Helyismereti munka a hódmezővásárhelyi Németh László Könyvtárban

Kategória: 2015/ 3

A mai „kattintott egér korszakban”, az elektronikus fájlok idején talán üdítő is lehet, némi megilletődésre késztethet az írógéppel méternyi cédulaoszlopokat gyártó, kézműves, intellektuális könyvtári világ itt következő képe.A múlt

Az 1880-ban, Ábrai Károly (1830–1912) író, akkori polgármester által alapított, 1907-ben megnyitott [!] hódmezővásárhelyi közkönyvtárban már az első kezelőknek – Székely János városi hivatalnoknak (1882–1945), majd Bodrogi János (1891–1967) kőművesnek, a helyi Munkásotthon korábbi könyvtárosának – különös gondja volt a városi szerzők műveire, a városról szóló könyvekre.

Bodrogi Jánost érte az a tisztesség, hogy az általa kezelt egyszemélyes gyűjteményt 1952. december 21-én, Sztálin születésnapján megyei könyvtárrá nevezték ki.

Az intézmény 1973-ig maradt ebben a státusban (természetesen nagyobb létszámmal),  így az 1964-ben, jogszabályban is előírt munka megyei helyismereti gyűjteményt hozott létre. A városi gyűjtemény kialakítása emiatt csak 1973-ban, a megyei hatáskör Szegedre kerülésével kezdődhetett el.

Gyűjtőkörünkbe területileg a város történelmi – 1950 előtti – határa, valamint Mártély, Mindszent, Székkutas tartozik. Időhatár elvileg nincs, gyakorlatilag a nyomtatás helyi kezdete, 1868 a kezdő dátum. Ami a dokumentumfajtákat illeti, gyűjteményünkbe egyaránt bekerülhet logikai, auditív és vizuális információhordozó, ha a városra vonatkozó jellemző vagy fontos adatot tartalmaz, ha helyi nyomda terméke, ha vásárhelyi személy a szerzője, vagy róla szól. Az irodalom, a tudomány, a művészet, a gazdaság régi és mai, ismert és jelentős alkotó személyei közül nemcsak a helyi születésűeket számítjuk vásárhelyi szerzőnek, személynek, hanem azokat is, akiket működésük bizonyos szakasza, életük valamely jelentős eseménye, időszaka kapcsol a városhoz (például József Attila, Kohán György, Németh László.)

A gyűjteménnyel kapcsolatos tudatos, tervszerű gyűjtést, föltárást Kárász József író, könyvtáros (1914–1996) kezdte el. Ő már 1969/70-ben közreadta a gazdag helyi sajtó 1918/19-es, és az 1944/45-ös történeti és sajtótörténeti tanulmányokkal dúsított repertóriumát. 1974-re pedig elkészítette a (Szeged nélküli) megye 327 tételből álló sajtóbibliográfiáját. Első két kitűnő cikkbibliográfiája után folytatta a repertorizálást, és 1978-1986 között a helyi sajtó további, majd’ húszévi anyagát (1949-1965) tette hozzáférhetővé. Bámultam, milyen alázattal lapozta, cédulázta a hatalmas, bekötött évfolyamokat éveken keresztül. Bár 1975-ben hivatalosan nyugdíjas állományba került, nem hagyta el az intézményt. Bevárta utódát, engem, akit 1975. október 1-től helytörténész, feldolgozó munkatársként alkalmaztak a könyvtárban.

Kárász József egyenrangúként fogadott, úgy éreztem, nemcsak munkatársa, hanem a barátja is lehettem. Megismertette velem értékes, régi hírlaptárunkat, a föltárás rendkívüli jelentőségét, közös munkánk legfontosabb teendőit, és általában mindenben segítségemre volt.

Bár történelem szakos voltam, helyismerettel, helytörténettel addig alig foglalkoztam. Új pozícióm megismerésében Józsi bácsin kívül, alkalmanként a szegedi Somogyi-könyvtár is segítségemre volt. Munkaköröm határainak kitapogatásában, a mindennapi munka kivitelében jobbára mégis csak önmagamra hagyatkozhattam. Megkönnyítette (vagy nehezítette?) a dolgom az a körülmény, hogy 1973-ban Vásárhelynek vissza kellett találnia az 1952-ben elhagyott városi könyvtári gyakorlathoz. A helyismeret „tiszta lappal indult”, a városi gyűjteményt nekem kellett kialakítani.

Kevéske előképzettségemhez további ismeretekre volt szükség, ezt 1977 és 1980 között az ELTE könyvtár tanszékén, majd 1980-ban a KMK féléves helyismereti tanfolyamán szereztem meg. Az addig hályogkovács módra végzett tevékenységem elméleti alapozás, gyakorlati tapasztalat által segítve tudatosabbá vált. Adódtak a feladatok, a kihívások, dolgoztam — próbáltam a gyűjtemény autonómiáját megteremtve — könyvmúzeum helyett a város kultúrájának minél fontosabb, nyitott, élő, hatékony tényezőjévé tenni.

Amit Józsi bácsitól kaptam, igyekeztem gyarapítani, hogy én is tovább adhassam majd utódomnak.

Belépésem után, már az első napokban hozzáláttam a folyamatos lapfigyeléshez, a cikk-katalógus építéséhez, Józsi bácsi segítségével. Később, egy ideig a helyi sajtóban is közreadtam hetenként a Vásárhely a hazai lapokban című szemlét, ugyanitt Krónikás címmel, szintén hetenként helyismereti rovatnak is helyet adtak. A Somogyi-könyvtár megyei helyismereti gyűjteményéből átadta a vásárhelyi, vagy annak számító prominens személyek adatait, erre alapozva életrajzi adattár építését kezdtem meg. A folyamatosan gyarapodó anyagból idővel két kiadvány is született, 1993-ban és 2002-ben. A 2002-es kiadású Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon 296 személy biográfiáját tartalmazza. Ezen felül további hatvannégy, a könyvtár műhelyében készült életrajzunk szerepel egy 2000-es megjelenésű, nem általunk szerkesztett kötetben (Hódmezővásárhely jeles tudósai).

A lapföltárást kurrens városbibliográfiákkal próbáltam folytatni. 1981-től 1998-ig évente összeszedtem a város adott esztendei, új könyveket, cikkeket tartalmazó, nyomtatott és kéziratos, eseménynaptárral kiegészített irodalmát. Ezeket fénymásolatban terjesztettem. Személyi bibliográfiákat is állítottam össze. Különböző alkalmakra, évfordulókra számos, jeles személyünkről készült ilyen mű (Németh Lászlóról több is, Móricz Zsigmond helyi kapcsolatairól, Tornyai Jánosról, Kiss Lajosról, Török Károlyról, Péczely Attiláról és másokról). Németh László irodalmát 1987-től – kérésükre — évente elküldtem a Németh László Társaságnak. Az íróval kapcsolatban fontos még elmondani, hogy 1993-ban hozzánk került állandó emlékkiállítása. A művelődési minisztérium és a könyvtáros egyesület új könyvtári szolgáltatások pályázata lehetőséget adott arra, hogy megírjam, hogyan adaptálta a könyvtár a kiállítást. Pályamunkánkkal az intézmény 30 ezer forintot nyert.

Mivel annak idején szakdolgozatom témája a város könyvkultúrája volt, az ennek részét képező könyvtártörténettel 1980 után tovább foglalkoztam. Több részpublikációt (Könyvtáros, Magyar Könyvszemle) követően 2006-ban jelent meg az intézmény ezredfordulóig való teljes históriája. Előzőleg más, kisebb, de rendkívül fontos gyűjteményekkel is módomban állt foglalkozni.

Espersit János (1879–1931) radikális köztársasági politikus, újságíró, ügyvéd, József Attila pártfogója, legendás könyvtárát Vásárhelyen alapította meg. Itt vált bibliofil gyűjtővé. Itt járt gimnáziumba, az akkori, Endre Béla és Tornyai körül kialakuló művész baráti kör tagja lett, és dolgozott itt újságíróként 1907-ig. Gyűjteményét, halála után a város önkormányzata vásárolta meg árverésen. Jó üzletnek látszott, 944 pengőért hozzájutottak majd’ kétezer kötethez kölcsönkönyvtáruk számára.[!] Az egykori legendás tékából viszontagságos évtizedek után, az ezredfordulón alig 600 kötetnyi, elfekvő maradékot vehettünk kézbe. (A gyűjtemény sorsát és a maradék pontos jegyzékét a Makói Múzeum Füzetei sorozat 93. számában, 2000-ben írtuk meg.)

Hasonló, keserves sors jutott Takács Ferenc (1893–1956) szociáldemokrata politikus majd’ háromezer kötetes könyvtárának. A vásárhelyi országgyűlési képviselő, később miniszter, József Attila itteni barátja, írók, művészek itteni támogatója eszmélő korától 1950-ig, elhurcolása pillanatáig gyarapította gyűjteményét. (Koncepciós per áldozataként öt évig ült ártatlanul börtönben, mivel pártja egyik vezetőjeként nem akart átlépni a kommunista pártba. Hazaárulás vádjával hurcolták el, könyveit, írásait négy, egymást követő éjszaka szállította el az ÁVH.) Gyűjteményének József Attila, Várnai Zseni, Sárközi György, Buday György és mások által dedikált, grangerizált darabokat tartalmazó maradványát (312 kötetet, 341 művet) özvegye 1983-ban ajándékozta könyvtárunknak, illetve a helyismereti gyűjteménynek. A Takács-könyvtárról szóló beszámolómat a Magyar Könyvszemle 1985. 1. száma közölte.

Az általános összegzés után szeretném kronológiai rendben is bemutatni a mindennapi aprómunkát és tevékenységünk néhány érdekesebb, jellemzőbb történését.

1979.

Naprakészen végeztem a napi és havi sajtófigyelést, cédulázást. Beosztottam a cikk-katalógusba az elmúlt évi, általam írt és a Somogyi-könyvtártól kapott cédulákat. Az eddigi évektől eltérően nem gyűjtöttem az évi anyagot külön, hanem két-háromhavonta beosztottam a megfelelő témához. Így jelenleg naprakész, használható a cikk-katalógus. Az Új Könyvek jegyzékei, fölös példány- és antikvárjegyzékek alapján rendszeresen tájékozódtam a gyűjtemény számára fontos művekről, ezeket megrendeltem, részt vettem a helyi antikvár-vásárokon. Sokszorosítottam ezenkívül egy dezideráta jegyzéket, amit elküldtem a nagyobb antikváriumokba, és kurrentálás céljából a Könyvvilágnak. Folyamatosan végeztem a hozzánk forduló olvasók tájékoztatását, a kutatók irányítását, a különböző intézmények kéréseinek teljesítését. A mintegy másfélszáz olvasó a legkülönbözőbb rétegekből került ki, sokféle a használt dokumentum is. Középiskolás, főiskolás diákok, egyetemisták, de tanárok, honismereti kutatók nyugdíjasok is használták a dokumentumokat. Leginkább huszadik századi anyagot, főleg sajtó- és cikkrepertóriumot, de sokan kértek szakirodalmi műveket. Ünnepi megemlékezés, kiállítás-rendezés, pályamunka, vetélkedő, újságcikk, filmforgatókönyv, üzemtörténet-írás volt a kutatók célja. A Fémipari Vállalat kollektívája hónapok óta gyűjti például a jogelődjében több mint 75 éves gyár történetét, készül egy Takács Ferenc életét feldolgozó szakdolgozat, segítségünkkel gyűjtik Vörös István költő életművét. Kapcsolatba kerültem a Magyar Irodalmi Folyóiratok című sorozatot szerkesztő Lakatos Évával is, akinek adatokat adtam a vásárhelyi folyóiratokról. Célom megközelítésének egyik legjobb eszközét éppen a sokszínű, személyes kapcsolatok fejlesztésében láttam.

Vállalt tanulmányi kötelezettségemként elkészítettem a Puszták Népe repertóriumát. Móricz Zsigmond centenáriumára 152 tételes bibliográfiát készítettem az író és a város kapcsolatának irodalmáról. Kidolgoztam az 1980-1984-es időszakra szóló helyi évfordulónaptárt, a készülő könyvtárismertető számára bemutattam a gyűjteményt, röviden összefoglaltam a könyvtár történetét. Mint a készülő vásárhelyi monográfia II. kötetének munkatársa, egy, kb. húsz oldal szemelvényt adtam vállalt témámból (Vásárhely az első világháborúban).

1982.

Élő a kapcsolatunk Viczián János irodalomtörténésszel, aki a Gulyás Pál-hagyatékából sajtó alá rendezendő Magyar írók élete és munkái című E-F kötetéhez kért tőlünk hiányzó adatokat, de további gyűjtéséhez is igényelte vásárhelyi vagy ilyen kapcsolatú szerzők életrajzi adatait, így a Puszták Népe folyóirat helyi szerzőiét is. Mintegy félszáz személyről adtam számára adatokat. Jó a kapcsolatunk például a volt jeles könyvtáros, Varga József leányával, a vásárhelyi egyháztörténet kutatójával, Gacsári Kiss Sándor csongrádi plébánossal. Válaszolt megkeresésünkre az USA-ban élő Tornyai-tanítvány, a vásárhelyi festő, Lindenfeild Emil,  aki életrajzi anyagot küldött.

Az esztendő legnagyobb, legszebb munkája az intézmény megnyitása 75. évfordulója tiszteletére rendezett könyv- és könyvtártörténeti kiállítás volt. A május 19-én nyílt rendezvény konkrét előkészítéséhez január közepén kezdtem hozzá, éspedig az anyag gyűjtésével. A válogatás, a koncepció kialakítása, a forgatókönyv elkészítése és megvalósítása sok problémát, teendőt vetett föl. Jelentős fizikai munkával is járt, de  — annak ellenére, hogy a múzeum csak 18 napra tudta a helyet biztosítani – azt kell mondanom, megérte a fáradságot. Mivel ilyen bemutató  – tudomásunk szerint – még nem volt a városban, kiállításunkat kb. ezren nézték meg, a vendégkönyvben számos elismerő bejegyzés örökítette meg a látogatók véleményét. Az eseményről tudósítottam a Honismeretben és a Könyvtárosban. A KMK szakkönyvtára fotóanyagot kért a rendezvényről.

1983.

Bár nem a helyismereti gyűjteménybe került, mégis megemlítendő az a rendkívül jelentős ajándék, amelyet egy helyi születésű, munkásmozgalmi személyiség özvegyétől, Takács Ferencnétől kapott a könyvtár. Erzsike néni az ősz folyamán Takács Ferenc könyvtárának számos ritka kiadványt, dedikált kötetet tartalmazó, 312 darabos maradványát intézményünknek ajándékozta. A gyarapodás tételei között említendő egy különlegesség is, a hódmezővásárhelyi szabadkőművesek névsora, (1907).

A legfontosabb feltáró munka 1983-ban a város 1981-es válogatott irodalmának közreadásra való előkészítése volt. A sorozatkezdő 699 tételes összeállítás a lapfigyelés anyagán alapul, de fölsorolja az 1981-ben megjelent helyi vonatkozású könyveket és az állományunkba került kéziratokat is.

Érdekes, örömteli esemény volt ősszel a magyar közművelődési könyvtárak egyfajta közösségének, az ún. „Százévesek Klubjának” megalakulása. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete könyvtártörténeti bizottságától, az intézményünk 1880-as alapítására vonatkozó, általam korábban beterjesztett dokumentumok alapján, a gyulai, szegedi és szombathelyi könyvtárral együtt mi is megkaptuk az évszázados fennállást elismerő díszoklevelet, a klubnak könyvtárunk is tagja lett.

1984.

Gyarapodásunk idei tételei közül fontos volt, hogy antikvár aukción sikerült megszereznünk Németh László Tanújának hiánytalan számait. Egy olvasó ismeretlen Pákozdy-verset, egy másik Tornyai-levelet ajándékozott a gyűjteménynek.

Korábbi föltáró kiadványainkat érdeklődéssel fogadták, a Németh László- és a Kiss Lajos-bibliográfiából a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat is rendelt, a Kárász-bibliográfiából a Petőfi Irodalmi Múzeum, az 1981-es városbibliográfiából pedig a Magyar Írók Szövetsége Könyvtára is kért példányt.

Kárász József 70. születésnapja alkalmából a Könyvtáros folyóirat kérésére portréinterjút készítettem az ünnepelttel.

Javaslatot tettem (nem először) a városi tanácsnak József Attila Villasori és Németh László Bercsényi utcai egykori lakása emléktáblával való megjelölésére. (József Attila emléktábláját 1997-ben avatták föl.)

1986.

Áttekintettem vásárhelyi szempontból a Magyar Életrajzi Lexikon három kötetét, összevetettem 385 személyt nyilvántartó saját gyűjtésünkkel. Elkészült a Tornyai-évfordulóra a festő 301 tételes bibliográfiája is.

Adatot, anyagot szolgáltattam Hintsch György rendező Égető Eszter című, készülő tévéfilmjéhez. Az előkészületben lévő várostörténet számára befejeztem vállalt témám, a könyvkultúra helyi történetének (1848–1918) földolgozását. A 80 oldalas előtanulmányt ősszel lektorálásra adtam.

1987.

Állományunknak régi és új anyaggal való gyarapítása érdekében az Új Könyvek ajánlójegyzékéből 31 számot, a különböző fölöspéldány-jegyzékekből, antikvárkatalógusokból 26-ot néztem át, de most is figyelemmel kísértem a Honismeret bibliográfiája hat számát, a bolti forgalomba nem kerülő könyvek jegyzékeit. Persze, a nem hivatásos kiadók termékeinek beszerzése az idén sem volt könnyebb, mint máskor. Megpróbáltam megoldani kiadványaink krónikus terjesztési gondjait, a 30 nagy könyvtár közül azonban, amelyeknek körlevélben fölajánlottam ezeket, mindössze 11 válaszolt.

A könyvtáros egyesület megyei szervezetének pályázati fölhívásától inspirálva, megírtam könyvtárunk 1944-től 1952-ig való történetét. Mivel rajtam kívül más nem pályázott, első díjat nyertem.

Egy városi munkaközösség tagjaként részt vettem a helyi sajtónak a kezdetektől, 1869-től 1920-ig történő föltárásában. Régen esedékes, nagy munka volt.

Csomorkányi harangszó címmel, ötperces műsoridővel helyismereti rovatot kaptam a városi televízióban.

1988.

Összeállítottam a helyi emléktáblák jegyzékét. Javaslatot tettem újak állítására. Részt vettem a helyi művelődési központ Juss címmel indított, negyedéves folyóiratának előkészítésében, szerkesztésében. Az első két számba anyagot is adtam.

A Németh László Társaság kérésére megkezdtem az író irodalmának évenkénti összegyűjtését. Az 1987. évi 70 tételnyi összeállítást továbbítottam számukra.

1989.

Az 1974-es Vásárhely jelesei című, életrajzi kislexikon folytatásaként, javításaként, kiegészítéseként Jeles vásárhelyiek címmel 115 új életrajzot adtunk közre Kárász Józseffel, Herczeg Mihály nyugdíjas levéltár-igazgató, akkori segítőnkkel a megyei lap helyi mutációjában.

A készülő várostörténet részére, az előtanulmány után, elkészültem a helyi könyvkultúra végleges, ötíves összegzésével.

1990.

Látogatottságunk – valószínűleg a rendszerváltozással járó társadalmi, gazdasági viszonyok közvetett hatásaként – csökkent. A gyűjteménybe 1988-ban még 193 személy látogatott 384 alkalommal. 1989-ben 96 személy keresett föl 259 alkalommal. 1990-ben 102-ten voltak 242 esetben. Elkészítettem az 1991-1995-ös időszak helyi évfordulónaptárát. Összegyűjtöttem, közreadtam a legutóbbi öt év helyi szobrainak, emlékműveinek adatait.

Életrajzi adattáram segítségével végzem az új kézikönyvek helyi szempontú korrigálását. Tavaly a Kortárs magyar írók kislexikona és a magyar Ki kicsoda-t néztem át így, a javítás céduláját belehelyezve a kötetbe.

Az intézmény dolgozói részére szervezett – immár hetedik – kirándulásunkat Pécs és a Villányi hegység térségébe vezettem.

1991.

Vásárhelyi Tükör című hetilapunk március elsejétől napilappá alakult. Ugyanezen a napon indult az értékteremtő versenyeztetés szándékával – a város által vele szembe állított – ad hoc létrehozott Vásárhelyi Promenád. Ez utóbbi ugyan érdektelenség miatt három hónap után megszűnt, de utána a megyei lapkiadó privatizálása körül kialakult öldöklő konkurenciaarcban a megyei lap hasadt meg, osztódással létrehozva az egymást marcangoló „Kék” Délvilágot, meg a „Lila” Reggeli Délvilágot. A régi, egy szem megyei lap és a három-négy pesti lap helyett tehát az év nagy részében, a gyomként burjánzó országos lapok mellett, két helyi és két megyei napilapot kellett figyelnem, minden nap 15-20 újságot. Mégpedig pontosan és időre, mivel a Vásárhely és Vidéke jóvoltából, március elejétől Vásárhely a hazai lapokban címmel, csütörtökönként, rendszeresen közreadhattam a város heti sajtórepertóriumát. A lapfigyelés kiterjedése mellett, váratlanul adódó munka volt a védett utcanevek névadói megismertetésében való részvételem. Az utcanevek egy részének megváltoztatásával ugyanis egyidejűleg 50 utcanevet védetté nyilvánított a város. A névadó személyek életrajzát is közre kellett adnunk a helyi lapban. Fontos, nagy munka volt a magyar nyelvű színházi sajtó Lakatos Éva által készített, 35 íves bibliográfiájának – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kérésére – elvégzett lektorálása. E mozgalmas esztendőben részt vettem még a helytörténeti kultúrát ápoló Szeremlei Társaság alapításában, valamint a könyvtári alapítvány létrehozásában.

1992.

Két pályamunkát küldtem a Lakitelek Alapítvány országos helytörténeti pályázatára: Az 1990-es városbibliográfiát, és egy életrajzgyűjteményt, amelynek összeállításában az intézmény szinte valamennyi munkatársa segítségemre volt. A kiadó város megbízásából, mintegy elő-korrektori munkaként elolvastam a várostörténet második kötetének 1300 oldalnyi kéziratát.

A több, korábbi beszámolómban hangoztatott véleményem, javaslatom alapján szeptemberétől felvették a könyvtár személyi állományába Borus Gábor kollégát, aki a hét két napján már a helyismereti munka gyakorlatával ismerkedik.

1993.

Borus Gábor már majdnem teljesen átvette a kurrens és retrospektív föltárás munkáját. Az esztendő vége felé hozzáfogott a gyűjteményünkbe került Espersit-téka köteteinek azonosítási munkájához. Folytattam a városbibliográfia sorozatomat, a 496 tételt és eseménynaptárt tartalmazó összeállítást a szokásos rendben elkészítettem. Elkészítettem Török  Károly 80 tételes, az Írások Németh Lászlóról 1992-ben 47 tételes és a Vásárhelyi Őszi Tárlatok 200 tételes irodalomjegyzékét.

Elvégeztem a várostörténet II. kötetének korrektura-szerű második olvasását. A kötet, amelynek egyik szerzője is vagyok, novemberben megjelent. Ugyancsak megjelent az önkormányzat kiadásában az általam összeállított és részben írt, Jeles vásárhelyiek című életrajzgyűjtemény.

A kiadó-szerkesztő, Nikolin (Szabó) Éva kérésére utószóként írtam egy portrészerű részletes pályaképet Galyasi Miklósról, annak posztumusz verskötetébe. (Akela búcsúdala).Részt vettem a könyvtár bővítése során kialakított reprezentatív előterünkben elhelyezett állandó kamarakiállítás tervezésében és megvalósításában.

A hozzánk került állandó Németh László-emlékkiállításhoz a bemutatását elősegítő kalauzt, adatgyűjteményt készítettem, esetenként ott csoportokat vezettem. Közreadtam egy összeállítást Németh László Vásárhely-földrajza címmel, az általa ismert, említett vásárhelyi személyek, helyek fölsorolásával.

November 8-án – Kárász József díszpolgárrá választásával egy időben – átadták számomra a Hódmezővásárhely Városáért (Pro Urbe) kitüntetést.

1996.

Borus Gábor föltárta a Bethlen Gábor gimnázium 1944 utáni évkönyveit, repertóriuma megjelent az iskola évkönyvében. Frontálisan átnézte a belsőraktári állományt az Espersit-könyvek azonosítása érdekében.

Én gyűjtöttem az anyagot a város néprajzi bibliográfiájához, ebben az évben mintegy ezer tétel gyűlt össze. Könyveket, sajtódokumentumokat, térképeket tartalmazó, előterünket teljesen kitöltő könyv- és könyvtártörténeti kiállítást rendeztem (Húsz éve Németh László nevével). A kiállítás május 31-étől augusztus 21-ig volt látható. Listát készítettem a Jeles vásárhelyiek új sorozatához a megírandó életrajzokból, szerzőket toboroztam, megállapodtam a Hét Nap hetilap szerkesztőségével a közlésről.

1997.

Elkészítettem a több mint ezer tételes néprajzi bibliográfia mutatóit. A Vásárhelyi Almanach című, készülő kézikönyvbe húsz oldal terjedelemben összefoglaltam a város történetét.

Régi javaslatom teljesült (először 1984-ben kértem), amikor a Költészet napján az Ady Endre utca 6. számú ház (Makai Ödön egykori lakása, Villasor 14.) falán fölavatták a József Attila emléktábláját.

A következő esztendő már nyugdíjazásom éve volt.

X

1976-ban 1368 kötet könyvvel és 518 egységnyi újsággal kezdtem a munkát. Távozásom idején 5872 kötet könyvet és 747 kötet sajtóanyagot hagytam az utódomra.

A számítógépes kultúrát éppen az ezredfordulón honosították meg az intézményben. Utódom, Borus Gábor – mint a legtöbb fiatal – könnyen, gyorsan, szívesen ismerkedett az új technikával és a benne rejlő lehetőségekkel.

A jelen

A gyűjtemény állománya ma is hagyományos úton, az Új Könyvek ajánlójegyzék alapján és a helyi szerzőktől beszerzett munkákkal gyarapodik. A feltáró munkát az 1998-ban bevezetett Tinlib (ma Huntéka) elnevezésű számítógépes integrált rendszerben végzik. 1998-tól 2001-ig tartott a gyűjtemény teljes állományának gépre vitele. Ez a munka a hagyományos cédulakatalógus mintájára feltárta a tanulmánykötetek, iskolai évkönyvek helyi vonatkozású írásait, anyagát is. A dokumentumok feldolgozása a mai napig ebben a rendszerben történik.

A sajtófigyelés anyagát 2003 óta már nem bibliográfiákban, hanem számítógépen, mégpedig kétféle módon tárják föl. Egyszer a szövegszerkesztő programban, majd a 2005-ben beindított Hódmezővásárhelyi cikk-katalógus elnevezésű adatbázisban rögzítik. Ebben nemcsak a kurrens cikkeket, hanem a retrospektív bibliográfiák kiegészített anyagát is földolgozzák. E bázis évente négy-ötezer tétellel nő. Így elmondhatjuk, hogy a vásárhelyi sajtó a kezdettől, 1869-től való retrospektív föltárása megvalósult.

Folyamatosan bővítik a jeles vásárhelyiek életrajzi adattárát. Ebben jelenleg 450 személy szerepel. Az életrajzokat a Hódmezővásárhelyi digitális enciklopédia elnevezésű online adatbázisban teszik közzé. Ebben egyébként a város földrajzi neveit és ezek magyarázatát is megtalálja az érdeklődő.

Az olvasói szokások alapvető változása a helyismereti gyűjtemény használatát is érinti. A növekvő számú, digitálisan elérhető adatbázisok léte következtében szinte majdnem teljes egészében megszűnt a hagyományos értelemben vett kutatói, szakdolgozói személyes használat. Megnőtt viszont a személytelen, csak elektronikus levélben küldött kérdések, kérések száma, amelyekre szintén e-mailben válaszolnak, sőt gyakran dokumentum-másolatot is így szolgáltatnak.

A helyismereti dokumentumok teljes szövegű digitalizálása 2005-ben kezdődött meg. A legértékesebb állományrész, a régi hírlaptár anyagának egy része, de számos helyi kiadású könyv, iskolai évkönyv, polgármesteri jelentés olvasható már az elektronikus könyvtárban.

Ugyancsak elérhetővé tették elektronikus könyvtárban az 1970-1980-as évek könyvbemutatóiról, író-olvasó találkozóiról készült felvételeket is.

 

 

X

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)