Könyvtári ellátás az ezredforduló után

Kategória: 2014/11-12

A második hét év,
2007-2013 számainak vizsgálata

A statisztikai adatok elemzése hozzájárul a könyvtárak helyzetének és működésének föltérképezéséhez, a változások tendenciáinak kimutatásához. E cikk előzménye, amely a 2001-2007 közötti időszakot vizsgálta, a könyvtár jövőjét borúsan látta. Lássuk, a máig futó hét év mit mutat?Írásom egyenes folytatása a Könyvtári ellátás az ezredforduló után. Számvizsgálat című cikkemnek.1 Hagyományosa azoknak az elemzéseknek, amelyekkel a Könyvtári Intézet tekintette át időről időre a magyarországi könyvtárak fejlődését.2
Könyvtárak statisztikáját készítőként a közölt adatokra támaszkodtam az előzményekben, és támaszkodom most is.3 Köztudomásúlag a statisztika nem tökéletes vizsgálati eszköz. “Az egyik ember naponta két sült csirkét eszik meg, a másik meg egyet sem, a statisztika szerint fejenként egy sült csirkét eszik mind a kettő.” A statisztika számai korántsem ábrázolják teljesen és kellően árnyaltan a világnak még oly kicsiny szegletét sem, mint a könyvtár. Mégis, valamilyen, legalábbis elgondolkodtató, vitára ingerlő képet nyújt. Mint a gyenge raszterű, kis fölbontású nagy kép; távolabbról nézve válnak láthatóvá a fő vonalak.
Adatelemzésem kerülte a közellátás perifériáját: a vizsgálat körébe a korábbi módszertannak megfelelően a működő nyilvános könyvtárakat vontam be. A szünetelők, az időközben megszűntek, a nem nyilvánosak általában nem relevánsak az efféle kutatás számára. Így a potenciális vizsgálati körből, a több mint 3700 adatszolgáltatóból, 500 esett ki (mintegy 13%). A 430 körüli kimaradt működő nem nyilvános könyvtárból szignifikánsnak csak néhány egyetemi kari könyvtár tekinthető.
A hivatkozott előző cikkemben módszertani nehézséget okozott a könyvtár időközben megváltozott fogalma. Míg az előző hét év elemzésekor nem vehettem figyelembe a már akkor is szépszámú szervezetileg más könyvtárhoz tartozó vagy csak az általa ellátott szolgáltató helyeket, vizsgálatom most kiterjed minden működő nyilvános önálló könyvtárra és ellátott szolgáltató helyre. A 2001-2007 közti időszak kutatásakor a fiókelv értelmében (a fiók és a letéti könyvtárak, valamint az egyéb részlegek adatait az anyaintézmény a saját adataival együtt összesítve jelenti) az ellátott szolgáltató helyek adatai az ellátó városi vagy megyei könyvtár adatait gazdagították. Most a helyükre kerültek: miután az ellátott szolgáltató helyek a községekben működnek – nem számítva pár “eltévedt” várost -, számaikat a megmaradt önálló községi könyvtárak sorához adtam. Ezt a módszertani eltérést a továbbiakban Eszh-eltérésnek fogom rövidíteni.
Az Eszh-eltérés csak a két vizsgálat közös pontján: az első záróévén és a második kezdőévén (bázisévén) jelentett problémát. Ezért egyes táblázatokban a bázisév nem 2007.
A statisztika 2008 után már egyenrangúan rögzíti mind az önálló könyvtárak, mind az ellátott szolgáltató helyek adatait. Ezt mutatja az 1. sz. táblázat.

1. sz. táblázat

A 2007-es ellátott szolgáltatóhelyek közölt számát (741) módosítottam 1704-re az akkori módszertan – amely szerint csak az önálló könyvtárak töltöttek ki adatlapot, az ellátott szolgáltatóhelyek nem – korrigálásával más forrású adatgyűjtemény (korabeli ad hoc miniszteriális fölmérés) alapján.

A működő önálló könyvtárak száma kb. annyival lett kevesebb, amennyivel több lett az ellátott szolgáltató helyek száma. A kettő közötti 100-as eltérés nem számottevő, “belefér” a normális ingadozásba.
A budapesti könyvtárak most sem kerültek be a fő vizsgálati körbe. Adataik nem szerepelnek a megyei-városi könyvtáraknál, ám a településiek összese tartalmazza őket. Budapest nem vizsgálható besorolva a többi könyvtár közé, csak afféle kitekintésre van mód. A fő kutatáson túl, a végkövetkeztetések levonása előtt megteszem ezt a kitérőt.
A második hét év vizsgálatakor is elegendő volt a kezdő és záró évet szemügyre venni. Néhány kivétellel 2007 (mint bázisév), 2013, és visszapillantásként 2001 adatait sorakoztattam föl a helyszűke miatt.
A kutatásban redukáltam azt a korábbi gyakorlatomat, amely a számokat különböző sztenderdekkel vetette össze. A magyar normatívák koraszülöttek voltak, és ezért időközben elhaltak,4 a briteket visszavonták;5 egyikük sem tarthat igényt érvényességre. Kivételt a számszerű javaslatokban szerény, de 2010-ben megújult, az IFLA által közreadott, a közkönyvtárakra vonatkozó szolgáltatási irányelvekkel (a továbbiakban: IFLA) tettem.6
A népességadat nem az összmagyarországi adat. A nem jelentő könyvtárak által ellátott (inkább ellátatlan) településeken lakók nincsenek benne (hiszen a könyvtár állománya, forgalma stb. sincs).
Az előzménycikk fő célja a nyers szembesítés volt: hangsúlyosan felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi közegnek és kultúrájának heveny mutációja mit és mennyire változtatott a könyvtárak működési feltételein és főleg teljesítményén. A munkahipotézis az volt, hogy az átformálás lényege: a kölcsönkönyvtárból virtuális könyvtár felé tolódunk. Vágjunk bele, igazolják-e ezt a számok?

Nézzük mindjárt a lényeget: kell-e a könyvtár a népnek? Ha igen, van kereslet, van forgalom.

A regisztrált használók vagy beiratkozott olvasók száma nem jellemzi pontosan a forgalom alakulását. Eltérő regisztrálási szabályok, szokások uralkodnak, itt teljes községeket jelentenek beiratkozottként, másutt széles körű ingyenesség emeli a beiratkozott olvasók számát, de ehhez egyáltalán nem járul használat stb. Mégis vessünk rá egy pillantást, hiszen hagyományosan vizsgált adat.

2. sz. táblázat

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)