Előzetes
A 2014-2020. közötti időszakra szóló szlovén közkönyvtári stratégiai tervezet előkészületei 2011-ben kezdődtek meg. Ennek kivitelezésében és koordinálásában legnagyobb szerepet a Szlovén Közkönyvtárak Egyesülete1 vállalt. A munka és az előkészületek több helyszínen és fázisban vették kezdetüket. A Szlovén Művelődési Minisztérium megbízásából a Közkönyvtárak Egyesülete, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a Könyvtári Intézet, az IZUM Informatikai Intézet, a ljubljanai egyetem Bölcsészettudományi Kar keretében működő Könyvtártudományi Tanszék, valamint a regionális közkönyvtárak szakembereinek bevonásával egy széles körű munkatervet dolgoztak ki. Ezen dokumentum alapul vette az ország fejlesztési és stratégiai terveiben lefektetett általános, kulturális, oktatási és szociális irányelveket, amelyek magukba foglalják mindazon célokat és irányelveket, amelyek a közkönyvtárak tevékenységére vonatkoznak és a különféle könyvtári felhasználói csoportokra irányulnak.
A tizenkét fős, könyvtári szakemberekből álló munkacsoport figyelembe vette a 2001. évi könyvtári törvényt, valamint a 2001-2005 között megjelent könyvtári tevékenységről szóló szabályrendeleteket, normatívákat. A közkönyvtári stratégia céljait, feladatait és irányelveit a 2014-2020. időszakra vonatkozólag az alábbiakban foglalta össze:
A közkönyvtári stratégia irányelvei, céljai és fejlesztési trendjei
- A stratégiai tervezet az új társadalmi változásoknak megfelelően – különös tekintettel a könyvtári szolgáltatások felhasználóinak tudományos, oktatási, közművelődési, szociális igényeinek biztosítása céljából készül.
- Felmérni a közkönyvtárak helyzetét, szerepét és fejlettségi fokát a 2012-2014-es időszakban.
- Felmérni a lakosság elvárásait a közkönyvtári szolgáltatások folyamatos fejlesztése iránt.
- Meghatározni a jelenlegi és a potenciális fenntartók elvárásait, valamint a közintézmények finanszírozásának folyamatos biztosítása.
- A partnerkapcsolatok és a különféle együttműködési formák biztosítása más kulturális és oktatási intézményekkel, valamint a civil szervezetekkel.
- A közkönyvtárak szerepe és helyzete a társadalmi változások közepette.
- Alkalmazkodás a társadalmi igényekhez és változásaihoz.
- A könyvtári és informatikai technológia gyakorlati alkalmazása.
- A hagyományos és a digitalizált könyvtári dokumentumok szolgáltatása.
- Alkalmazkodás a helyi adottságokhoz és a felhasználói rétegek igényeihez.
- A könyvtárosok és a könyvtárhasználók folyamatos képzése.
- Gazdaságosság és ésszerűség, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek hasznos felhasználása.
A könyvtári tevékenységről, a szolgáltatások minőségéről és gyakorlatáról a stratégia előkészületeinek idején a maribori székhelyű Interstat nevű cég telefonos közvélemény-kutatást végzett 2011. augusztus 22-e és szeptember 5-e között. Az országos telefonkönyv alapján véletlenszerűen megkérdezett 15 évnél idősebb 1000 személy közül 510 fő (51%) beíratkozott könyvtári tag volt, 173 fő (17,3%) használta a könyvtári szolgáltatásokat, míg 317 személy (31,7%) nem volt beíratkozott könyvtári olvasó, illetve felhasználó. A telefonos felmérés során kapott adatokat összefoglalva és értékelve mintegy 80 oldalas jelentés készült a szlovéniai könyvtárhasználati szokásokról és elvárásokról a Közkönyvtárak Egyesülete megrendelésére. Ezen felmérésről egy külön kiadvány jelent meg nyomtatott és digitalizált formában.2 2013 tavaszán egy ízlésesen, szépen megszerkesztett, 40 oldalas színes könyvecske látott napvilágot nyomtatásban. Mindez kiegészítve a stratégia-tervezet szövegével és gazdag szakirodalommal a világhálóról is letölthető PDF formátumban.3
- A könyvtári hálózat szervezettsége és működése
A közkönyvtárak eredményes tevékenységéhez és folyamatos működéséhez elengedhetetlenül fontos a helyi önkormányzatok és a művelődési minisztérium felelősségteljes viszonyulása. Ebből eredően a könyvtári törvényben meghatározott kötelezettségeket illő, sőt, létfontosságú valamennyi fenntartó részéről maradéktalanul betartani.A stabil, eredményes és racionális közkönyvtári hálózat működésének fontos feltétele, hogy minden kölcsönző- és tájékoztató hely, valamint a könyvtári szolgáltatások korlátozás nélkül valamennyi állampolgár részére legyenek elérhetők, függetlenül attól, hogy nagyvárosban vagy vidéki kistelepülésen él. Országos viszonylatban fő cél az egységes közkönyvtári hálózat kiépítése és annak folyamatos működtetése. - Közkönyvtári szolgáltatások folyamatos biztosítása, fejlesztése és bővítése
A közkönyvtár mint művelődési, szellemi központ legyen flexibilis: mint közösségi tér nyújtson lehetőséget a hasznos időtöltés, a találkozás, a tanulás, az információszerzés és a szórakozás céljából minden korosztály számára. A könyvtári helyiségek ésszerű kihasználása, szükségszerű bővítése, karbantartása és a változásokhoz való alkalmazkodás mellett az ott megtalálható világhálós és műszaki felszereltsége révén nyújtson lehetőséget az információk gyors áramlásához és közvetítéséhez. Járuljon hozzá az élethosszig tartó tanuláshoz, az elektronikus írásbeliség elsajátításához és alkalmazásához a világhálón keresztül.
A magasabb színvonalú könyvtári szolgáltatások terén külön kiemelték a helytörténeti és a helyismereti dokumentumokhoz való egyszerűbb és gyorsabb hozzáférés biztosítását, nyomtatott és digitális formában. - A könyvtárosképzés és a könyvtári menedzsment
A hagyományos és a virtuális könyvtári szolgáltatások folyamatos biztosításához feltétlenül szükség van megfelelő könyvtári szakképzettséggel rendelkező szakemberekre. Ezzel egyidőben rendszeressé kell tenni a gyakorló könyvtárosok továbbképzését.4 Mindez előfeltétele annak, hogy korszerű tudással és tapasztalatokkal felvértezve helyi és regionális szinten a gyakorlatban is alkalmazni tudják a megszerzett ismereteket. A közös projektek kivitelezése terén nyíljon lehetőség a jól bevált gyakorlati módszerek és tapasztalatok továbbadására.
A közigazgatási és gazdasági téren végbemenő változások figyelemmel kísérése és azokhoz való alkalmazkodás terén szükség van a könyvtárigazgatók és a könyvtári menedzsment folyamatos képzésére, ezen belül a külső és a belső könyvtári tartalékok, megfelelő gazdasági beruházások, a szolgáltatások mérése, minősítése, piacközpontú marketing, az eredmények értékelése, a változások ésszerű kihasználása céljából. - A partnerkapcsolatok erősítése és kibővítése
A partnerkapcsolatok erősítése és bővítése terén mind nagyobb szerepet kapnak helyi, regionális és országos szinten a könyvtárak és a velük rokon közintézmények. A cél ez lenne, hogy maguk a könyvtárak vállaljanak kezdeményező és vezető szerepet egy-egy régión belül az ott működő közintézmények között. Ide sorolható még a határon átnyúló könyvtári kapcsolatok és együttműködési formák kialakítása.
A közkönyvtárak legyenek a társadalmi történések gyújtópontjában: regionális és helyi szinten legyenek a kulturális célokat szolgáló találkozóhelyek. Ki kell dolgozni egy olyan stratégiai tervet, amely a helyi érdekeknek és elvárásoknak megfelel. Elsődlegesen meg kell találni azon potenciális felhasználói rétegeket, akiket vonz a könyvtár, akik érdeklődnek a nyelv, az írott szó s a könyvek iránt. Különféle olvasás- és könyvtár-népszerűsítő és bemutató rendezvényeket kell szervezni. Ezen rendezvényeket országos és regionális szintén a Művelődési Minisztérium, a Szlovén Könyvtári Egyesület s a Közkönyvtárak Egyesülete is támogatja. Eddig igen nagy tömegeket mozgattak meg a nemzetközi könyvnap (április 23.), a szlovén közkönyvtárak napja (november 20.) alkalmából szervezett rendezvények, valamint a különféle olvasói körök tevékenysége az őszi és tavaszi időszakban.
A helyi adottságok
Az országos szinten elkészült könyvtári stratégia nem tér ki olyan konkrét feladatokra, amelyek az adott regionális és városi könyvtár vagy annak hálózatához tartozó kisebb könyvtárak tevékenységét érinti. Elengedhetetlenül fontos tényező az adott intézmény számára a nemzeti identitástudat, a nyelv, a történelem és a hagyományok ápolása. A határmenti nemzetiségi területeken mindez tovább bővül az őshonos magyar és olasz nemzeti kisebbség alkotmányban biztosított kultúrájának ápolásával könyvtári szempontból.
A könyvtári hálózat folyamatos működtetése és fejlesztése szempontjából fontos együttműködni a helyi önkormányzatokkal, a térségben működő közintézményekkel és civil szervezetekkel. A központi könyvtár, a kistelepülési könyvtárak és a könyvtári hálózat folyamatos működtetéséhez és további tevékenységének, szolgáltatásainak bővítéséhez, illetve átszervezése során segítségül szolgálnak a különféle demográfiai kimutatások, könyvtárhasználati és állománygyarapítási statisztikai adatok. Valamennyi könyvtár részére a legfontosabb feladat a meglévő állomány folyamatos gyarapítása, kölcsönzése, az állomány szakszerű védelme, tárolása, évenkénti selejtezése, valamint a raktárkapacitások növelése. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett folyamatos fejlesztéseken mennek keresztül a világhálós könyvtári szolgáltatások, amelyek a nap 24 órájában biztosítják a folyamatos információáramlást a könyvtárak és a felhasználók között. Külön kiemelt feladatként szerepel a határon túli nemzetiség könyvtári ellátásának módszertani támogatása és az állomány gyarapítása.
JEGYZETEK
1 A Szlovén Közkönyvtári Egyesület weboldala szlovén és angol nyelven:
http://zdruzenje-knjiznic.si/o-zdruzenju/o-zdruzenju/ (Letöltés dátuma: 2014. jún. 24.)
http://zdruzenje-knjiznic.si/about/about/?lang=en (Letöltés dátuma: 2014. jún. 24.)
2 Az Interstat könyvtárhasználatról szóló értékelése:
http://zdruzenje-knjiznic.si/dobro-je-vedeti/dokumenti (Letöltés dátuma: 2014. jún. 23.)
3 Slovenske splošne knjižnice za prihodnost: 2013-2020 (Szlovén közkönyvtárak a jövőért: 2013-2020)
http://zdruzenje-knjiznic.si/media/website/dokumenti/ZSK_e-katalog_SLO-1.pdf (Letöltés dátuma: 2014. jún. 23.)
4 Egyetemi szintű könyvtárosképzés egyedül a ljubljanai Bölcsészettudományi Kar Könyvtártudományi Tanszékén van, míg a gyakorló könyvtárosok továbbképzése a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, valamint a maribori IZUM Információs Intézet keretében folyik, amely az országos könyvtári adatbázis központja.