Kilencven éve született Erdélyi István (1925–1984) zentai matematikatanár, helytörténész, szakíró. A tanári pályától megválva, mint hivatásos kultúrmunkás a zentai könyvtári, illetve a város egész művelődési életét szervezte1. Nagy része volt a múzeum, a képtár, a művelődési ház megnyitásában és a művésztelep megalapításában. Fontos szerepet játszott a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre munkájában2, a zentai Bélyeggyűjtők Egyesületének is vezetőségi tagja volt3. Munkássága összeforrt a városi könyvtár tevékenységével is, megírta a könyvtár történetét Adalékok Zenta könyvtáréletének történetéhez (1961) címmel. Tagja volt az 1961-ben megindított Zenta Községi Közművelődési Közösség Közlönye (Bilten kulturnog života Sente) szerkesztőbizottságának, e kiadvány rendszeresen közölte bibliográfiai kutatásainak eredményeit4.
Az 1960-as évek elején főszerkesztése alatt beindultak a Zentai Füzetek, majd a Monográfia Füzetek5. Ezek keretében mintegy 70 helytörténeti munka jelent meg. Némelyik megírásában Erdélyi István is közreműködött: Nyomtatványok a Művésztelepről (1962), A zentai hidak története (1963), A zentai nyomdáról (1964), A zentai kiadványok bibliográfiája (1965), Kiadói tevékenység Zentán (1968), A zentai írók bibliográfiája (1968), Adalékok Zenta művelődési életéhez (1968) stb.
Az ex libris kapcsán is írt a műfajt bemutató elméleti cikkeket a Magyar Szóban (Kiment a divatból az ex libris), illetve a Könyvbarátok Híradójában (Ex libris, Hogyan juthatunk ex librishez)6. Utóbbiban értékes tanácsokat közöl az ex libris gyűjtők számára. A gyűjtők – mint írja – leggyakrabban a tematika szerinti gyűjtést követik, Erdélyi saját gyűjteményében is törekedett erre.
A Vajdaságban Zentán volt legfejlettebb az ex libris kultusz. A könyvjegy tervezésében törekedtek az érdekek összehangolására: a zentai művésztelep, a könyvterjesztő, az alkotó együttműködésére. Az ex libris nyomtatást a Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezte7, a műalkotások egy részét a Könyvbarátok Híradója is közölte. A zentai Bibliofil Klub is sokat tett a könyv mellett az ex libris népszerűsítéséért8. „A Vajdaságban több százra tehető az ezer kötetet meghaladó magánkönyvtár, a négy-ötszáz kötetesek pedig szinte megszámlálhatatlanok. Ezek tulajdonosainak ajánljuk az ex libris készíttetést, abban a meggyőződésben, hogy egy fokkal nagyobb örömet fognak lelni könyvtárukban”9 – írta Erdélyi István. Szerinte nem ment ki a divatból az ex libris készíttetés, maga is beállt a gyűjtők sorába, véleménye szerint helyesebb lenne, ha „fiataljaink gyufacímke és színészkép helyett ex librist gyűjtenének”10.
Erdélyi az 1960-as évek elejétől kezdett ex librist gyűjteni, gyűjteménye kiemelkedett a magángyűjtemények közül. Az akkori Jugoszláviában még a magyar származású Dagmar Novacek asszony (Kranjban) foglalkozott komolyabban ex libris gyűjtéssel, az 1967-ben megalakuló Drustvo Exlibris Sloveniae (Szlovéniai Ex libris Egyesület) vonzáskörében. Erdélyi István szoros kapcsolatban állt az ugyancsak zentai Andruskó Károly (1915–2008) grafikusművésszel, nyomdásszal, aki az 1960-as évekre már több száz ex librist készített, köztük Erdélyi István, a Bibliofil Club, a zentai Népkönyvtár számára is. A kapcsolat kölcsönösségére mutat, hogy Andruskó Kubikusélet–barbárélet (1967) címmel kiadott linómetszeteihez Erdélyi István írt bevezetőt; Andruskó: A zentai amatőr festők ex librisei című kiadványa a Zentai Füzetek sorozatban látott napvilágot (1968).11 Andruskó Zentai ex librisek (1969) című kiadványát Erdélyi ismertette a Magyar Szóban,1969-es maribori ex libris kiállításáról Erdélyi írt a Tiszavidék az évi számában.12 1971-ben a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre kiadásában megjelent Andruskó: Olimpia című mappája, Hóviharban címmel 17 linómetszete, Turdus (Rigók) címmel 15 ex librise, mindegyik Erdélyi István bevezetőjével.13 Andruskó 1972–73-as zentai tárlatai katalógusaihoz is Erdélyi írt előszót. Ekkorra egyébként már 1300 (!) fölé növekedett Andruskó Károly kisgrafikáinak a száma.14
Erdélyi egyre növekvő ex libris gyűjteményéről a jugoszláv filmhíradó munkatársai riportfilmet készítettek 1967-ben15. Gyűjteményét saját cikkel is bemutatta 1971-ben16.
Az Országos Széchényi Könyvtár állományában szereplő, Erdélyi nevére szóló ex librisek Andruskó Károly alkotásai, amelyek jórészt a foglalkozására és Zentára utalók, könyvek, zentai épületek, vízpartok gyakran előforduló motívumaival17. Több ex libris egyben valamely eseményre is készült, például a budapesti XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1970), a Nemzetközi Könyvév (1972), a bledi XV. Nemzetközi Ex libris Kongresszus alkalmából (1974). Egy montázsszerű ex libris Erdélyi István lakcímét is közli.
Erdélyi István, a zentai művelődési élet ikonikus alakja tervezte egy átfogó városmonográfia kiadását is, ám ezt sajnálatos módon nem sikerült tető alá hoznia, 1984-ben tüdőbajban elhunyt.
A Vajdaságban az ex libris gyűjtés Andruskó Károly grafikusművész és Erdélyi István gyűjtő, művelődésszervező érdemeként Zentán ért el a legmagasabb, immár nemzetközi szintet18. Ez irányú tevékenységükkel mindketten beírták nevüket nemcsak Zenta, de az exlibris kultúra nemzetközi történetébe is.
JEGYZETEK
1. Kalapis Zoltán: Jugoszláviai magyar életrajzi kalauz – Az ország széthullásával az új cím: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból, I. kötet, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2002, 268. p. (A továbbiakban: Kalapis 2002)
2. Zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre,
http://www.zetna.org/zek/hirek/9/dudas.html
3. Belec Imre, Pejin Attila: A zentai Bélyeggyűjtők Egyesületének hat évtizede (1949–2009),
Krónika, Almanach, 25–45. p.,
http://dudasgyula.org/files/books/A_zentai_Belyeggyujtok_Egyesuletenek_hat_evtizede.pdf
4. Pejin Attila: A zentai hírlapok történeti bibliográfiája (1875–1962), Zenta, Thurzó Lajos Közmű-
velődési Központ, 2004.
http://mek.niif.hu/01800/01856/01856.htm
5. Kalapis 2002, 268. p.
6. Erdélyi István: Ex libris. = Könyvbarátok Híradója, 1967. évi 18. sz., 2. p. (Erről lásd Hírek. = Kisgrafika Értesítő, 1967. szeptember., 405. p.); Kiment a divatból az ex libris = Magyar Szó, 1967. szeptember 24. 16. p.; Hogyan juthatunk ex librishez = Könyvbarátok Híradója 1969. február, 18. sz. (Utóbbiról lásd Hírek = Kisgrafika Értesítő, 1969. augusztus, 590. p.)
7. E[rdélyi István]: Hogyan juthatunk ex librishez, A zentai példa. = Könyvbarátok Híradója, 1969. február, 18. sz.
8. Bibliofil klub alakult Zentán. = Könyvbarátok Híradója, 1970. november, 24. sz.
9. Erdélyi István: Ex libris… = Magyar Szó, 1967. április 4. 10. p.
10. Erdélyi István: Kiment a divatból az ex libris = Magyar Szó, 1967. szeptember 24. 16. p.
11. Zentai Füzetek, Történelmi Levéltár, Zenta, http://www.zentarhiv.rs/index.php?c ont=zentafuz
12. Ezekről lásd Hírek. = Kisgrafika Értesítő, 1969. augusztus, 590. p., és Kisgrafika Értesítő, 1969. december, 608. p.
13. Galambos Ferenc: A magyar ex libris irodalom bibliográfiája (1920–1970), Eger, 1972, 55.; Galambos 1971-es kéziratos ex libris bibliográfiája, Galambos-hagyaték, OSZK
14. E[rdélyi István]: Téli emlékek. = Tiszavidék, 1971. április 2. 5. p.
15. Hírek. = Kisgrafika Értesítő, 1967. szeptember, 405. p. – A riportfilm a Jugoszláv Filmhíradó 1967. évi 6. számában került vetítésre a mozikban.
16. Erdélyi István: Az én ex libris gyűjteményem. = Szavremena Biblioteka, Novi Sad, 1971. 1. sz. – Erről lásd Hírek. = Kisgrafika Értesítő, 1971. december, 901. p.
17. Az ex librisek rajtári jelzete: Exl.E/142–145, 166, 211, 218, 228, 235–237 (OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
18. Ex libris gyűjtés. = Könyvbarátok Híradója, 1973. január, 23. sz.