Híres magyarok – téves adatok

Kategória: 2014/ 9

A kiadó és a könyvtárellátó is elsősorban diákoknak, általános iskolásoknak ajánlja a Híres magyarok sorozat Írók, költők című köteteit. Valóban segíthetné az iskolai felkészülést a kézikönyv, ha készült volna hozzá hibajegyzék is, de még jobb lett volna, ha figyelmesebb a szerkesztés, ha ellenőrzik az innen-onnan összeollózott, “kikopizott” információkat, ha javítják a téves adatokat, a helyesírási hibákat.“Az Írók, költők című könyv nemzeti irodalmunk áttekintése, válogatás. A legismertebb, legjelentősebb alakok mellett helyet kaptak benne – emberi életútjuk, mondanivalójuk alapján – ritkábban említett írók, költők is”1 – írja a Budakönyvek Kiadó Kft. gondozásában megjelent Írók, költők című kötetek – mindkét kötet! – előszavában, tehát kétszer is “A Kiadó”. Az nem derül ki, hogy ki fogalmazta meg ezeket a sorokat, és az sem, hogy ki vagy kik döntötték el: kik azok “jelentősebb alakok”, akik bekerültek a két kötetbe. Sem a címlapon, sem annak hátoldalán nem szerepel a szerkesztő neve. Így nem köthető személyhez, de – mint minden válogatás – ez is meglehetősen szubjektív.

Természetesen helyet kaptak a kötetben azok a magyar írók, költők, akikről az iskolában is tanulnak a diákok. Már az általános iskolásoknak is tudniuk kell, ki volt például Petőfi Sándor, Arany János, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán – és még hosszan sorolhatnánk. A “ritkábban említett írók, költők” köre már vitathatóbb. De talán megemlíthették volna a “költői triász” két tagja, Petőfi és Arany mellett Tompa Mihályt is – már csak A gólyához és A madár, fiaihoz című versei miatt. Vagy például Gozsdu Elek – aki Hegedűs Gézát idézve “egyenrangú a Nyugat nagy elbeszélőivel”2 – szerepel a kötetben, és a hagyományosan a nyugatosokhoz sorolt Csáth Géza is, de a szintén nyugatos Balázs Béla, Kaffka Margit, Szép Ernő vagy Zelk Zoltán már nem.

Különösen a korban hozzánk közelebb állók, vagy a ma is élő személyek esetében lehetett nehezebb a döntés. Ki tudja, miért maradt ki Faludy György, amikor
a másik, szintén 1910-es születésű Villon-fordító, Vas István szerepel a kötetben. De azt is kérdezhetnénk, hol maradt Kormos István, Kányádi Sándor vagy Lázár Ervin, amikor – a gyerekek körében is hasonlóan népszerű – Csukás István vagy Janikovszky Éva bekerült a hírességek sorába. Kossuth-díjas kortársaink esetében is szigorúan személyesnek tűnik a válogatás. A ma élők közül például Esterházy Péter és Nádas Péter számára jutott hely a könyvben, viszont Temesi Ferenc vagy Závada Pál számára nem, és Parti Nagy Lajosnak sem, Krasznahorkainak sem… A Nobel-díjas Kertész Imre – nagyon helyesen – szerepel a kötetben, kár, hogy a neki szánt két oldalon a Sorstalanságon kívül más művét meg sem említik, azt viszont megtudhatjuk, mely kiadóknál jelentek meg könyvei – németül, angolul és franciául. De hagyjuk inkább a névsorolást, hiszen nyilván tekintettel kellett lenni a terjedelmi korlátokra!
Ugyanakkor a szerkesztői bizonytalanságra nincs mentség! Mindjárt az elején Ady Endre és Arany János közé bekerült Ancsel Éva is – a betűrend szerint ott a helye -, bár ő elsősorban filozófusként vált ismertté. Viszont nem kapott helyet az összeállításban – maradva a betűrend által kijelölt költők között – például Ágh István, Amadé László, Ambrus Zoltán, Ányos Pál vagy Áprily Lajos. Pontosabban Áprily Lajos a fia, Jékely Zoltán két oldalából kapott egy negyedoldalnyit.
Itt kell megjegyeznünk, ha egy családban több író vagy költő is volt (van), ezt a tényt hol kiemeli a szerkesztő vagy szerző, hol csak megemlíti, hol szóra sem méltatja. Például Benedek Elek mellett szerepel – kiemelve – fia, Benedek Marcell, Bródy Sándor mellett – ugyancsak kiemelve – Hunyady Sándor, de Arany János bemutatásánál fiát, Arany Lászlót – a Délibábok hőse szerzőjét – meg sem említik. Karinthy Frigyes két oldalán kap egy mondatot az egyébként Kossuth-díjas fiú, Karinthy Ferenc: “1921-ben született, fia, Ferenc az apja pályáját követte, író lett (Cini).”3 Ennyi. Illetve Kosztolányi Dezső bemutatásánál szerepel még egy képaláírásban Karinthy Ferenc neve – sajnos, tévesen, mert a Kosztolányi-karikatúrát4 nem ő, hanem az édesapja rajzolta.

Ha hibajegyzéket készítenénk, hosszú lenne a lista.
Meglehetősen riasztó például (de nem példaként), hogy Kazinczy Ferenc szülőhelye “Érsemlye”5 (helyesen Érsemlyén), Jékely Zoltán “a Széchenyi Könyvtár munkatársaként volt állásban”6, Mikes Kelemen “11 írását az országos Széchenyi Könyvtár őrzi”7 (helyesen Országos Széchényi Könyvtár), Krúdy Gyula “Szatmárnémediben”8 tanult (helyesen Szatmárnémetiben). Egyébként a Krúdyról szóló fejezetben képaláírásban olvasható: “Szindbád c. filmben Latinovics Zoltán”9 (helyesen Latinovits). Kisfaludy Károly neve ugyanazon az oldalon10 kétféleképpen, i-vel és helyesen, y-nal írva is megjelenik. Sőt ugyanabban a képaláírásban előfordul kétféleképpen írt személynév is: a Tóth Árpád bemutatásánál közölt fotó alatt olvashatjuk így is és úgy is a Nyugat egykori szerkesztője, Osvát Ernő nevét: “Osváth Ernő jubileumán (állnak: Tóth Árpád, Beck Ö. Fülöp, Kosztolányi Dezső, ülnek: Babits Mihály, Osvát Ernő, Gellért Oszkár.)”11 A Kemény Zsigmondról szóló fejezetben a híres “zsibói bölény” egykori lakhelyét ábrázoló kép alá azt írták – hibásan: “A zsibóki Wesselényi-kastély…”12. Herman Ottó neve két n-nel jelent meg13, Zrínyi Ilonáé rövid i-vel14, Grosbois – Mikes Kelemen életútjánál – először Grossbois15, majd a következő oldalon – helyesen – Grosbois.

A kötet(ek) végén helyet kapott ugyan a felhasznált irodalom – mindössze nyolc címből álló – jegyzéke, de nem ezekből a könyvekből származhatnak a következő téves dátumok. Nyilván figyelmetlenséggel magyarázható, hogy a Jókai Mórról szóló két oldalon két hibás alcímet is találunk: “1948-49″; “Az 1960-as, 70-es évek – a csúcson”, és az is zavaró pontatlanság – ráadásul pont nélkül – hogy, “1948 március 15-én ő olvasta fel a Mit kíván a magyar nemzet? tizenkét pontját “, majd “1951-ben kiadták az Egy bujdosó naplója című elbeszélés kötetét”, és “1967-ben jött a kiegyezés”16…
Fáy András neve alatt születési évként 1794, halálának éveként 1865 szerepel, helyesen 1786 és 1864 lenne, és évszázados tévedés van abban a mondatban is, amely szerint Fáy: “A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt 1831 óta, 1947-ben helyettes elnöke lett.”17

A Híres magyarok téves adatainak további részletezése helyett következzék egy idézet az Új Könyvekből, amely alcíme szerint -és ez fontos és elgondolkodtató – a Könyvtárak állománygyarapítási tájékoztatója.

“Számos, a mai ifjúság számára talán kevésbé ismert irodalmi alak (pl. Ancsel Éva, Csoóri Sándor, Hamvas Béla) élete és munkássága is megéled a szép kiállítású ‘lexikonként’ is forgatható könyv lapjain. A kötetbe foglalt tudnivalók elsősorban az általános iskolai anyaghoz kapcsolódnak, kiegészítve a tankönyvbe foglaltakat. A diákoknak segíthetnek az anyagban való elmélyülésben, ismereteik bővítésében, ekként ajánlható.”18

Ekként nem kéne!

JEGYZETEK

1 Írók, költők. Bp., Budakönyvek Kiadó, 2013. I., II. (Híres magyarok) 5. p
2 Uo., I. 58. p.
3 Uo. I. 83. p.
4 Uo. II. 9. p.
5 Uo. I. 88. p.
6 Uo. I. 70. p.
7 Uo. II. 21. p.
8 Uo. II. 12. p.
9 Uo. II. 13. p.
10 Uo. II. 91. p.
11 Uo. II. 76. p.
12 Uo. I. 91. p.
13 Uo. I. 58. p.
14 Uo. II. 21. p.
15 Uo. II. 20. p.
16 Uo. I. 74-75. p.
17 Uo. I. 46-47. p.
18 Új Könyvek. Bp., Könyvtárellátó Nonprofit Kft., 2014. 7. sz. 66. p.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)