Magyar Tudományos Művek Tára a Semmelweis Egyetemen

Kategória: 2014/11-12

Magyar Tudományos Művek Tára

A Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és az Országos Doktori Tanács1 szervezésében és ajánlásával hozták létre 2009-ben2. Az MTMT olyan országos, nyilvános bibliográfiai adatbázis, amely az összes tudományterület produktumát gyűjti, és a közlemények bibliográfiai adatain túl a publikációkra való hivatkozásokat is tartalmazza. A bibliográfiai adatokat kiegészítve lehetőség van feltölteni a közleményre vagy idézetre mutató teljes szöveg linkjét, illetve a közleményre mutató adatbázis-azonosítókat és egyéb URL-címeket is. Az MTMT fejlesztőinek az a törekvése, hogy a bibliográfiai adatbázist összekapcsolják a különböző tagintézmények repozitóriumaival, így az Open Access folyóiratok, illetve más ingyenesen elérhető tartalmak esetében bárki eljuthat a teljes szöveghez az MTMT-ből.
Az MTMT rendszere egyedülálló abban, hogy a közlemények bibliográfiai adatai mellett feltüntethetők a közleményre vonatkozó hivatkozások is, ami a rendszer azon szerepéhez kapcsolódik, hogy bibliográfiai adatbázis (közlemények feltöltése) minőségen túl hozzájáruljon a tudományos teljesítmény méréséhez3 szükséges hivatkozási nyilvántartás létrehozásához.
Az alábbi kimutatáson4 azt szemléltetjük, hogy az MTMT kezdeti, 2012-ből való feltöltési adatokhoz képest – a rendszer használatának elterjedésével – 2014-re mennyiben változott egyrészt a regisztrált szerzők, a csatlakozott intézmények és az adminisztrátorok száma, másrészt mennyivel változott a különböző dokumentumtípusok és idézők száma.

A személyi és intézményi adatok részben látható, hogy a regisztrált szerzők száma mintegy 13 ezer fővel gyarapodott, az adminisztrátorok száma majdnem megkétszereződött, a csatlakozott intézmények száma pedig 11 intézménnyel bővült.
A közlemények és az idéző adatok részében megfigyelhető, hogy itt is erősen növekvő a tendencia, két év alatt a számok a kezdeti, 2012-es adathoz képest a könyvfejezetek kivételével körülbelül 55-60 százalékkal nőttek. A könyvfejezetek számán azt látjuk, hogy több mint kétszeresére nőtt, ennek az lehet az egyik magyarázata – például a könyvek növekedéséhez képest -, hogy a feltöltött tudományos könyvek, egyetemi tankönyvek sok különböző fejezetből állnak, és ezeknek a fejezeteknek a feltöltésére is törekedtek az idők során.
Az MTMT-be való adatfeltöltésben, valamint az adminisztrációban és az adatok ellenőrzésében kiemelt szerep jut a csatlakozott intézmények könyvtárainak, mivel javarészt a könyvtárakban koordinálják, felügyelik és ellenőrzik az adott intézményhez tartozó szerzők munkásságának regisztrálását és a közleményeikre való hivatkozások feltöltését. A könyvtárosi munka szükséges is, mivel az MTMT fejlesztői arra törekszenek, hogy minél pontosabban és minél egységesebb formában kerüljenek a bibliográfiai adatok a rendszerbe, ehhez pedig a könyvtárosi munkához tartozó gépi katalogizálás, bibliográfiakészítés és a különböző tudományos adatbázisok készségszintű használata és egyéb könyvtárosi készségek erős alapot biztosítanak, amely hatékonyabbá és precízebbé teszi az MTMT-be való adatok feltöltését és ellenőrzését.
A rendszer munkáját különböző testületek és bizottságok szabályozzák és felügyelik, ezek a következők: a Felügyelő Testület, a Program Tanács, a Bibliográfiai Szakbizottság, az IT Szakbizottság és a Repozitórium Minősítő Bizottság5. Legszorosabban a Bibliográfiai Szakbizottság kapcsolódik a könyvtárak munkájához, mivel ez a bizottság tárgyalja meg az MTMT-ben használt besorolásokat, valamint azok fejlesztéseit, megvitatja a fogalomrendszer aktuális kérdéseit és a felmerült változtatási javaslatokat, választ keres az adatfeltöltésnél felmerülő problémákra, valamint az újabb besorolással kapcsolatos igényekre is reagál6.

A Semmelweis Egyetem az MTMT tagintézményeként

A Semmelweis Egyetem 2010 végén, az elsők között csatlakozott az MTMT-hez. Ezután dolgozták ki az egyetemen belüli MTMT-adminisztrációs hierarchiát, lefektették a rendszer használatának főbb pontjait, és a működését rektori körlevélben szabályozták. A Magyar Tudományos Művek Tára igen fontos szerepet tölt be az egyetemen a kutatók, oktatók, pályázók tudományos munkájában, hiszen minden kinevezésnél, fokozatszerzési eljárásnál a tudományos tevékenység bemutatására kizárólagosan az MTMT Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára által validált adatok használhatók.
A Semmelweis Egyetemen MTMT-hez kialakított egyetemi hierarchiához öt kar (Általános Orvostudományi Kar, Egészségtudományi Kar, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar), továbbá a Doktori Iskola, a Központi Szervezeti Egységek tartoznak, valamint 2013 januárjától az MTA-SE kutatócsoportok. Az intézményi historikus kezelés – amelynek tesztelése már folyik az MTMT részéről – teszi majd lehetővé, hogy a szervezeti egységek névváltozását, szervezeti átalakulását kezelni lehessen.

Visszatérve az egyetemi fokozatszerzéshez szükséges Magyar Tudományos Művek Tárából származó, hitelesített publikációs és idézettségi listákhoz: az alábbiakban az MTMT bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat érdemesnek tartjuk megosztani könyvtárosi szempontból. A Központi Könyvtárnak az MTMT létrehozása és bevezetése előtt is hitelesítenie kellett pályázók publikációs és idézettségi listáját. Akkor még a szerző által összeállított, általában word dokumentum alapján történt az ellenőrzés. Az MTMT használata ezt a folyamatot is megváltoztatta a könyvtárban, sok szempontból megkönnyítette, más szempontokból pedig meg kellett tanulni a publikációkat, idézeteket ellenőrző könyvtárosoknak az MTMT magabiztos használatát, működését. A publikációk szempontjából előnye az MTMT-ből származó listának, hogy a társszerzők közleményei ideális esetben ugyanúgy néznek ki, nincsenek elírások, helytelen megjelenési adatok a közlemények adatainál (ha már például a tanszéki adminisztrátor által ellenőrzött az anyag), ha pedig mégis lenne, az adminisztrátornak csak egyszer kell kijavítania, nem minden egyes társszerző publikációs listáján. Az idézetek szempontjából ugyanúgy megvan ez az előny, továbbá az MTMT-ben való függő-független jelölés kivitelezése (a rendszer ábécé sorrendben egymás mellé rendezi az idézett közlemény és az idéző közlemény szerzőit, és gépi módszerrel törekszik az azonos nevek felismerésére), lényegesen megkönnyíti a függő-független jelölés beállítását. Általános tapasztalat, hogy a szerzők neveit így is meg kell nézni, nem lehet csak a gépi felismerésre hagyatkozni, a homonim nevek miatt sem, de vizuálisan könynyebb így ellenőrizni a jelölést, mint egy ömlesztett listában. Egyedül a sokszerzős közleményeknél – ha nem jelenik meg a listában az összes szerző – több kattintással és odafigyeléssel jár az idézők jelölésének ellenőrzése. A publikációk és az idézetek szempontjából is előny, hogy különböző linkeket lehet csatolni mindkettőhöz, így az adatbázisokban ideális esetben csak egyszer kell megkeresni a közleményt vagy idézőt és hozzácsatolni a linket, utána már bárki egy kattintással eljut akár a teljes szövegig, akár a Web of Science, Scopus adatbázisokig. A másik feladat a rendszer működésének elsajátítása mellett az MTMT használatával a verziófrissítésekkor, hibajavításokkor történő változások folyamatos követése, amelyek során általában valamilyen hibás működést javítanak, vagy új funkciókat építenek be az adatbázisba, akár a szerzői, akár az adminisztrátori felületen. Az egyik 2014. júniusi hasonló jellegű változás például az idézők esetében, hogy nemcsak a függő-független jelölést lehet a rekordok közötti léptetős módszerrel beállítani, hanem a hazai vagy nemzetközi szerzőség és a hazai vagy nemzetközi kiadás tényét is7. Ez a funkció is megkönnyíti a beállítást, hiszen nem kell egyenként belépni az idézők rekordjaiba, és a rádiógombbal megjelölni a kívánt értéket, hanem egymás után léptetve az idézőket, végig be lehet állítani egy felületen az értéket. Ez alapján elképzelhető lenne akár egy hasonló felület az idézők besorolásának beállításához, bár ott valószínűleg abba irányba mennek a fejlesztések, hogy az adatbázisokból importáláskor átkerüljön a besorolás, de ez még sajnos, nem működik tökéletesen.
A csatlakozáskor, a bevezetés kezdetén az egyik Központi Adminisztrátori munkatárs, Wolf György tartott egy gyakorlati bemutatót és ismertetőt a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárában az MTMT-ről, arról, hogyan érdemes hatékonyan ellenőrizni, lekérdezni a feltöltött adatokat. A képzés nagyon hasznosnak bizonyult, erre alapozva el tudtuk kezdeni a tényleges munkát az MTMT-ben. Ezt követően a könyvtár kijelölt MTMT adminisztrátorai általában egy szerző publikációs és idézettségi anyagának a feltöltése által tanulták meg a rendszer használatát, folyamatosan konzultálva a Központi Könyvtár módszertani munkatársaival a felmerülő kérdésekről, bizonytalanságokról. A feltöltések alatt és a nagyszámú ellenőrzés során kialakult egy belső szabályzat, eljárásmód a közlemények és idézetek ellenőrzéséhez, amely arra törekszik, hogy minél pontosabban nézzen utána a közleményeknek, idézeteknek, csatoljon hozzájuk linkeket, javítsa a bibliográfiai, besorolási és egyéb hibákat, és tájékoztassa a pályázót az esetleges javításokról, főbb hiányosságokról, amelyek javításra kerültek.
A további MTMT-oktatásokat az ellenőrzésbe bevont új kollégáknak a Központi Könyvtár munkatársai, főként módszertani munkatársai végzik, mind a Központi Könyvtár kollégái, mind az új hálózati könyvtáros kollégák számára.

A Semmelweis Egyetem idézetszámai és a szerzők hirsch indexe

Az egyetem égisze alatt az adatbázisban jelenleg közel háromezer szerző tudományos munkásságának bibliográfiai adatai, és a munkájukra történt hivatkozások találhatóak meg. Az MTMT rendszere lehetővé teszi, hogy az adminisztrátorok, főként a 4-es jogosultsággal rendelkezők, összegzett adatok és statisztikák alapján különböző kimutatásokat készítsenek az MTMT-be feltöltött adatokból. A szerzők, kutatók közleményeit idézők száma a tudományos teljesítmény méréséhez az egyik legfontosabb bibliometriai mérőszám, egy ezen alapuló statisztikát8 mutatunk be a Semmelweis Egyetem vonatkozásában. Az 1. ábra mutatja, hogy milyen idézet számmal tevékenykednek az egyetem kutatói, szakemberei9. Közel kétszáz fő rendelkezik ezer vagy ezer feletti idézetszámmal, egy kutatónak pedig 40 000 citációt meghaladó hivatkozása van.

1. ábra

A következőkben az idézetek számán alapuló, hirsch indexet mutatjuk be8 az Egyetem szerzőire, kutatóira vetítve10. Erről elmondhatjuk, hogy közel 400 kutatónak 11 vagy azt meghaladó a hirsch indexe (2. ábra).

2. ábra

A Semmelweis Egyetem különböző karai az MTMT-ben

A következőkben az összegyetemi mutatók után bemutatjuk, hogy egy-egy kar hogyan képviselteti magát az MTMT-ben, milyen elemekből tevődik össze a Semmelweis Egyetemen az MTMT-ben való megjelenése, hogyan történik az adatfelvitel, adatellenőrzés a különböző karoknál. Az alapszerkezetről elmondható, hogy úgy épül fel az adminisztrációs rendszer, hogy általában minden szervezeti egységnek van tanszéki adminisztrátora és minden karnak kari adminisztrátora, aki koordinálja a tanszéki adminisztrátorok munkáját.

Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)11
Az Általános Orvostudományi Kar – lévén, hogy ez az egyetem legnagyobb kara – az itt dolgozó kutatóknak és oktatóknak igen fontos az MTMT használata, hiszen az egyetemi rekordok közel 75 százalékát az ÁOK közleményei és idézetei teszik ki. Az MTMT-n belül kialakított hierarchiában az ÁOK-hoz 49 szervezeti egység és 15 kutatócsoport tartozik. Az ÁOK-n belül a tanszéki adminisztrátori feladatokkal összesen 57 személy foglalkozik, köztük orvosok, könyvtárosok, adminisztratív munkatársak. A rekordok feltöltését a karon belül megegyezés szerint javarészt a szerzők vagy a könyvtárosok végzik a tanszéki adminisztrátorok segítségével, esetenként, például a kisebb szervezeteknél a tanszéki adminisztrátorok maguk töltik fel az adatokat, vagy más esetben megoszlik a feltöltési munka a szerzők és a tanszéki adminisztrátorok között. A tanszéki adminisztrátoroknak minden esetben megvan az a feladata, hogy előzetesen ellenőrizzék a feltöltött rekordokat, valamint elvégezzék az ÁOK-n belüli intézményi hozzárendeléseket.
Az ÁOK kari adminisztrátori munkát a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár két felsőfokú könyvtárosi végzettségű munkatársa látja el, szakértelmükkel segítve a tanszéki adminisztrátorok és a szerzők munkáját, folyamatosan monitorozva az ÁOK-hoz tartozó rekordok minőségét. Lehetőség szerint oktatást, továbbképzést tartanak a tanszéki adminisztrátorok számára. A kari adminisztrátorok további kiemelt feladata, hogy az MTMT adatbázis rekordjainak statisztikai elemzéseivel naprakész információt nyújtsanak az egyetem felső vezetése és a tanszékvezetők számára.
Az ÁOK-n belüli sok különböző tanszék miatt különösen fontos lesz a historikus adatkezelés kialakítása az MTMT-ben, mivel ennek felépítésével nyomon lehetne követni az intézményi elnevezések változását, valamint a szervezeti egységek átalakulását. Jelenleg a historikus adatkezelés hiányában igen nehézkes az intézményi hozzárendelés egyébként sem egyszerű feladata. A historikus adatkezelés bevezetésével remélhetőleg ez a munka is hatékonyabbá válik.

Fogorvostudományi Kar (FOK)11
A Fogorvostudományi Karon jól szervezett MTMT-feltöltés zajlott a kezdetektől fogva. A kar egyik professzorának irányítása alatt hat PhD hallgató és a FOK felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosa töltötte fel az adatokat az MTMT-be. A karhoz tartozó tíz szervezeti egység MTMT-ben levő adatainak frissítése és karbantartása azóta megosztott feladat lett a három tanszéki adminisztrátor, a szerzők és a könyvtáros között. E karon is probléma a szervezeti részek változásának, esetleges összevonásának kezelése, ami miatt bizonyos esetekben átfedés van az újonnan létrejött klinikák és a korábbi egységek között.

Gyógyszerésztudományi Kar (GyTK)11
A GyTK-hoz hat szervezeti egység és egy kutatócsoport tartozik az egyetemi MTMT-hierarchiában. A kar szerzői publikációinak és idézeteinek feltöltését, valamint frissítését a szervezeti egységek vezetői által kinevezett tanszéki adminisztrátorok végzik, esetenként a szerzők is. E kar esetében a tanszéki adminisztrátorok egyike sem könyvtáros, viszont a publikációk és idézetek importáláshoz megtanulták használni a Web of Science, Scopus és PubMed adatbázisokat, így hatékonyan el tudják látni a feladatukat. A felsőfokú könyvtári végzettségű kari adminisztrátor tartja a kapcsolatot a tanszéki adminisztrátorokkal, egyeztet velük az aktuális feladatokról, például az intézményi hozzárendelések ellenőrzéséről, a különböző tudományos osztályok táblázatainak beállításáról, valamint folyamatosan monitorozza a már fent lévő és új rekordokat és ellenőrzi az adatok minőségét.

Egészségtudományi Kar (ETK)11
Az ETK-hoz 19 szervezeti egység tartozik az MTMT hierarchiájában. Az adatbeviteli munka itt is 2011-ben kezdődött, és kezdetben az adatbevitelt a kinevezett két kari adminisztrátor végezte. 2013 szeptemberétől több változás is történt az MTMT-feladatok kapcsán. Bővült a kari MTMT adminisztrátorok száma két fővel, valamint azt a gyakorlatot követik, hogy a tanszékeken egy erre kijelölt személy begyűjti a publikációs listákat, a különlenyomatok nagy többségével együtt a tanszéki dolgozóktól, majd e listák és különlenyomatok alapján a feltöltést, ellenőrzést, érvényesítést a kari adminisztrátorok végzik. A különböző fokozatszerzésre készülő szerzőknek, kutatóknak – rendszerint az ETK Könyvtárában – az adminisztrátorok előzetesen áttekintik az ellenőrzendő anyagukat, javítják az esetleges hibákat, és ezt követően kéri a pályázó a hitelesítést a Központi Könyvtártól.

Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK)
Az Egészségügyi Közszolgálati Kart 2010-ben alapították az Egészségügyi Menedzserképző Központ, a Mentálhigiéné Intézet és az Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet szervezeti egységek részvételével12. Az MTMT-ben ennek megfelelően a karhoz tartozó publikációk 2010-től találhatók meg. A kart alkotó mindhárom intézetben dolgozik egy-egy tanszéki adminisztrátor, ők töltik fel és ellenőrzik az intézetük rekordjait. Mivel a fenti szervezeti egységek az egészségügy határterületéhez tartoznak – a természettudományok és a társadalomtudományok között, amelyek folyóiratai nem szerepelnek olyan mértékben a Web of Science és a Scopus adatbázisokban, mint az orvostudományi folyóiratok -, szükség van a saját gyűjtésű, kézi idézőkeresésre. Például nyomtatott folyóiratokban keresnek idézőket11, a találatokat pedig igyekeznek a legjobban dokumentálhatóan és ellenőrizhetően feltölteni az MTMT-be (lehetőség szerint link hozzáadásával vagy az idéző közlemény beszkennelésével).

Központi Szervezeti Egységek
A Semmelweis Egyetem Központi Szervezeti egységeinek (ide tartozik a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár is) szerzői is szerepelnek publikációikkal, idézeteikkel az MTMT-ben, bár – mivel elsősorban a kutatás és az oktatás támogatása a feladatuk – viszonylag kevés közleménnyel vannak jelen, de lehetőség szerint ezen egységek is végeznek publikálási tevékenységet. Jelenleg hat szervezeti egység tartozik ide. A szerzők saját maguk töltik fel a publikációikat és az idézeteiket, az egységhez tartozó kari szintű adminisztrátor pedig folyamatosan monitorozza a feltöltött rekordokat, és szükség szerint javítja, kiegészíti azokat11.

Doktori Iskola (DI)
A Semmelweis Egyetemen Doktori Iskolája életében is fontos szerepet játszik az MTMT, mivel a PhD-hallgatóknak 2011-től a fokozatszerzéshez szükséges Könyvtári adatlaphoz – amelyet a Központi Könyvtárban hitelesítenek – az MTMT-ből kell összeállítaniuk a feltételeknek megfelelő publikációs listát, így ehhez mindenképpen fel kell tölteniük a közleményeiket az MTMT-be. A közlemények ellenőrzését, intézményhez kapcsolását itt is a Semmelweis Egyetemen belül kijelölt adminisztrátor végzi. A Doktori Iskola további feladata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2013. I. 1-től hatályos módosításából13 következően, hogy – nemzetközi mintára – a doktori disszertációk DOI számmal legyenek ellátva. Az eljárás részeként a Doktori Iskola munkatársai feltöltik az egyetemi repozitóriumba a disszertációk elektronikus változatát, a sikeres doktori védések után pedig – a DOI-számot felvezetve a disszertációra – bejelentik azt a MTA Könyvtár és Információs Központba, így a doktori disszertáció bekerül a nemzetközi DOI nyilvántartásba11.

Összefoglalás

A fenti áttekintésből látszik, hogy milyen összetett egy egyetemen az MTMT-ben található hierarchia, mekkora szervezési és személyi munkát igényel az MTMT adminisztrációs feladatainak ellátása. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Tudományos Művek Tára hasznos szerepet tölt be az egyetemi publikációk és azok idézeteinek gyűjtésében, tárolásában, mivel ennek segítségével egységes rendszerben, összehasonlítható és számszerűleg lekérdezhető módon tarthatjuk nyilván ezeket az egyetem minősítésében és fokozatszerzési eljárásaiban fontos adatokat. Továbbá az MTMT magasabb szintű adminisztrátorai által készített statisztikák és kimutatások hozzásegíthetik a Semmelweis Egyetem felső vezetését ahhoz, hogy szélesebb spektrumú képe legyen az egyetemen zajló publikációs tevékenységről, valamint fontos szerepet játszhat ezen adatokon alapuló döntések előkészítésében.

JEGYZETEK

1 Információk. Magyar Tudományos Művek Tára. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Magyar Tudományos Művek Tára.
https://www.mtmt.hu/magyar-tudomanyos-muvek-tara [2014-07-29]
2 1.7_Akadémiai értesítő. 35/2009. (VI. 23.) számú elnökségi állásfoglalás. = Akadémiai Értesítő 2009; 58( 7):179-190.
3 Csaba László-Szentes Tamás-Zalai Ernő: Tudományos-e a tudománymérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impaktfaktor és MTMT használatához. = Magyar Tudomány 2014; 175(4):442-466.
4 Taga Márta: Az MTMT szerepe a hazai tudományos életben: hitelesség és visszakereshetőség. Előadás. Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. Vándorgyűlése. Sopron, 2014. július 17-19.
5 Testületek és Bizottságok. Magyar Tudományos Művek Tára. Budapest: MTMT.
https://www.mtmt.hu/testuletek-bizottsagok [2014-08-06]
6 Dudás Anikó: Bibliográfiai kérdések az MTMT-ben – a Bibliográfiai Szakbizottság munkája. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2014; 61(1):5-17.
7 Tájékoztató az MTMT 6.1-es verzióban életbe lépő változásokról. Változásjegyzék a 6.1-es verzióhoz (2014.06.12). Változásjegyzékek. MTMT Dokumentumok. Budapest: MTMT

https://www.mtmt.hu/sites/default/files/rn_6.1_0.pdf

8 Áncsán Gizella-Vasas Lívia: Magyar Tudományos Művek Tára a Semmelweis Egyetemen – az első három év tapasztalatai. Semmelweis Hírek, 2014. április 9.
http://semmelweis.hu/hirek/2014/04/09/magyar-tudomanyos-muvek-tara-a-semmelweis-egyetemen-az-elso-harom-ev-tapasztalatai/ [2014-08-06]
9 A mintavétel az MTMT statisztikai felületéről 2014 áprilisában történt.
10 A mintavétel az MTMT-ből 2014 áprilisában történt.
11 Kari MTMT adminisztrátorok: A karok és a Magyar Tudományos Művek Tára. Semmelweis Hírek. 2014. április 9.
http://semmelweis.hu/hirek/2014/04/09/a-karok-es-a-magyar-tudomanyos-muvek-tara/ [2014-08-04]
12 A kar története. Egészségügyi Közszolgálati Kar. Budapest: Semmelweis Egyetem EKK.
http://semmelweis.hu/ekk/ekk/a-kar-tortenete/ [2014-08-06]
13 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. A jogszabály mai napon (2014. VIII. 6.) hatályos állapota. Hatályos jogszabályok gyűjteménye.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV [2014-08-06]

Címkék