Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Rektor Úr, Polgármester Úr, Igazgató Asszony
és Kedves Kollégák!

Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 46. vándorgyűlésének nyitó rendezvényén.Az a város, amely ebben az évben helyet ad az Önök nagy múltú, jelentős szakmai rendezvényének, mindannyiunk tudatában olyan közösségként él, amelynek tagjai egy nehéz történelmi időszakban a hűséget, a kitartást fontosabbnak tartották minden másnál. Úgy érzem, nem tévedek, ha párhuzamot vonok az Önök közössége, a magyar könyvtárosok szakmaisága és e példamutató magatartás között: mindkettő fontos eleme a hűség. Esetünkben ez elsősorban az olvasókhoz és általában a könyvtárhasználókhoz való hűséget jelenti, amely meghatározó a könyvtárosok munkájában. Igaz ez a szakmai értékek oldaláról is, hiszen a korszerű, minőségi könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtárosság etikai kódexében megfogalmazott értékekhez való hűséggel lehet biztosítani és fejleszteni.
Az értékekhez való ragaszkodás mellett ugyanakkor folyamatos megújulásra és proaktív magatartásra is szükségünk van annak érdekében, hogy a szinte hihetetlen sebességgel változó felhasználói elvárásoknak meg tudjunk felelni. Ebből a szempontból nincs különbség abban, hogy a néhány lelkes településen élők igényét, vagy egy egyetemi, felsőoktatási könyvtár informatikai eszközökön felnőtt diákjainak, kutatóinak elvárásait kell-e kielégítenünk. A lényeg azonos: igen sokoldalúan képzett, fejlett intelligenciával és komoly empatikus képességekkel, mély elkötelezettséggel rendelkező kollegákra van szükség ahhoz, hogy a könyvtári rendszer különböző szintjein helyt álljunk, és a folyamatos kihívásokra adekvát válaszokat adjunk.
Tudatában kell lennünk annak, hogy a szolgáltatások eszközrendszerének megújulása felértékeli teljes tevékenységünket, egyúttal megköveteli a könyvtári infrastruktúra megújítását, amely folyamatban a tárgyi, a személyi és a szemléleti megújítás egyforma súllyal van jelen. A megváltozott felhasználói igények megkövetelik a könyvtárterek átalakítását, több funkcióssá tételét, de ugyanez igaz a könyvtáros szakemberre is, akinek számos, korábban nem igényelt kompetenciával kell rendelkeznie.
Az intelligens könyvtár tisztában van azzal, hogy az integrált rendszerek használatának és az adatbázisok szolgáltatásának szerepe rendkívüli módon felértékelődik, és ezzel egyidejűleg dinamikusan nő a hozzáférés lehetőségeinek kitágítására vonatkozó igény is. Ugyanakkor ne feledjük: a könyvtár lelke a könyvtáros, ő a kontroll és a hitelesség záloga, ő az, aki az információ áradatban tudásával segít és eligazít, aki szakszerűségével és emberségével támpontot jelent. Ennek tudatában kell irányítanunk, segítenünk a magyarországi nyilvános könyvtári rendszer fejlesztését, amely a különböző típusú könyvtárak együttműködésére alapozva az elmúlt időszakban több fontos változáson ment keresztül, igazolva nyitottságát és gyors reagáló képességét.
A felsőoktatási intézmények vonatkozásában a tudományos kutatás és innováció támogatásának erősödével új igények születtek, amelyeket a könyvtárak – mondhatjuk – azonnal felismertek, így mára számos oktatást és kutatást támogató adatbázist és repozitóriumot építettek. Ezek között kitüntetett helye és szerepe van a Magyar Tudományos Művek Tárának, amelynek tartalmi feltöltése nagymértékben a felsőoktatási könyvtárak elkötelezett munkatársainak köszönhető.
A különböző tudományterületek szakmai színvonalának erősítése érdekében könyvtáraink olyan új számítástechnikai elveken felépülő – felhő alapú – és új digitális technológiákra alapozott szolgáltatásokat kínálnak, amelyek hatékonyan támogatják a tudományos kutatást.
A megyei könyvtárak az elmúlt években több fenntartó irányítása alatt is működtek, majd a 2013-ban lezajlott, a teljes feladatrend korszerűsítését is jelentő átalakítás után mondhatjuk, a “helyükre” kerültek: a megyeszékhely megyei jogú városok kulturális intézményrendszerét erősítik. Feladatrendszerük és szervezeti struktúrájuk is jelentősen átalakult. Jelenleg egyszerre biztosítják magas színvonalú szolgáltatásaikat a megyeszékhely város lakossága számára, és látnak el állami kiemelt feladatokat a megye egész területén.
Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni azt a tényt, hogy 2014-ben az úgynevezett KSZR a 19 megyei könyvtár és számos városi könyvtár partnerségével 2346 kistelepülést lát el a XXI. századi igényeknek megfelelő könyvtári szolgáltatásokkal. Ezt az óriási, önkéntesen bővülő könyvtári hálózatot elkötelezett és szakmailag felkészült, megfelelő kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok működtetik, akik mára folyamatos kapcsolatot építettek ki a kistelepülések vezetőivel, lakosságával, egyszerre támogatva az egyének és helyi közösség fejlődését.
A megyei könyvtárak a kistelepülések könyvtári ellátása mellett a megyében működő városi és községi könyvtárak számára is széles körű módszertani támogatást nyújtanak. Ezt a tevékenységüket a minisztérium szakmai irányítása a jövőben tovább kívánja erősíteni.
Az elmúlt években a könyvtáros szakmai szervezetekkel és a megyékben dolgozó, a kistelepülési ellátással foglakozó könyvtáros szakemberekkel, a Könyvtári Intézet munkatársaival való hatékony együttműködés keretében az ágazati irányítás lerakta és jogszabályokkal körülbástyázta a kistelepülési ellátó rendszer működtetéséhez szükséges alapokat: pontosan meghatározta az állami feladatokat, és a lehetőségekhez mérten biztosította a rendszer működtetéséhez szükséges forrásokat is.
A tárca szakpolitikai céljainak ismeretében a továbbiakban is kiemelt fontosságot élvez a kistelepülési ellátás folyamatos nyomon követése, szolgáltatási sztenderdek kialakítása, a mintaprojektek támogatása és disszeminációjuk elősegítése. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a szakmai irányítás fókuszába az elkövetkezőkben a városi és a községi könyvtárak is bekerüljenek. Ennek első lépéseként a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő városi és községi könyvtárak helyszíni ellenőrzésére kerül sor. Az ellenőrzés keretében a kulturális törvényben meghatározott alapkövetelmények teljesülésének és az alapfeladatok ellátásának vizsgálatára kerül sor. Fontosnak tarjuk, hogy a költségvetési támogatások révén ezek a könyvtárak is megfelelő forrásokkal rendelkezzenek annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat valóban korszerűen működtethessék.
Szakmai munkatervünkben nem szabad elfelejtkeznünk az igen fontos feladatokat ellátó, speciális gyűjtőkörrel rendelkező szakkönyvtárakról és iskolai könyvtárakról sem. A kulturális államtitkárság kiemelt feladata a köznevelési területtel való szoros és tartalmas együttműködés, amelyben az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos feladatok is fontos szerepet játszanak.
Ugyanígy fokozott figyelmet kívánunk fordítani a szakkönyvtári rendszerre. Esetükben fontosnak tartjuk, hogy sor kerüljön gyűjtőköri szabályzataik felülvizsgálatára és összehangolására.
2014-ben nemcsak az új kormányzati ciklus kezdődött el, hanem elindul a 2014-
2020 közötti időszakra vonatkozó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) is. Az EFOP célrendszere igazodik azokhoz az átfogó társadalompolitikai célokhoz, amelyeket miniszter úr az államtitkárságokkal együttműködve meghatározott. Meggyőződésünk, hogy ezek megvalósításában nélkülözhetetlenek a könyvtárak, illetve az általuk nyújtott magas színvonalú szolgáltatások: a társadalmi felzárkózás, a társadalmi összetartozás javításának programja, vagy a hatékony köznevelés, a minőségi és versenyképes felsőoktatás, illetve a tudományos utánpótlás biztosításának programja elképzelhetetlen a könyvtárak aktív közreműködése nélkül.
Most már “csak” az a feladat, hogy ezeket, a számunkra nyilvánvaló kapcsolódási pontokat megfelelően feltárjuk, újabb lehetőségrendszert teremtve saját szakmánk számára a továbblépéshez. Ennek érdekében kiemelt fontosságú, hogy az Önök segítségével mielőbb hozzálássunk a kulturális terület egyik kiemelt feladatához a “kulturális alapellátás” fogalmának kidolgozásához, valamint érdemben segítsük a másik kiemelt feladat, az úgynevezett “cselekvő közösségek” rendszerének kialakítását.
Nyilvánvaló, annak érdekében, hogy a magyar könyvtári rendszer hatékonyan tudja támogatni és megvalósítani a kitűzött társadalompolitikai célokat, számos új feladatot kell megoldanunk, és számos új kihívásra kell gyors és szakszerű válaszokat adnunk.
Az évi 26 millió könyvtárhasználó hűséges szolgálata, megfelelő dokumentumokkal – legyen az hagyományos vagy digitális formájú – és információkkal való folyamatos ellátása olyan próbatétel elé állítja ezt a szakmai közösséget, amelyet csak intelligens szolgáltatásokkal tud megvalósítani. Olyan szolgáltatásokkal, amelyek eredményeként kiteljesedhet az a szellemi szabadság, amely csak a könyvtárakban található, amely egyszerre ad teret a társadalmi kommunikációnak és az egyének személyes fejlődésének.
Ehhez az izgalmas és minden remény szerint tartalmas munkához kérem és várom az Önök segítségét, és ajánlom fel az ágazati irányítás további együttműködését és szakmai támogatását.