik teljes mű Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvének jelnyelvi változata, amelyet Turóczy Erika tolmácsolásában lehet megnézni; másik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye, amelynek azonban csak a bevezető része készült el dolgozatom megírásának idejében, a mű teljes fordítása és felvétele folyamatban van. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című videóban animációk és képi tartalom gazdagítja a jelnyelvi előadást, valamint a halló látogatóknak zenei aláfestés is élvezetessé teszi a művet.

A Deaf Resource Library5 1995-ben jött létre Karen Nakamura kezdeményezésére, aki a Yale Egyetem docense az Antropológiai- és Kelet-ázsiai tanulmányok tanszéken. Az elmúlt évtizedekben behatóan tanulmányozta a fogyatékosok kultúráját, a történelmüket és a politikai, társadalmi mozgalmakat Japánban és az Egyesült Államokban. Karen Nakamura úttörőnek számít a jelnyelv elfogadtatásában, hiszen sokat tett azért, hogy az amerikai egyetemeken oktassák a nyelvet, külön szakok induljanak és az egyetemi könyvtárban külön Siket Könyvtár alakuljon. A módszerét máig használják az amerikai felsőoktatási könyvtárak, de európai könyvtárak is csatlakoztak a Siket Könyvtár kezdeményezéshez.6 A weboldal tulajdonképpen egy virtuális könyvtár és linkgyűjtemény, amely iránytűként szolgál az Egyesült Államokban és japánban élő siket emberek kulturális életét, iskoláit és az életüket érintő témákat tekintve. Létrehoztak egy keresési felüle­tet, ahol az amerikai jelnyelvet beszélők sokféle területtel kapcsolatban információkat kaphatnak, például az oktatás, a kultúra, közérdekű adatok témában.

A Library Services for the Deaf & Hard of Hearing7 nevű intézményt az USA Tennessee államában (Nashville) alapították 1983-ban. Kezdetben az intézményt a siketek számára hozták létre mint könyvtárat, médiaközpontot és támogató szolgálatot. Későbbiekben, információs és referenciaközpontként működött, valamint felnőtt- és gyermek programokat szerveztek a dolgozók, szintén siketeknek. Az intézményben működik egy szerkesztőség és kiadó (Tennessee Directory of Services for People who are Deaf or Hard of Hearing című folyóirat szerkesztésére, kiadására, terjesztésére, gondozására) is, valamint kiállítások és demonstrációk szervezésével és egy videómegosztó szolgáltató központ (Video Relay Service) működtetésével úttörő szerepet vállalnak a siket közösségek integrálása érdekében.

A könyvtárban található kölcsönözhető könyveket, médiaanyagokat, kommunikációt segítő kiadványokat és eszközöket felölelő gyűjtemény 12.750 tétellel az Egyesült Államok legnagyobb nyilvános jelnyelvi könyvtára. A könyvtár célközönségét a siket és hallássérült személyek alkotják, akik számára gyűjtik az oktató jellegű és szórakoztató irodalmat jelnyelven. A siketvak olvasókat is igyekeznek kiszolgálni, speciális, dombornyomott könyvekkel. A siketekkel való kommunikációt oktató, jelnyelvvel kapcsolatos tankönyvek gyűjteménye több mint 13.000 tételt tesz ki. A gyűjteményben nagy számban találunk olyan könyveket, amelyek a halló családtagokat segítik a siket gyerekekkel való kommunikációban. A gyűjteményben online lehet keresni, információt találva a könyvek kölcsönzéséről, lejáratáról. A könnyebb keresés érdekében súgók, könyvtárhasználati segédletek kalauzolják a siket olvasókat. Lehetőség van online kapcsolatba lépni a könyvtárosokkal, akik élő videó közvetítéssel jelnyelven tudnak segítséget nyújtani a keresésben. Több mint 70 kötetből álló bibliográfiát találunk jelnyelv és siket kultúra témákban.8 A könyvtárból minden dokumentumot három hétre lehet kölcsönözni.

A közkönyvtárak is igyekeznek a siketek számára különböző szolgáltatásokat szervezni, ilyen például a Columbia Public Library szolgáltatása, a Library Services to the Deaf Community (LSDC)9. A program segédeszközöket és új technikai vívmányokat biztosít a siket emberek kommunikációjához, az Adaptive Technology Program Video Relay Service segítségével, amely kifejezetten ebből a célból kiépített szolgáltatás. Gyűjti és szolgáltatja a siketek történelmére és kultúrájára vonatkozó irodalmat, előjegyeznek siketeknek szóló havilapokat (Canine Listener, Deaf-Blind Perspectives, Gallaudet Today), évenként konferenciákat, összejöveteleket szerveznek, bekapcsolódnak a téma tudományos kutatásába és támogatják a jelnyelv helyzetének fejlődését. Több mint húsz önkéntes vállalja azt, hogy a szomszédos könyvtárakkal együttműködve gyakoroltatják és tanítják a jelnyelvet az érdeklődő olvasóknak, könyvtárosoknak, civileknek.

LSDC által lehetővé vált, hogy olyan siket felnőttek is részesülhessenek a kulturális programokból, akiknek fejleszteniük kell az olvasási és íráskészségeüket. Lehetőséget teremtenek arra, hogy a megfelelő ügynökségekhez vagy önkéntes tanárokhoz kerüljenek, és ott tanítsák őket. Azoknak a siketeknek, akik nem tudnak otthonról kimozdulni, interneten keresztül nyújtanak segítséget, hiszen megtanítják a siketeket az internet használatára.

San Franciscóban a városi könyvtár is hasonló szolgáltatásokat vezetett be olvasóinak. Az intézményben működik egy jelnyelvi részleg, ahol minden könyvtáros ismeri az amerikai jelnyelvet. Rendelkezésre állnak, könyvek, újságok, DVD-k jelnyelven, valamint a siket kultúrával kapcsolatos könyvek, oktatási segédletek. Kapcsolatban állnak egyetemek jelnyelvi tanszékeivel, így megfelelő oktatók felkérésével biztosítják a hallók számára is a jelnyelvtanulást. Programokkal, kiállításokkal és családi rendezvényekkel igyekeznek kielégíteni siket olvasóik igényeit.

A hazai könyvtárak felkészültsége a jelnyelv tekintetében

A könyvtárosok elé is új kihívásokat állít ez a fajta kommunikáció. 2015-ben a könyvtáraknak számolniuk kell azzal, hogy ki kell dolgozniuk egy szolgáltatásrendszert a siketek számára, a munkatársaikat pedig ebben a témában megfelelő képzésben kell részesíteniük. Tehát a könyvtárakat fel kell készíteni a jelnyelvi törvény miatt felerősödő új elvárásokra. Ez azt jelenti, hogy olyan elektronikus és digitális dokumentumokat kell szolgáltatniuk, amelyek jelnyelven, vagy feliratozva információt közvetítenek a siketeknek. A Hallatlanhoz (www.hallatlan.hu) hasonlóan rövid jelnyelvű videók által először az irodalmi művek rövid összefoglalóját, majd pedig teljes irodalmi vagy tudományos, ismeretterjesztő műveket lehetne közvetíteni az interneten, amit a könyvtár weboldaláról lehet elérni.

A jelnyelvi törvény megszületése óta egyre több intézmény alakítja át és szélesíti szolgáltatásait annak érdekében, hogy siket emberek is használhassák azokat. A törvény előírja, hogy a siketeket jogi értelemben ezentúl nem fogyatékkal élő személyekként kezelik, hanem nyelvi kisebbségként. Ennek értelmében ugyanazon jogok illetik meg őket, mint más magyarországi nyelvi kisebbséget. Az Európai Unió irányelvei alapján a közintézményekben, bankokban, egyéb hatóságnál fel kell készülni a siket emberek fogadására, a velük való kommunikáció biztosítására, számukra érthető kommunikációt nyújtva. A jelnyelvi törvény értelmében jelnyelvi tolmács-szolgáltatásnak kell működnie 2011. január 1-től törvényi rendelkezés szerint: a közszolgáltatási tevékenység során ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. A jelnyelv oktatásának és elfogadásának elterjedésével a siketek elvárása is megnő a releváns információhoz való jutás esélyének növelésére.

A könyvtáraknak – különösen a felsőoktatási könyvtáraknak – egy új, eddig talán szokatlan olvasói réteget is ki kell szolgálniuk. Az új cél: a hallássérültek e-befogadási esélyeinek növelése. A siketek és nagyothallók számára barátságossá, otthonossá és a fogyatékkal élőknek is érdekessé kell tenni a könyvtári környezetet. Hazánkban több könyvtáros vállalkozott arra, hogy alapfokú jelnyelvi tanfolyamon vesz részt, amelyen megtanulnak alapvető kommunikációs jeleket, a bemutatkozást és könyvtári fogalmakat jelnyelven közölni. Ilyen tanfolyam indult például 2007-ben Heves megyében, valamint 2006-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyében a helyi könyvtárosok bevonásával. A tapasztalataikból kiderül, hogy különleges élményt jelentett számukra az első jel megtanulása, a „mutogatás” elsajátítása. A tanfolyamok célja nem jeltolmácsok képzése volt, hanem a közgyűjteményi dolgozók képzése, annak érdekében, hogy képesek legyenek egy siket emberrel kommunikálni, segítséget nyújtani neki10. A jelnyelvi tanfolyamoknak köszönhetően a könyvtárosok megtapasztalták, hogy „az újfajta beszéd azt is jelenti, hogy egy kissé más módon kell megpróbálni gondolkodni. Gondolkodni azok fejével, akik a világot csak látják, de nem hallják. Akik számára a mozdulat, a gesztus, a szemek és arcizmok játéka hordozza a fő mondanivalót. Aki jelnyelven beszél, nem teheti meg, hogy ne figyeljen őszintén a másikra, hogy ne próbáljon azonosulni vele.”11

Az felsőoktatási könyvtárakra jelentősebb szerep hárul, mert várhatóan – követve a budapesti mintát – reményeink szerint a jövőben Szegeden is jelnyelv szak indulhat a Bölcsészettudományi Karon. Az ELTE Szenátusa 2009. szeptember 28-i ülésén a magyar alapképzési szakon belül magyar jelnyelv szakirány létesítéséről határozott. Magyarországon addig egyetlen főiskolán vagy egyetemen sem volt jelnyelv szak.

Új célközönség jön létre a könyvtárakban is: elsődleges célcsoport az egyetemi könyvtárak számára a fiatalkorú siketek (esetleg egyetemisták; akiknek már nem idegen a tudományos környezet, de még mindig hátrányos helyzetben vannak a halló társaikkal szemben, az információhoz való hozzáférés nyelvi és befogadói tekintetében). Másodlagos célcsoport: felnőtt, középkorú vagy idősebb siketek (saját tapasztalataim alapján a 40-70 éves siket személyek idejük nagy részét egymás társaságában, a számukra szervezett Siketek Szövetségében töltik). A cél az lehetne, hogy a Szövetségben töltött idejüknek egy részét a könyvtárban töltsék, éspedig művelődéssel. Viszont ehhez elengedhetetlen, hogy a számukra egyetlen érthető nyelven, módon: jelnyelven szóljon hozzájuk a könyv, dokumentum, vagy éppen zene.

Könyvtári szolgáltatások magyar jelnyelven

A Könyvtári Intézet előkészületeket tett arra vonatkozóan, hogy eleget tudjanak tenni a törvényi kötelezettségnek, vagyis a siket olvasók információval való ellátását. Ennek érdekében felmérte a magyarországi könyvtárak helyzetét, a könyvtárosok szakmai kvalifikációit, hogy tolmácsokat tudjanak rendelkezésre bocsátani. A felmérésből kiderül, hogy arányaiban sok könyvtáros rendelkezik valamennyi jelnyelvi ismerettel. Az átláthatóság érdekében a Könyvtári Intézet közzétett egy listát, amelyen a könyvtárak adatai és szolgáltatásai szerepelnek a fogyatékossággal élők szempontjából. Ezen a listán megtalálhatók a nagyobb könyvtárak adatai, például a feliratos videofilmek és DVD-k, a könyvállványok közötti megfelelő közlekedőtér, korlátok, küszöbnélküliség, látássérülteket segítő eszközök és szolgáltatások, lift, mozgássérülteket segítő eszközök és szolgáltatások, nagyítólencse, öregbetűs könyvek, rámpa, számítógépes karakterfelismerő és természetesen programok, jelnyelvi DVD-k, jelnyelvi videó filmek és természetesen jelnyelvi tolmácsok tekintetében. A lista szerint 49 olyan könyvtár van Magyarországon, amelyben működik jelnyelvi tolmács szolgálat vagy egyéb módon szolgáltatnak információkat jelnyelven (videó filmek, digitális jeltár, jelnyelvi dokumentumok)12.

Indukciós hurok

A hallássérültek számára létrehoztak egy olyan szolgáltatást, amely költséghatékony, így még a kisebb könyvtárak is be tudják építeni a szolgáltatásaik közé a fogyatékossággal élők számára. Az indukciós hurok azoknak a személyeknek jelent nagy segítséget, akik hallókészülékkel rendelkeznek, és valamilyen mértékben hallják a felerősített hangokat. „Az indukciós hurkokat azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a nagyothalló vagy hallássérült emberek számára hangokat tegyenek hallhatóbbá. Mára az indukciós hurok segítségével lehetséges akár színházi és hangversenytermi nézőtereket élményszintű, kiváló hangminőségben lefedni”.13 Egyre több könyvtár kialakította az indukciós teret olvasótermeiben. A Könyvtári Intézet információt szolgáltat azokról a hazai könyvtárakról, amelyekben működik az indukciós hurok, például: Zalaegerszegen a városi és megyei könyvtár; Tiszaszőlősön a községi könyvtár; Sopronban és Sárospatakon a városi könyvtár, stb.14 A siket olvasóknak sajnos, ez a szolgáltatás nem elégséges.

Könyvtári szolgáltatások ismertetése jelnyelvi tolmáccsal

Több könyvtár él azzal a lehetőséggel, hogy bemutató videóban részletezik a könyvtár szolgáltatásait, beszélnek a könyvtár történetéről, a célkitűzésekről és a nagyobb feladatokról. Néhány intézményben lehetővé teszik, hogy nemcsak felirattal, hanem jelnyelvi tolmácsolással legyen kísérve a videó. Ilyenkor a képernyő bal felső sarkában megjelenik a tolmács, aki a hangzó beszédet fordítja magyar jelnyelvre. A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár egy pályázattal kapcsolatban készítetett a könyvtári szolgáltatások bemutatásáról szóló videót, amelyen Vörös Krisztina jelnyelvi tolmács lefordítja a hangzó beszédet. A videó ezen a címen érhető el: http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatasaink-ismertetese-jelnyelvi-tolmaccsal

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által készített – teljes egészében jelnyelvi – videó a könyvtár használatáról, a beiratkozás menetéről, az olvasótermek bemutatásáról és a kölcsönzés mikéntjéről szól. A könyvtár egy fiatal tolmácsot kért fel a jelelésre. A videó itt található: http://www.fszek.hu/szolgaltatasok/?article_hid=11365

A Csongrád megyei Algyői Könyvtár is megalkotott egy bemutatkozó videót magyar jelnyelven, amely jelnyelv szegedi nyelvjárásában  magyarázza a helyi siketeknek a könyvtár használatát és az ott működő szolgáltatásokat. A könyvtárról szóló jelnyelvi videó a következő weboldalon érhető el: http://algyokultura.hu/index.php/konyvtar/szolgaltatasok

A könyvtáraktól jogosan elvárható, hogy az eddig méltatlanul mellőzött olvasóközönséget, a siketeket számukra érthető nyelven ellássák dokumentumokkal. Szerencsére hazánkban egyre több könyvtáros vállalja a jelnyelv alapszintű elsajátítását, ami nélkülözhetetlen a siket olvasókkal való kommunikációhoz. Ezen túlmenően számos könyvtár szolgáltat információkat a siketeknek az intézmények weboldalán jelnyelvi bemutató videók formájában, valamint jelnyelvi dokumentumokat szolgáltat. Az informatika fejlődésével olyan utak nyílnak meg a könyvtárak előtt, amelyekkel teljes mértékben felkészültek lehetnek a hallássérült, siket vagy látássérült olvasók ellátására, például a fordítógépek és intelligens tolmácsprogramok és jelkönyvtári applikációk segítségével.

Az Algyői Könyvtár jelnyelvi szolgáltatásai

Az Algyői Könyvtár csapata már régóta célul tűzte ki, hogy a siket, nagyothalló és vak olvasóközönséget megszólítva próbál olyan szolgáltatásokat bevezetni, amelyek a hátrányos helyzetű olvasók könyvtárhasználati igényeit megkönnyíti. Ezt a célt szem előtt tartva a gyengénlátók és látássérült olvasók kiszolgálása céljából bevezettük a prizma olvasókészülék használatát, amely számítógéphez csatlakoztatva felnagyítja a könyv adott oldalának tartalmát.

A könyvtárban jelnyelvi szótárak, segédanyagok és jelnyelvi DVD-k segítik a hallássérültek életét. Ingyenesen biztosítja a jelnyelvi tolmács szolgáltatásait, mivel könyvtárosként és jelnyelvi tolmácsként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kommunikálni tudok siket olvasóinkkal. A Magyarországon megjelent témához illeszkedő nyelvészeti szakirodalmat is gyűjti és szolgáltatja könyvtárunk, valamint kérésre témafigyelést végez az adott szakterületen, nem csak magyarul.

A siket olvasók integrálása céljából a könyvtár magyar jelnyelvi videóban mutatja be a szolgáltatásait. A videó tartalmának és technikai kivitelezésének megtervezése és a felvétel megszervezése az én feladatom volt, amit a következőkben szeretnék részletesen kifejteni.

A jelnyelvi videó megvalósításának gondolata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelnyelvi bemutatójának megtekintése után fogalmazódott meg bennünk, könyvtárosokban. A cél az volt, hogy magyar jelnyelven bemutassuk könyvtárunk használatát, a beiratkozást, a kölcsönzés menetét, a kölcsönözhető dokumentumok körét és a könyvtár egyéb szolgáltatásait. Magyarországon hét nyelvjárás létezik, amelybe beletartozik a szegedi jelnyelv is, ezért az volt a cél, hogy a magyar jelnyelv szegedi nyelvjárását használjuk a videóban, hogy a környékbeli siketek teljes mértékben megértsék a mondanivalónkat. A videónak az volt a célja, hogy azok a siketek is megismerjék a könyvtári szolgáltatásokat, akik csak a szegedi nyelvjárást ismerik jobban, a budapestit viszont csak nehézkesen értik. A videón, a tolmács által használt jelnyelvben a daktil ábécét is használja a tolmács nevek és címek betűzésekor, ami a siket fiatalok körében népszerű, használatos és érthető. (Ez figyelhető meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelnyelvi bemutató videójában is.) A videó tartalmának megtervezésekor szó volt a hanggal való narrációról is, ami a halló olvasók tájékoztatására szolgálna. Az ötletet azonban hamar elvetettük, hiszen a videót csak siketeknek szántuk. Hallók számára az effajta információ egyrészt írásban elérhető a weben, valamint a videóban közzétett jelnyelvi tartalom a halló olvasók számára egyértelmű vagy köztudott. Másrészt a jelnyelvi tartalom sokszor vagy hosszabb vagy rövidebb, mint a hangzó beszéd, így célszerű volt most csak a siket olvasóközönséget megcélozni.

A célcsoport kiválasztása után a videó jelnyelvi tartalmát kellett megalkotni, először magyar nyelven. A szöveg megalkotásánál fontos szerepet játszott, hogy könnyen érthetően és egyszerűen legyen megfogalmazva a mondanivaló, valamint tömör mondatokat használjak. A szövegben alapvető információk hangzanak el, mint például, hol van Algyő, mióta létezik, hogyan lehet beiratkozni a könyvtárba, meddig lehet kölcsönözni, milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni. A főbb témák a menüpontoknak felelnek meg, mint például: Bemutatkozás, Beiratkozás, Kölcsönzés, Szolgáltatások stb. A megalkotott szöveg után az volt a feladatom, hogy olyan tolmácsot keressek, aki ismeri mind a szegedi, mind a budapesti dialektust, valamint aki ismeri a siket szegedi fiatalok által használt daktil ábécét, mivel ezáltal több korosztályt lehet megszólítani. A videóban szereplő tolmács Balogh Roland lett.

Ezek után a tolmács lefordította a szöveget, majd alakított, változtatott rajta, annak megfelelően, hogy magyar jelnyelven pontos értelme legyen. A terjengős mondatokat és a lényegtelen információkat kihagyta belőle. A szöveg jelnyelvre való konvertálása után  olyan szöveg született, amely halló olvasóink számára értelmetlen vagy félreérthető, mivel az a jelnyelvi jelek jelentésének egymásutánjából áll. Ezért eltekintettem attól, hogy a videó alatt hangos narráció segítse a halló olvasókat; a videóhoz nem tartozik hangfájl. Felvételekor egy súgó csak a jelnyelvre fordított szavakat sorolja a tolmácsnak, a magyar mondatszerkezetet nélkülözve. A szöveg jelnyelvre fordítása és a felvétel munkamene­té­nek meghatározása után egy operatőrt kerestem. Egy szegedi forgatócsoport vállalta a feladatot, annak ellenére, hogy elmondásuk szerint még sohasem volt dolguk semmilyen formában jelnyelvvel, így a stáb is új helyzettel nézett szembe.

A felvétel az Algyői Könyvtár felnőtt olvasótermében zajlott, előzetesen beállítva a hátteret és annak megvilágítását reflektorokkal. A tolmács és a kamera távolságának meghatározásakor fontos szempont volt, hogy milyen térbeli tartományt jár be a tolmács keze a jeleléskor. Így a kamera csak annyira közelíthetett a tolmácsra, hogy a fejmagasságától felfelé számított 10 centimétertől a tolmács derekáig minden látszódjon a képernyőn. A fénybeállításokon kívül fontos tényező a tolmács ruházata is, mivel a világos színű ruha tompít a kezek kontrasztján, így a tolmácsok legtöbbször sötét színű ruhát viselnek. A forgatás a továbbiakban egy súgó segítségével folytatódott, aki felolvasta a jelnyelvre fordított szöveget a megfelelő ütemben, hogy azt kényelmes tempóban lehessen jelelni. A videóban feliratozva vannak a fontosabb információk, mint például az elérhetőségek, e-mail cím, weboldal, telefonszámok. A videó egy rövid bemutatkozás után a könyvtár olvasótereiről és épületéről készült képek montázsával kezdődik. A könyvtárról szóló jelnyelvi videó a következő weboldalon elérhető: http://algyokultura.hu/index.php/konyvtar/szolgaltatasok

A bemutató videón kívül fontos kapcsolattartási módszer a csevegőfelületek és közösségi oldalak használata. Így a hallássérült vagy siket olvasóközönség kapcsolatba tud lépni okostelefonon vagy táblagépen keresztül a könyvtárossal, esetleg előjegyezheti vagy megrendelheti a keresett dokumentumot. Erre szolgál az Algyői Könyvtár Facebook oldala, a Twitter, Instagram és Viber alkalmazása. Természetesen ezeken keresztül nemcsak a speciális helyzetű olvasóink igényei érkeznek be hozzánk, hanem a halló lakosoké is, hiszen ők is előszeretettel rendelnek könyvet és jegyeznek elő okoskészülékeken keresztül, online katalógusunkat használva.

Célunk olyan online digitális jelnyelvi könyvtár építése, amellyel kiegészíthetjük az országos és megyei jelnyelvi gyűjteményeket és gazdagíthatjuk a helyi digitális könyvtárunkat is, amelyet egy önálló android alkalmazásba ágyaznánk, ahonnan letölthetők, kezelhetők és online nézhetők a feltöltött jelnyelvi videók – legyenek azok ismeretterjesztő és közérdekű információk vagy irodalmi jelnyelvi adaptációk.

2015-ben immár második alkalommal rendezzük meg az Algyői Versünnepet, ahol a sok magyarul elhangzó vers után egy József Attila versadaptációt jelelünk el a résztvevőkkel közösen. Így a jelnyelv és a siket társadalmi konvenciók az algyői gyerekeknek már nem jelentenek idegen, ismeretlen közeget.  Az Algyői Könyvtár számára készített jelnyelvi bemutató sok algyői, szegedi és környékbeli siket olvasónk helyzetét, információhoz jutását könnyítette már meg.

JEGYZETEK

1   A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján önkéntes módszerrel mindössze 8886 fő vallotta magát siketnek.

2   http://www.c3.hu/~sinoszib/kik.htm    (2015.04.04.)

3   Bartha Csilla – Hattyár Helga: Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. 73–123. p.

4   http://signlibrary.equalizent.com/hu  (2015.04.04.)

5   Deaf Resource Library (http://www.deaflibrary.org/)   (2015.04.04.)

6   Módszere és munkássága a következő weboldalon található: http://www.disabilitystudies.jp/nakamura/  (2015.04.04.)

7   Library Services for the Deaf & Hard of Hearing  (http://www.tndeaflibrary.nashville.gov/)   (2015.04.04.)

8   Institute of German Sign Language and Communication of the Deaf University of Hamburg kezdeményezéséből felépült a Jelnyelv Nemzetközi Bibliográfiája, amely elérhető a következő webcímen: http://www.sign-lang.uni-hamburg.de/bibweb/ (2015.04.04.)

9   Columbia Public Library (http://www.dclibrary.org/node/2407 ) szolgáltatása. (2015.04.04.)

10 Bubonyicz Andrea: Jelnyelv tanfolyam a Verseghy Könyvtárban (http://hirlaptar.vfmk.hu/kaptar/2006/2006_03_103.pdf)   (2015.04.04.)

11 Ligeti Gabriella: Jelnyelv tanfolyam; = Kapcsolat. A Heves megyei könyvtárosok lapja.

(http://www.brody.iif.hu/megye/Kapcs071.pdf)    (2015.04.04.)

12 http://ki.oszk.hu/category/fogyat-koss-ggal-l-knek/k-nyvt-rak-fogyat-koss-ggal-l-knek/jelnyelv-ismerettel-rendelkez-ko     (2015.04.04.)

13 http://hu.general-seven.com/   (2015.04.04.)

14 http://ki.oszk.hu/category/fogyat-koss-ggal-l-knek/k-nyvt-rak-fogyat-koss-ggal-l-knek/indukci-s-hurokkal-felszerelt-t-  (2015.04.04.)

 

 

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)