Interjú Kecskeméti Gergellyel és Bedekovits Tamással

2014 júliusában Sopron gyönyörű városa adott helyet a könyvtárosok 46. vándorgyűlésének, ahol ismét kitüntettek egy ifjú kollégát az “Az év fiatal könyvtárosa” díjjal. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség – kuratóriumi döntés alapján – Kecskeméti Gergelyt, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának munkatársát részesítette ebben az elismerésben.“Az év fiatal könyvtárosa” pályázatra beérkezett pályaművek közül Bedekovits Tamás, a bajai Eötvös József Főiskola Könyvtára könyvtárosának dolgozata a Kovács Máté Alapítvány különdíját nyerte el. Az alábbi beszélgetésekből ismerhetjük meg jobban a két tehetséges fiatalt.*

“Szeretném, ha a könyvtári munkám
az olvasók kiszolgálása mellett hozzá tudna járulni
a könyvtár fejlődéséhez is.”

Kecskeméti Gergely

- Hogyan nyerted el a díjat? Az olvasók kedvéért röviden összefoglalnád a pályázatod tartalmát?
- A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára jelölt a díjra. Napi munkám miatt rendszeresen foglalkoztam az ország különböző könyvtárai kölcsönzési politikájának összehasonlításával, elsősorban a sajátunk optimalizálása érdekében. Pályázatom címe A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának kölcsönzési politikájának és szabályzatának kialakulása volt. A száraznak tűnő cím ellenére rengeteg érdekes és szórakoztató információt találtam a kevésbé izgalmas számadatok mellett. Az volt a célom, hogy ezek az információk ne vesszenek el vagy forgácsolódjanak szét, hanem a későbbiekben is tudjunk rájuk építeni

- Hogyan választottad ezt a szakmát? Mióta dolgozol könyvtárosként?
- Öt éve dolgozom könyvtárosként. Az orosházi gyermekkönyvtár adta az első lökést a pálya felé, ahol egész nyarakat töltöttem el, mindenféle szervezett programok, kedves könyvtárosok társaságában, a lehető legpozitívabb élményeim vannak ezekkel az évekkel kapcsolatban. Nyolcosztályos gimnáziumba jártam, ahol – valószínűleg az ottani könyvtárosok hatására – mindenki számára kötelező könyvtárhasználati óránk is volt, itt volt lehetőségem megismerkedni a könyvtári munkával, majd “kiskönyvtárosként” ki is próbálhattam azt. Az érettségi után másfelé sodort az élet, öt éve azonban megtaláltam a könyvtár álláshirdetését, amit szinte rám szabtak, így kerültem a mostani munkahelyemre.

- Bemutatnád néhány mondatban a könyvtárat, ahol dolgozol? Melyik részlegben dolgozol, melyik a szűkebb munkaterületed?
- A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára 1921-es alapítása óta az egyetem oktatási, kutatási feladatait támogató központi szolgáltató intézménye. A 2004-ben megnyitott új könyvtári épületbe beköltözött az egyetem mintegy hetven tanszékének könyvtára, és vált integrált, egységes központi könyvtárrá. Így a szegedi Egyetemi Könyvtár mind a hagyományos könyvtári szolgáltatások, mind az elektronikus tartalom- és információ szolgáltatások tekintetében az ország negyedik legjelentősebb könyvtárává lépett elő. Az Olvasószolgálati Osztály Kölcsönző csoportjában dolgozom, csoportvezetőként a könyvtár beiratkozási és kölcsönzési szolgáltatásának ellátása mellett feladatom ezek tervezése, szervezése, a Kölcsönző csoport munkájának koordinálása, szakmai irányítása és ellenőrzése.

- Melyik a legkedvesebb könyvtári munkád?
- Szeretem azokat a munkákat, amik a könyvtár jövője szempontjából is fontosak – fejlesztések, automatizálások -, az utánajárást, keresgélést igénylő feladatokat, amikor megoldást kell találni egyébként problémás esetekre, és persze a kölcsönzést is kedvelem.

- Melyik a legemlékezetesebb élményed a könyvtárról?
- Mikor elkezdtem itt dolgozni, tudtam, hogy nagy könyvtárról van szó, viszont nem volt róla elképzelésem sem, hogy mennyire. Az első munkanapomon körbevezettek, hogy bemutassanak minden kollégának: az egész napi munkaidőt kitette a nagyjából százharminc emberrel való találkozás.

- Mely területek foglalkoztatnak még? Mivel foglalkozol a könyvtárosi munkán kívül?
- Könyvtáron belül a könyvtári informatika, az integrált könyvtári rendszerek által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása és korlátaik átlépése foglalkoztat leginkább. Szabadidőmben rendszeresen sportolok.

- Milyen terveid vannak?
- Egyetemi tanulmányaim jelenleg is folynak, aminek befejezése után szeretnék a meglévő angol nyelvvizsgám mellé egy német nyelvűt is letenni. Szeretném, ha a könyvtári munkám az olvasók kiszolgálása mellett hozzá tudna járulni a könyvtár fejlődéséhez is.

- Hogyan látod a könyvtárak jövőjét?
- A könyvtárak jövőjére bizakodóan tekintek, ugyanakkor aggódom is kicsit. Tudom, hogy a digitális tartalmak szolgáltatása, a szakszerű tájékoztatás, az offline ismeretanyag felhalmozása, megőrzése és szolgáltatása összességében megkerülhetetlen az olvasók számára, viszont egyre több professzionális – komoly anyagi lehetőségekkel bíró – piaci szereplő foglalkozik ezeknek egy-egy szeletével. Bízom benne, hogy ez a versenyhelyzet jót tesz a minőségnek, ugyanakkor aggódom is, ki tudja-e egyenlíteni a könyvtárosok lelkesedése és szakmaszeretete az egyébként anyagilag nagyon egyenlőtlen versenyt.

- Álmaid könyvtára milyen lenne?
- Álmaim könyvtárában olyan egyszerűen kezelhető katalógust használnak a hatalmas tudásszomjú olvasók, amelyhez a kedves, szakmailag képzett könyvtáros csak iránymutatást kell, hogy adjon; mert a tágas, kényelmes olvasói terekben elfér a könyvtár teljes, naprakész, hibátlan állapotú és megfelelő példányszámú állománya, mindenki számára logikusan rendszerezve.

- Ha a mesebeli tündér teljesítené három kívánságodat, melyek lennének azok?
- Jókedv, kihívások és egészség. Egészségesen, jókedvűen sok kihívást kitartással és munkával legyőzni, azt hiszem, ennyivel megelégednék.

“Akármerre is sodorja az embert az élet,
meggyőződésem, hogy a nyelvtanulásba fektetett energia mindig megtérül.”

Bedekovits Tamás

- Hogyan nyerted el a díjat? Az olvasók kedvéért röviden összefoglalnád a pályázatod tartalmát?
- A díjat az Angol, könyvtáros szakmai-idegennyelvi kompetenciák fejlesztése a web 2.0 segítségével című pályamunkámmal nyertem el. A projekt egy kétnyelvű, angol és magyar elektronikus szókártyacsomag könyvtáros szakszavakkal és szakkifejezésekkel. Aki valaha is nyelvtanulásra adta a fejét, jól tudja, hogy folyamatos ismétlés nélkül a szavak és a kifejezések nem rögzülnek. Az ANKI szoftver segítségével személyre szabott tananyagot készíthetünk, ami az interneten meg is osztható. Az általam összeállított kártyacsomaggal szinten tartható és fejleszthető az angol szakmai szókincs. A használatához számítógépre vagy okostelefonra, illetve internet-hozzáférésre van szükség, de az applikáció telepítése és a tananyagfájl letöltése után offline is használható. A díjra való jelölést Majorné Bodor Ilonától, az Eötvös József Főiskola Könyvtárának igazgatójától kaptam. A projekt elkészítésében Pogány Csilla, a főiskola docense volt a segítőtársam, aki vállalta a példamondatok ellenőrzését.
- Hogyan fogalmazódott meg benned a szókártyacsomag elkészítésének ötlete?
- Az ötlet egy tanfolyamnak és egy ajánló videónak köszönhetően született. A Könyvtári Intézet által szervezett angol szaknyelvi tanfolyamon 2011-ben vettem részt Szegeden. Az igen hasznos kommunikációs tréningek mellett értékes és jól használható webes és nyomtatott szótárakkal, szójegyzékekkel ismerkedtünk meg. Az említett videót pedig a pcmegoldasok.hu weboldalon láttam, amit informatikus kollégám, Gyarmati Attila készített. A kisfilm szabadon elérhető, nyelvtanulást segítő szoftvereket mutatott be, itt ismerkedtem meg az ANKI-val, amivel a szókártyacsomagot készítettem. Az ANKI kipróbálása után jött az ötlet, hogy nemcsak hétköznapi kifejezések, hanem szaknyelvi kifejezések gyakorlására is használhatnám a programot.

- Hogyan választottad ezt a szakmát? Mióta dolgozol könyvtárosként?
- Eredetileg művelődésszervező szakon szerettem volna diplomát szerezni, ennek köszönhetően keveredtem a könyvtáros pálya felé. 2002-től a bajai főiskola nappali tagozatán szakpárként indultak csak el az informatikus-könyvtáros és a művelődésszervező szakok, így mindkettőt elkezdtem. Az első szakmai gyakorlatok során hamar átbillent a mérleg nyelve, és erősödött bennem az érdeklődés a könyvtáros szakma iránt, így 2006-ban, diplomám megszerzése után nagyon örültem, hogy hamar sikerült könyvtárosként elhelyezkednem.

- Bemutatnád néhány mondatban a könyvtárat, ahol dolgozol? Melyik részlegben dolgozol, mi a szűkebb munkaterületed?
- A bajai Eötvös József Főiskola Könyvtárában dolgozom. Jelenlegi épületünket 2008-ban vehettük birtokba, amely szép természeti környezetben, a Sugovica partján fekszik. Nyilvános könyvtári feladatokat is ellátó felsőoktatási könyvtárként nemcsak a főiskola hallgatóit, kutatóit igyekszünk kiszolgálni, hanem a város vonzáskörzetében élő olvasókat is. Szűkebb munkaterületeim az olvasószolgálat, az informatikai osztállyal együttműködve a számítógépek rendben tartása, illetve az Európai Dokumentációs Központ koordinálása.

- Melyik a legkedvesebb könyvtári munkád?
- A tájékoztatást és a feldolgozást is nagyon szeretem, ennek az lehet az oka, hogy lehetőségem van felváltva végezni a kettőt. Néha jó “elmenekülni” az olvasószolgálat nyüzsgéséből, ugyanakkor a feldolgozás némely monotonabb munkafolyamatai után jó visszaülni a tájékoztató-szolgálatba, ahol nagyon szeretek a külföldi hallgatókkal is foglalkozni. Különösen a Brazíliából és Törökországból érkezett diákjaink jó fejek.

- Melyik a legemlékezetesebb élményed a könyvtárról?
- 2013-ban részt vehettem az Európai Dokumentációs Központok számára szervezett éves tréningen Brüsszelben. Magyarországról négyen utaztunk ki a háromnapos konferenciára. Az érdekes előadásoknak, a jó csapatnak és nem utolsó sorban az éjszakai városnézésnek köszönhetően az egyik legszebb élmény volt számomra, amivel a könyvtáros pálya eddig megajándékozott.

- Mely területek foglalkoztatnak még? Mivel foglalkozol a könyvtárosi munkán kívül?
- Mivel első szakmám szerint fényképész vagyok, igyekszem lépést tartani a digitális fotótechnikával. Ezt könyvtáros pályám során is tudtam már hasznosítani, egyetemi szakdolgozatomat e témában írtam. Emellett a szórakoztató nyelvtanulás az, amire szívesen szánok időt, legyen szó olvasásról, filmekről vagy zenéről. Akármerre is sodorja az embert az élet, meggyőződésem, hogy a nyelvtanulásba fektetett energia mindig megtérül. Az angol mellett a német nyelvtudásom elmélyítésére szeretnék még időt szakítani

- Milyen terveid vannak?
- Bár a Kovács Máté Alapítvány különdíjának is nagyon örültem, de talán még nagyobb elismerés, hogy a Könyvtári Intézet angol szaknyelvi tanfolyamain egy-egy alkalommal bemutathatom majd az ANKI-val történő szókártya-készítési módszert. Ez még inkább arra ösztönöz, hogy folytassam a kártyacsomag építését, és abban is bízom, hogy ebbe több kollégát be tudok majd vonni. Emellett szeretnék a pályán maradni, és lépést tartani az új kihívásokkal, hiszen annak ellenére, hogy az élet sodrása is szerepet játszott abban, hogy erre a pályára keveredtem, nagyon jól érzem magam informatikus-könyvtárosként.

- Hogyan látod a könyvtárak jövőjét?
- Nem szeretnék más tollával ékeskedni, de e kérdés kapcsán csak arra tudok magam is gondolni, amit szakmai fórumokon hallhatunk és olvashatunk. Hivatásunk jövője az új technológiákban rejlik, a fennmaradásunk és sikerünk pedig abban, hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott olvasói és társadalmi igényekhez. Az ebből fakadó félelem nemcsak hátráltató, hanem húzóerő is lehet, hiszen rákényszerít bennünket a tanulásra, a haladásra. A nyomtatott könyvek nélküli könyvtárra – úgy vélem – még évekig “várnunk kell”, ugyanakkor nyitnunk kell az elektronikus információszolgáltatás felé, legyen szó távhasználatról vagy helyben használatról.

- Álmaid könyvtára milyen lenne?
- Mint könyvtáros, egy infrastrukturálisan és informatikailag korszerű információházat látok, ahol megfér egymás mellett a nyomtatott és az elektronikus dokumentum, valamint a számítógép és az EMBER is. Informatikai fejlődés ide vagy oda, egy szolgáltató egységet az ember tölt meg élettel és értelemmel, semmit sem lehet száz százalékosan gépesíteni. Mint olvasó, álmaim könyvtárában regényektől roskadozó polcok között ülök az olvasóteremben, egy kényelmes fotelben, és egy jó könyv fölött cappuccinót szürcsölök…

- Ha a mesebeli tündér teljesítené három kívánságodat, melyek lennének azok?
- Ha a mesebeli tündér könyvtáros tündér lenne, akkor stabil finanszírozást, fenntarthatóságot és sok használót szeretnék. Mint magánember két kívánsággal is beérném: egészség és boldogság.

- Köszönöm a beszélgetést, és további sok sikert kívánok mindkettőtöknek!