Egyházi könyvtárak adatbázis-fejlesztései

Kategória: 2014/ 8

Manapság a könyvtáraink bemutatásakor, jellemzésekor a gyűjtemény ismertetésének fontos része a könyvtár adatbázisainak, elektronikus katalógusának ismertetése. Természetes hát, ha az egyházi könyvtárak bemutatásakor is szó esik róluk.Szeretném előadásomban bemutatni az elmúlt évtizedekben végzett munkát.
Az általunk világinak nevezett könyvtárak a ’80-as évek második felében, a ’90-es évek elején tették meg az első lépéseket a könyvtári adatbázisok fejlesztése terén. Ugrásszerű fejlődés kezdődött, igazi paradigmaváltás. A technológiai fejlesztést újonnan megnyíló pályázati lehetőségek is segítették.
Az egyházi könyvtárak számára csak a ’90-es évek elején nyílt meg a lehetőség a tetszhalott állapotból való feltámadásra, könyvtáraink közül többen pedig ebben az időszakban jöttek létre.
Az egyházi könyvtárak gyűjtőnév sokféle könyvtártípust foglal magába. A hagyományos egyházi gyűjtemények, az egyházmegyei, egyházkerületi és nagyobb szerzetesi, valamint a nagy múltú oktatási intézmények könyvtárai az egyik nagy csoport: debreceni, pápai, sárospataki református kollégiumok könyvtárai. Az egykor jelentős, és muzeális értékeik mellett is korszerűen felszerelt és gyarapított könyvtárak a rendszerváltásra szinte múzeumi sorsra jutottak. Negyvenéves lemaradást kellett behozni, hogy ismét azok a korszerű gyűjtemények legyenek, mint egykor voltak. Ezekben a teljes revízió volt az első feladat, azután az infrastruktúra kialakítása.
Az egyházi könyvtárak előadásomban érintett másik csoportja a felsőoktatási intézmények könyvtárai, amelyek nagyrészt ebben az időszakban indultak újra, vagy kerültek megalapításra. Ezeknek a könyvtáraknak más irányú a fejlődése. Bár többen visszakapták az egykor feloszlatott intézmény könyvtárának maradékát, de döntően a nulláról kezdték el a könyvtár kialakítását, immár modern könyvtári alapokon. Sokszor jelentős külföldi segítséget is kaptak ehhez nagyobb könyvadományok vagy számítógépek formájában. Ezekben az intézményekben eleve modern infrastruktúra jött létre, és modern könyvtár az intézmény “újdonsága” miatt. A fenntartásukat a mindenkori felsőoktatási támogatás biztosította. Így fejlődésük, működésük párhuzamba állítható az ország más, a ’90-es években létrejött felsőoktatási intézmények könyvtáraival.
A ’90-es évek feltámadása bizony lassú ébredezés volt – és különösen annak tűnt abban az időszakban -, amikor az egész hazai szakma élete, fejlődése rendkívül felgyorsult. Ez nagyon megnehezítette az egyházi könyvtárak felzárkózását. Nagy volt a lemaradás a munkaerő terén is. Többségében egy-két, sokszor csak mellékállású könyvtáros, vagy szakmai végzettség nélküli, könyveket szerető egyházi személy állt rendelkezésre.
Így az egyházi könyvtárak nagy lemaradással indulhattak el a korszerű könyvtári fejlesztések útján. De a folyamat mégis elindult. Egyre több egyházi könyvtár éledt fel a mind több szakképzett munkatárs munkájával. A ’90-es évek közepére a katolikus egyház gyűjteményi felügyeleti szerve, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ is felismerte a számítógépesítés szükségességét. Az elavult számítástechnikai fejlettséggel, kevés és minimális számítástechnikai ismeretű szakembergárdával rendelkező, de nagyszámú gyűjtemény számára kellett valamilyen szoftvert ajánlani, amit a szűkös anyagi helyzetet figyelembe véve is be tudnak szerezni. Ez lett a többek által ismert Orbis nevű program. A szűk lehetőségek adta körülmények között szerencsés gondolat volt, hogy a Gyűjteményi Központ maga finanszírozta meg egy könyvtári, levéltári és múzeumi nyilvántartásra egyaránt alkalmas szoftver fejlesztését. Az Orbist a legtöbb katolikus gyűjtemény bevezette és használta. A későbbi szoftverváltást nagymértékben megkönnyítette, hogy egységes rendszerről kellett váltaniuk a könyvtáraknak. Az Orbis saját fejlesztésű rendszer volt, és nem volt képes a világi könyvtárakban használt rendszerekkel való adatcserére, ez növelte az egyházi könyvtárak elszigeteltségét, aminek káros következményeit még mindig érezzük.
Az Orbis programot a protestáns felekezetek könyvtárai közül is bevezették néhányan, de mivel a protestáns egyházak intézményrendszere más – kevés számú, de nagy gyűjtemény működik -, hamarabb sikerült a szakma által ismert integrált könyvtári rendszerekre lecserélni a kezdő, DOS-os környezetben, hálózati kapcsolat nélkül működő programokat korszerű, integrált könyvtári rendszerekre.
A felsőoktatási könyvtárak esetében többször volt lehetőség arra, hogy a közelben működő nagyobb egyetemi könyvtár segítségével juthattak hozzá a korszerű, integrált könyvtári rendszerhez, és kezdhették meg a szakszerű katalógusépítést.
A katolikus intézményeknél a kétezres évek elejéig megmaradt az Orbis program.
Az 1990-es évek végén könyvtárainkba is betört az internet, és egyre nagyobb lett az igény – mind a felhasználók, mind a könyvtárosok részéről -, hogy katalógusaink az interneten is megjelenjenek. Ennek megvalósítására az Orbis már nem volt alkalmas. A 2000-es évek elején a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban elkészült az Orbisban feldolgozott könyvtári adatbázisok közös internetes kezelőfelülete. A Theca1 nevet viselte, hét egyházi könyvtár közös katalógusaként működött. A Thecaban kereshető könyvtárak a következők voltak: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, Egri Főegyházmegyei Könyvtár, Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára, Székesfehérvári Püspöki Könyvtár, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye, Váci Egyházmegyei Könyvtár, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára.
Évente legfeljebb egy alkalommal frissítették, így nem jelentett igazi megoldást. A használati adatok és a visszajelzések megerősítették, hogy szükség van valós internetes katalógusokra, és közös egyházi adatbázisokra az egyházi gyűjteményekben is.

Az egyházi gyűjtemények az elmúlt évtizedekben nem rendelkeztek bőséges pénzügyi forrásokkal. A világi könyvtárak számára kiírt, korszerű, integrált könyvtári rendszer beszerzését és retrospektív adatbázis-konverziót támogató pályázatok pedig túl hamar jöttek – nem volt még megfelelő infrastruktúra, személyi állomány -, így ezekből a forrásokból nem, vagy csak alig részesültek az egyházi könyvtárak. Így saját erőből kellett az informatikai fejlesztéseket megvalósítani. Ezekből a hátrányokból néha sikerült előnyt kovácsolni. Létrejöttek a “szükség szülte” együttműködések, amelyek többségében ma is jól működnek, és jól szolgálják a könyvtári ellátást, példaként szolgálhatnak a költséghatékony együttműködésekre.
A közösen működtetett könyvtár-informatikai rendszerek alkalmazásában az elsők között volt az evangélikus egyház: az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára Corvina szerverén dolgozik együtt a Hittudományi Egyetem Könyvtára és az Országos Evangélikus Könyvtár.
2004-ben kezdett egy nagyobb együttműködés terve körvonalazódni. Júniusban az egyházi könyvtárak a könyvtári integrált rendszerek összehangolt beszerzéséről tartottak konferenciát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Ezen a rendezvényen – Bakonyi Géza (Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár általános igazgatóhelyettese) tanácsára – kezdődött meg az együttgondolkodás az integrált könyvtári rendszer és szerver közös megvásárlásáról. Hét könyvtár kötelezte el magát a közös szoftverbeszerzésben való részvételre:

  •  Egri Főegyházmegyei Könyvtár,
  •  Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár,
  •  Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár,
  •  Veszprémi Érseki Könyvtár,
  •  Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára,
  •  Zirci Apátság Műemlékkönyvtára (OSZK üzemeltetésében működik),
  •  Zirci Apátság Újkönyvtára.

 

Az ötlet megvalósítását az akkori kulturális tárca Könyvtári Főosztályának anyagi segítsége tette lehetővé. A Corvina rendszer megvásárlása mellett döntöttünk, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára vállalta a projekt megvalósítását, és a szerver üzemeltetését. A szerver 2006-ban indult el, ekkor kezdtük a konvertált adatbázisok feltöltését és használatbavételét is. Ekkor kb. 250 000 rekord került feltöltésre. Minden könyvtár külön adatbázist kezdett fejleszteni a közös szerveren. Azért döntöttünk a külön adatbázis megoldás mellett, mert így teljes függetlenséget tudtunk biztosítani a könyvtáraknak, és elkerülhettük az adatok összetöltésénél az adatbázis nagyfokú egyenetlenségét. A duplumszűrést, a besorolási adatok és tárgyszórendszerek egységesítését nem volt lehetőségünk megvalósítani. Viszont az azonos szempont szerint végzett konverzió és a rendszer közös használatbavétele, az együttműködés megkezdése óta tartott továbbképzések azt a hosszabb távon jelentős eredményt szülték, hogy ezekben a könyvtárakban a bibliográfiai leírás belső szabályzata szinte teljesen megegyezik mind a modern, mind a muzeális állomány tekintetében.
A veszprémi közös Corvina szerver ötéves működése után a mérleg pozitív volt. Kisebb fennakadások mellett a rendszer működött, a fenntartási költségek pedig alacsonyak voltak. Ez vonzotta az újabb jelentkezőket. 2011-ben a Győri Hittudományi Főiskola Könyvtára és a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár közösen kezelt gyűjteménye, valamint a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Könyvtára kezdte meg a közös munkát a Corvina szerveren. Így jelenleg tíz könyvtár végzi munkáját a közös szerveren. A tíz könyvtár nyolc adatbázist épít:

  • • A Győri Hittudományi Főiskola Könyvtárát az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár üzemelteti, így az adatbázisaik is közösek.
  • • A Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény pedig az ugyanazon fenntartó alá tartozó Egri Főegyházmegyei Könyvtár adatbázisához csatlakozott.

A veszprémi Corvina példaértékűnek bizonyult. Körülbelül három évvel ezelőtt hasonló együttműködésbe kezdett a Váci Egyházmegyei Könyvtár, a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár és a Debreceni Püspöki Levéltár és Könyvtár. Huntéka alapon hozták létre közös szerverüket, amely azóta is működik.
Úgy gondolom, hogy bár ezek a megoldások nem példa nélküliek Magyarországon, mégis említést érdemelnek.

Érdemes néhány szót ejtenünk arról is, milyen jellegzetességekkel bírnak az egyházi könyvtárak katalógusai, adatbázisai. Tudjuk, hogy a gyűjtemények meglehetősen speciális állománnyal és feladatkörrel rendelkeznek, ehhez alkalmazkodnak az adatbázisaik is. A kérdés tárgyalásánál szintén külön venném szemügyre a már korábban említett könyvtári csoportokat.
Az első csoport könyvtárai a szakkönyvtárak és a helytörténeti gyűjtemények specialitásait ötvözik. Egy intézményrendszer (egyházkormányzat, szerzetesrendi központ, iskola) szolgálatára rendelt könyvtárakról van szó, amelyek az adott intézmények sok esetben több megyényi hatókörzetének történeti kutatására, életére vonatkozó irodalom gazdag gyűjteményei. Feladatuk a terület lelkipásztori ellátásának támogatása is. A könyvtárak jelentős mértékben gyarapodtak főpapok, tudós egyházi és magánszemélyek gyűjteményeivel. Különleges értéküket ezek a művelődéstörténeti jelentőségű hagyatékok is emelik. Ebben a tekintetben a helytörténeti könyvtárakhoz hasonlítanak, így adatbázisaik is jól használhatóak az egyház-, művelődés- és helytörténeti kutatásokhoz. Törzs- és különgyűjteményeikben jelentős a muzeális dokumentumok aránya, amelyeket sokszor tudományos igénnyel igyekeznek feltárni. Ennek tanúbizonyságai az elmúlt években megjelent ősnyomtatvány- és antikvakatalógusok. Ezek az adatbázisok nemcsak könyvtörténeti jelentőséggel bírnak, de a művelődéstörténeti kutatást is segítik a possessorok és kötésleírások adataival. Különösen értékes muzeális könyvadatbázisa van többek között a Ráday Könyvtárnak és a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárnak.
A könyvtárak némelyike egészen különleges adatbázisokat is épített az idők folyamán: gondolhatunk például a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kézirat-katalógusára, vagy az úgynevezett Benedictina-katalógusra, amely a főapátság elhunyt bencés szerzeteseinek szellemi örökségét, az általuk írott könyvek, kéziratok, tanulmányok bibliográfiai számbavétele, vagy a Veszprémi Érseki Könyvtárban őrzött, a székesegyház XVIII-XIX. századi kottatárának adatbázisára. A tudományos életben jelentős magánszemélyek hagyatékainak feltárására szolgáló adatbázisok közül kiemelném a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében őrzött Cs. Szabó László-hagyaték adatbázisát, amely CD-n is megjelent.2
A felsőoktatási könyvtárak adatbázisai a világiakéhoz hasonló. Több intézményben jelentős teológiai folyóiratcikk- és tanulmány-adatbázist építenek. Közülük az egyik legjelentősebb a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárában épített több százezres nagyságrendű cikkadatbázis.3 Meg kell jegyezni, hogy a teológia és vallástudomány diszciplínájának nem lévén országos szakkönyvtára, az egyházi könyvtárak együttesen tudják ezt a feladatkört ellátni.
Az ODR- és a MOKKA-adatbázisok elindulását követően az egyházi gyűjteményekben is egyre erősödött az igény a közös katalógusokban való részvételre. Ezekben a katalógusokban alig találunk egyházi gyűjteményt, egyedüliként a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár került be az ODR-be. Ennek okai nagyrészt a korábban vázolt felzárkózási folyamat nehézségeiben kereshetőek. A MOKKA fejlesztési irányai szintén nem számoltak az egyházi könyvtárak részvételével.
Viszont a 2005-ben indult MOKKA-R szekció már megalakulásakor meghívta a legjelentősebb muzeális gyűjteményt őrző egyházi könyvtárakat, és tagjai közt nagy számban és aktívan vannak jelen most is. A MOKKA-R 255 ezer rekordjából 64 ezer egyházi könyvtárakból származik.
A MOKKA-ODR megújulását az egyházi könyvtárak is várakozással figyelték. Az első beszámolókban azt olvashattuk4, hogy a nem ODR könyvtárak a megyei könyvtárakban kialakításra kerülő regionális közös katalógusokon keresztül tudnak majd csatlakozni. Az egyházi könyvtárak számára ez a lehetőség nem nyújtott volna valódi megoldást. Az egy-egy megye közművelődési könyvtárait feltáró regionális közös katalógusokban széttagolva jelentek volna meg az adott megyében lévő egyházi könyvtárak. Így a teológiai területre irányuló kutatást szolgáló egységes szakirodalmi adatbázis sem jött volna létre, és a könyvtárakban folyó bibliográfiai tevékenységet sem segítette volna hatékonyan.
A MOKKA megújításával párhuzamosan a BETH, az Európai Teológiai Könyvtárak Szövetsége 2010-es nizzai konferenciáján elhangzottak is a közös informatikai szolgáltatásfejlesztés elindítására ösztönözték a magyar egyházi könyvtárakat.5
Végül az Egyházi Könyvtárak Egyesülése elnöksége úgy határozott, hogy hozzákezd egy önálló, közös katalógus megvalósításához. A szervezési munkák 2009-ben kezdődtek. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára vállalta a szervezés és megvalósítás, majd az üzemeltetés feladatát. Kezdetben 15-20 biztosan csatlakozó könyvtárral számolhattunk.

Összeállítottuk a közös katalógus feladatait:
1. Ökumenikus gyűjtőkör.
2. Lelőhely-információ a tájékoztatás és a könyvtárközi kölcsönzés számára.
3. Osztott (közös) katalogizálás a legegyszerűbb formában, a rekordátemelés lehetőségének megteremtése. Ez utóbbinak az egyházi könyvtárak speciális gyűjtőköre miatt is nagy jelentősége van.
4. A tudományos kutatás segítésére tanulmány- és cikkbibliográfia beépítése a közös katalógusba. A könyvtárak adatbázisaiban több százezres nagyságrendben megtalálható folyóiratcikk- és tanulmány-rekordokkal, valamint az országos cikkbibliográfiák gyűjtőkörünknek megfelelő részével, jelentékeny méretű teológiai cikkadatbázis készíthető.
5. Az egyházi gyűjtemények saját arculatának megjelenítése, a könyvtárak nyitottságának, szolgáltatásaik sokféleségének megmutatása. Némely kisebb gyűjteménynek nincs saját honlapja, számukra különösen fontos volt az internetes publicitás. A katalógus köré épített portálnak helyet kell biztosítania a résztvevő könyvtárak bemutatkozásának, elérhetőségeinek, egyházi és gyűjteményi híreknek is.
6. Tudástár az olvasók és a könyvtárosok számára hasznos információkkal a kutatáshoz és a mindennapi munkához.

A feladatok összeállításával egy időben megfogalmaztuk a követelményrendszert:

  • • Legyen alkalmas a könyvtárakban elérhető fontosabb dokumentumtípusok (könyv, periodika, kotta, audiovizuális és elektronikus dokumentum, muzeális dokumentum, kézirat) rekordjainak tárolására és szolgáltatására.
  • • Legyen képes az egyházi gyűjteményekben használt szoftverek többségétől rekordokat fogadni (Corvina, Aleph, Huntéka, Tinlib, Szikla, Szirén, Orbis, SLib stb.).
  • • Legyen alkalmas virtuális közös katalógus üzemmódra (Z39.50, OAI).
  • • Tudjon adatokat fogadni a cikkadatbázisokból (HUMANUS, MATARKA stb.).
  • • Tudjon szabványos gateway-en keresztül adatokat szolgáltatni a könyvtári szoftverek és az országos közös katalógusok (MOKKA, MOKKA-R) számára.
  • • Rendelkezzen a portál arculatához alakítható, sok szempontú lekérdezésre alkalmas webes felülettel.
  • • A keresésnél a könyvtárak körét lehessen szűkíteni felekezetenként vagy tetszőleges csoportosítással.
  • • A keresés, böngészés során kijelölt rekordok letölthetőek legyenek szöveges, és a MARC szabványoknak megfelelő formátumokban.

Fontos szempont volt a költséghatékonyság. A beruházás költségeit az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) a partner tagkönyvtárakkal együtt sem tudta volna biztosítani. A fenntartási költségeket is úgy kellett terveznünk, hogy az EKE és a résztvevők közös teherviselésével hosszú távon is fenntartható legyen. Ezért a szoftverek kiválasztásánál a nyílt forráskódú technológiákat részesítettük előnyben. Az adatbázis megvalósításához a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz fordultunk segítségért.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egyedi támogatásban részesítette a projektet. A költségek 50 százalékát az NKA-támogatásból finanszíroztuk, a másik 50 százalékot a könyvtárak és az EKE biztosította. A projekt kivitelezése a szerver vásárlásával együtt 2 100 000 forintból valósult meg.
Az Unitas katalógus6 2010-ben kezdte meg működését, 25 egyházi könyvtár részvételével. A hivatalos átadásra az EKE 2011 júniusában, Pécsett tartott közgyűlésén került sor.7 Jelenleg 5 felekezet 31 könyvtárának (24 adatbázis) katalógusa kereshető.8 Kiegészítik a HUMANUS teológiai témájú rekordjai, így összesen több mint 1 200 000 bibliográfiai rekord érhető el. Az adatbázisok többségét rendszeres időközönként OAI-n keresztüli aratással vagy mentésből készült konverzióval töltjük be az Unitasba. A Huntéka rendszert használó könyvtárak esetében speciális megoldást kellett alkalmaznunk, mivel a könyvtárak többsége nem rendelkezik Z39.50 vagy OAI modullal. A Monguz Kft. munkatársai a Hunkaton keresztül Z39.50 segítségével biztosították a hozzáférést az Unitas számára. Sajnos, a Hunkat leállításával ez a hozzáférés megszűnt, de reméljük, találunk más lehetőséget a csatlakozás megvalósítására.
A tagok között több olyan könyvtár is van, amely nem rendelkezik integrált könyvtári rendszerrel, adatbázisuknak nincs önálló online felülete, ezért az Unitas biztosítja számukra az internetes megjelenést. Ilyen a Magyar Unitárius Egyház Könyvtára és a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye.
A Ráday Gyűjtemény esetében, azt hiszem, egyedülálló megoldás született, a könyvtári közösség próbált segítséget nyújtani egy helyi problémára. A Ráday Gyűjtemény egészen 2012 tavaszáig az Orbis adatbázisban tárta fel gyűjteményét. Több mint 72 ezer rekordos modernkönyv-adatbázisa mellett különösen értékes, a rendkívül részletes és alapos régi nyomtatványokat feltáró adatbázisa. A fejlesztéshez nem rendelkezett saját anyagi forrással, és pályázati lehetőségeket sem tudott igénybe venni. Az adatbázisok webes megjelenítése és az Orbis lecserélése azonban már nem várhatott tovább. Ezért 2010-ben adatbázisaikat betöltöttük az Unitasba, és egy nézet segítségével önálló keresőlapot kapott. A feldolgozás tovább folytatódott az Orbis rendszerben. 2012-re elkészült számukra egy önálló webes feldolgozó felület, ahol egyelőre a modern és a muzeális könyvek bibliográfiai feldolgozása történik. 2012 tavaszán megszüntették az Orbis használatát, és közvetlenül az Unitasban folytatják a feldolgozó munkát. Amint lehetőségük lesz rá, saját szerverre költöztetik a Ráday Gyűjtemény adatbázisát, de addig is az Unitast használják.

Hasonló közös katalógus működik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fenntartásában lévő esztergomi egyházi könyvtárak között is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara, az Érseki Simor Könyvtár és a Főszékesegyházi Könyvtár közös katalógusából alakítottak ki egy közös intézményközi adatbázist.

Kiemelkedő jelentőségű a Magyar Evangélikus Bibliográfia adatbázis9 – a reformáció 500 éves évfordulójára, 2017-re elkészülő jelentős projekt -, amely a legnagyobb evangélikus könyvtárak – Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára, Országos Evangélikus Könyvtár – adatbázisait, a Humanus cikkadatbázis evangélikus egyházhoz kötődő rekordjait, valamint a két gyűjtemény által feldolgozott cikkek és tanulmányok rekordjait tartalmazza.

Szeretnék még beszélni az egyházi gyűjtemények digitalizálási gyakorlatáról.
Az egyházi könyvtárakban is egyre fontosabb téma a digitalizálás; több könyvtár végez tervszerű digitalizálást. Ki saját erővel, ki önkéntes segítők bevonásával, ki pedig a jelenleg futó projektekhez kapcsolódva. Az eredmények közreadását a bonyolult szerzői jogi szabályozás, az anyagiakban, és munkaerőben jelentkező megkötöttségek hátráltatják. Ennek ellenére a gyűjtemények honlapjain szép számmal jelennek meg teljes szövegű digitális tartalmak, és több magánkezdeményezésből létrejött elektronikus könyvtár is értékes gyűjteményt tesz elérhetővé.
Elsőként a Magyar Evangélikus Bibliográfiához csatlakozó evangélikus elektronikus digitális tárra szeretném felhívni a figyelmet.10
A könyvtárak saját honlapjain elérhető digitális tárak példájaként szeretném bemutatni a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára honlapján böngészhető Elektronikus Könyvtárat11, ahol a különleges értékű muzeális könyvekből és egyháztörténeti munkákból jelenik meg egyre több kiváló minőségben. Például: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, A Debreceni Református Kollégium története vagy Szenci Molnár Albert Psalterium Ungaricuma és Kis catechismusa.
A Ráday Gyűjtemény oldaláról a gyűjtemény korábbi kiadványai, évkönyvei tölthetőek le, valamint külön figyelmet érdemel a Ráday családot és a Ráday Könyvtárat és Levéltárat bemutató nagyon szép ismertető.12 A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei honlapján különlegességeket olvashatunk, mint Comenius néhány írását, vagy a Rákóczi-család levelezését.13
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei honlapján14 a pápai kollégium és más oktatási intézmények iskolai értesítőit és névtárait találjuk, valamint a pápai református folyóiratok digitalizált változatait. A munkát az Arcanum Adatbázis Kft. végezte, és honlapjukon keresztül érhető el15, illetve a MANDA-ban is hozzáférhetővé válik.16
Ugyanitt található jelentős gyűjtemény a ferences rend magyarországi történetével foglalkozók számára rendi névtárakból, a jelentősebb történeti monográfiák teljes szövegű digitális másolatából. Ezeken kívül a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár digitalizáltatta a Magyar Sion és az Új Magyar Sion tudományos folyóiratok teljes sorozatát, amely szintén ebben az adatbázisban található. Ugyanígy a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár által digitalizáltatott iskolai értesítők és rendtörténeti monográfiák is itt olvashatóak.17

A magánkezdeményezésekből létrejött digitális könyvtárak közül legismertebb a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár18, amelyet az Egyesült Államokban élő Felsővályi Ákos épít önzetlenül, hazai segítők bevonásával. A gyűjteményben több mint hétszáz, elsősorban teológiai témájú mű érhető el jó minőségben. Szintén ő végzi több hazai folyóirat digitalizálását is, ezeknek közrebocsátása még várat magára. Jelenleg a Vigilia folyóirat digitalizálása zajlik, amely folyamatosan válik hozzáférhetővé a Vigilia Kiadó honlapján.19

Megemlíthető még a Somogyi Református Egyháztörténeti Könyvtár, amely szintén nagyon értékes köteteket tesz hozzáférhetővé.20

Láthatjuk, hogy nagyon jelentős digitalizált tartalom épül napról napra, de a hozzáférést és felhasználást rendkívül megnehezíti széttagoltságuk, részben az ismeretlenségük.
Ennek a problémának a kezelésére 2011-ben az Unitas további fejlesztésébe kezdtünk. Létrehoztuk az Elektronikus Könyvtár szekciót, ahol a feltöltött dokumentumok teljes szövegében kínálunk keresési lehetőséget. A teológiai könyvtárak gyűjtőkörének megfelelően a digitalizált teológiai szakirodalmat itt igyekszünk összeszedni és szolgáltatni. Az e-könyvtárban metaadatokkal látjuk el az elektronikus dokumentumokat. A bibliográfiai adatok rögzítése mellett tárgyszavazzuk és facettás böngészőben is megjelenítjük. A dokumentumok teljes szövegét indexeljük és kereshetővé tesszük. Minden esetben az eredeti publikálási helyre irányítjuk az olvasót, a dokumentumok feletti rendelkezést az őrző intézményeknek tartva fenn. A könyvtárak által legálisan digitalizált, de a szerzői jogi törvények szerint nem publikálható dokumentumokat is indexeljük, az olvasók számára a találatot bemutatjuk, és a könyvtárak erre kijelölt számítógépein a jogszabályok betartásával elérhetővé tesszük. Az indexeléssel, kereshetővé tétellel az olvasók számára szeretnénk segítséget nyújtani, és növelni a könyvtárak látogatottságát. A digitalizált dokumentumok bibliográfiai adatai a közös katalógusba is belekerülnek, a digitális tartalom kataszterét is létrehozva. Ez az e-könyvtár nem az elkülönülést szeretné szolgálni, hiszen az egyházi gyűjtemények részt vesznek az országos projektekben, jelenleg is többen végeznek digitalizálást a kulturális közmunkaprogram keretén belül.
Portálunk létrehozásával a teológia szakterületének áttekintését szeretnénk elérni, kifejezetten a szakemberek és a vallás iránt érdeklődők számára. Az összegzéssel, reméljük, eltűnnek azok a fehér foltok is, ahol nem történt digitalizálás. A későbbiekben ebből kialakítható egy egységes digitalizálási stratégia.
Remélem, sikerült megmutatnom az egyházi könyvtárakban elvégzett munkát, és felkeresik, használják majd katalógusainkat, adatbázisainkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

JEGYZETEK

 1 http://biblio.osb.hu/
 2 http://www.patakarchiv.hu/crbst_47.html
 3 http://atanaz.hu/WebPac/CorvinaWebSecure
 4 http://www.omgk.hu/Ah2008/3/mokka.htm
 5 Köntös László: BETH közgyűlés, EKE Hírlevél 7 (2010/ 3) 10-11.
http://www.eke.hu/images/stories/hirlev/EKE_Hirlevel_2010_3.pdf
 6 http://www.unitas.hu/
 7 Baranya Péter: Az UNITAS hivatalos átadása, EKE Hírlevél 8 (2011/3) 23-24.
http://www.eke.hu/images/stories/hirlev/EKE_Hirlevel_2011_3.pdf
 8 http://www.unitas.hu/tagkonyvtarak
 9 http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/meb
10 http://medit.lutheran.hu/
11 http://digit.drk.hu/
12 http://radaygyujtemeny.hu/Prez/flash.html
13 http://www.patakarchiv.hu/
14 http://www.papacollege.hu/
15 http://www2.arcanum.hu/2011
http://library.arcanum.hu/hu/collection/helyilapok/
16 http://mandarchiv.hu/
17 http://www2.arcanum.hu/2011
18 http://www.ppek.hu/
19 http://vigilia.hu/arch%C3%ADvum?page=2
20 http://www.reformatussomogy.shp.hu/hpc/web.php?a=reformatussomogy&o=retek_HWXN

Címkék